Hirdetés

Interjú Sághi Attilával, a Liget Budapest Projekt egyik főfelelősével. 

Hat évnyi tervezőmunka, komplex kulturális fejlesztés, építészek, tájépítészek és mérnökök összehangolt munkája. Smart megoldások, a látogatói élmény maximalizálása, világhíres építészek tervezte épületek. A Liget Budapest Projekt épületei a megvalósulás útjára léptek, ennek kapcsán beszélgettünk Sághi Attilával, a projekt megvalósításával megbízott Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettesével.

2018 év végére a Liget Budapest Projekt több eleme is elkészült, sőt, a legtöbb fejlesztés már a megvalósítás szakaszába lépett. Milyen visszajelzéseket kaptatok eddig és mindez hogyan befolyásolja a beruházás építés alatt álló elemeit?
 

Sághi Attila: Nagymamám mondta mindig, hogy a háziasszonynak az a legnagyobb dicséret ebéd után, hogy „Kérek még”. Mi ilyesmit érzünk az elkészült beruházásainknál. Az ifjúsági sportpályák tele vannak lelkes gyerekekkel, míg a kutyás élményparkba naponta 6-700 gazdi is elhozza kedvencét. Sokan várnak arra, hogy beléphessenek a csaknem 10 éve lezárt, most helyreállítás alatt álló Millennium Házába, a hamarosan átadandó Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központunk iránt pedig egy sor hazai és nemzetközi szakmai szervezet, múzeum érdeklődik. Arról nem is beszélve, hogy az ország egyik kedvenc középülete, a tavaly októberben újra nyílt Szépművészeti Múzeum látogatottsága rekordot döntött, és elérte a százezret.
 

Hat évnyi tervezőmunka van a projekt mögött, amely az ország legnagyobb park- és tájépítészeti munkája, mindez intézményfejlesztési programmal is kiegészül. Hogyan lehetett jól összehangolni a tájépítészeti munkálatokat az intézményfejlesztéssel? Mik voltak az előzmények?
 

SA: Óriási kihívás ez minden résztvevőnek, több mint 110 építész, tájépítész és mérnök munkáját kellett összehangolni és megteremteni az egyensúlyt a megrendelői igények és a lehetőségek között. Első számú megrendelőnek természetesen a parkhasználók, a környék lakosai, a fővárosiak számítanak, emellett a belföldi és a külföldi turisták, akiknek az egész beruházás készül. Éppen ezért igyekeztünk az ő igényeik szerint megalkotni a végleges terveket: a projekt előkészítő fázisában több mint 140 civil szervezettel egyeztettünk a tervekről és a tőlük beérkezett javaslatok, kérések 95%-át beépítettük a tervekbe. Az ideköltöző, létrejövő vagy megújuló intézmények fókuszában a látogatói élmény, kényelem és biztonság áll. Így végeredményben maga a projekt is egy a látogatói igényeken alapuló, sokkal zöldebb, szerethető, használható Városligetet fog eredményezni.
 

Ez alatt a hat év alatt milyen akadályokkal szembesültetek és ezek hogyan formálták, módosították a „nagy egészet”?
 

SA: A Liget Budapest Projekt egy olyan komplex kulturális fejlesztés, amely együtt jár a főváros legrégebbi parkjának teljes megújításával és mindezek eredményeként egy egész városrész újjászületésével. Tekintettel arra, hogy Magyarországon még nem volt hasonló léptékű kulturális beruházás, tanulmányoznunk kellett azokat a már megvalósult jó példákat, amelyek felhasználása szintén sok lényeges elemmel gazdagította az elképzeléseket. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen nagy léptékű fejlesztéseket mindenütt – amellett, hogy nagyon sokan várják - kisebb mértékű kétkedés, aggodalmak, félelmek övezik egészen addig, amíg a tervek valóra nem válnak. A Városliget esetében fontos lépés volt, hogy elkészítettük a Liget valamennyi fájára kiterjedő fakatasztert, egy részletes nyilvántartást, ami pontosan tartalmazza a ligeti fák helyét, életkorát, fajtáját. Ezt kiegészítettük a Városligeti Faápolási Protokollal, ami a jogszabályi előírásoknál is szigorúbban tartalmazza, hogy milyen vizsgálatoknak kell alávetni a fákat, hogy pontosan meg lehessen állapítani az állapotukat, és a kezelésük lépéseit. Mindkét dokumentum nyilvános, megtalálható a Liget Budapest Projekt weboldalán. Hasonlóan fontos lépés volt, hogy a Liget Park Fórumokon a parkfejlesztés valamennyi aspektusát kinyitottuk, és a civilek javaslatokat tehettek, melyeket a végleges tervekbe beépítettük. A Liget Budapest Projektben összesen 4 nemzetközi tervpályázatot írtunk ki, amelyek lebonyolítása és elbírálása során szembesültünk a világ minden tájáról érkezett neves építészek látásmódjával, terveivel. Összességében elmondható, hogy egy ilyen léptékű projekt előkészítéséhez szükség volt a 6 évre, és még nem is tűnt soknak.
 

Mik azok az elemek, azok a technológiák, azok az építészeti megoldások, amik Európa legjobb városfejlesztései közé emelik a projektet?
 

SA: A Magyar Zene Háza építészeti tervpályázatát a világ leginnovatívabb építészének választott Sou Fujimoto nyerte el, míg az Új Nemzeti Galéria épületét a szintén világhírű SAANA iroda tervezi, míg a Néprajzi Múzeumot nemzetközi szinten díjazták. Az épületek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a park megújításának, ami a szabadon használható zöld felületek mellett számos tematikus funkcióval bővül. Idetervezzük Magyarország egyik legnagyobb játszóterét, ahol integráltan játszhatnak a különböző korosztályú és képességű gyerekek, számos sportfunkciót, többek között egy 2 kilométeres kivilágított futókört, valamint olyan felfedező ösvényeket, ami a kicsik számára örömtelivé teszi a kirándulást. A látogatói élmény tervezése kiemelkedő feladat, hiszen ma már elvárás, hogy előre foglalható legyen a teniszpálya, legyen hely a biciklitárolóban, lehessen tudni, van-e szabad elektromos töltő, de akár azt is, hogy mikor kezdődik a kézműves foglalkozás vagy a koncert. A tervezett smart megoldások amellett, hogy mindezt tudni fogják, kész élménycsomagokat ajánlanak majd fel a látogatók különböző csoportjainak, akár a kisgyerekkel érkező családnak vagy a fiatal baráti társaságnak. A már említett zöld megoldások, a kiemelkedő építészeti minőség, az egész parkot, sőt a belső városi területeket is kedvezően érintő közlekedési változások mint a Kós Károly sétány lezárása, és az a természeti és múzeumi kínálat, ami Budapest helyét jelentősen erősíti majd a kiemelkedő kulturális turisztikai célpontok között, Európa legjobb városfejlesztései közé emelik.
 


 

Az elismeréseken túl milyen visszacsatolásokat kaptok nemzetközi szinten?
 

SA: Számomra éppen a projekt nemzetközi visszhangja adja a bizonyosságot, hogy jó az irány. Számos konferencián veszek részt, nemrég tarthattam egy átfogó bemutatót Berlinben, a világ legjelentősebb múzeum-szakmai rendezvényén (International Museum Construction Conference [IMCC]). Ott nemcsak azzal szembesültem, hogy osztatlan lelkesedéssel fogadták a Liget Projektet, hanem többen odajöttek hozzám, hogy megkérdezzék, jól értették-e, hogy ez egy valóban épülő beruházás Magyarországon, mert el sem tudják képzelni, hogy náluk Belgiumban, Franciaországban, Ausztráliában ekkora forrást biztosítana kulturális célokra a mindenkori kormányzat. Talán a fejlesztés jelentősége abból is látszik, hogy sikerült elérnem azt, hogy idén novemberben ezt a konferenciát már itt Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban fogják tartani.
 

Hogyan, milyen megoldásokkal tartható fent jól a természet és az épített környezet egyensúlya?
 

SA: A projektben a kezdetektől cél a Liget zöldjének megújítása, sőt növelése. Elsőre talán meglepően hangozhat, de a Városliget tele van jobbára használaton kívüli, rossz minőségű burkolt felületekkel, amiktől meg fogjuk szabadítani a zöld környezetet. A legjobb gyakorlatokat megismerve megerősítettük a program környezetvédelmi elemeit a teljes autómentességtől, a biodiverzitáson keresztül a geotermikus energiahasználatig. Az épületeinkre is úgy tekintünk, mint a Városliget fedett kiterjesztéseire. Elég csak a Magyar Zene Házára gondolni, amely szinte áttetsző lesz, a tetejét átszúrják majd a fák, vagy a parkoló helyén létesülő Néprajzi Múzeumra, amelynek 60%-át a föld alá süllyesztjük, és a tetejét hatalmas zöld felülettel borítjuk. Minden épületünk szabadon megközelíthető, kitűnő találkozási pont lesz. Egy városi parknál azonban a megfelelő kialakítás csak a feladat egyik része, a minőség fenntartása legalább olyan fontos. A Városliget Zrt.-nél azonban szerencsére mind az erőforrás, mind a szaktudás rendelkezésre áll, hogy a Liget megújításával létrehozott magas minőséget hosszú távon is fenntartsuk.
 

A Szépművészeti Múzeum, a komáromi Csillag erőd, a Millennium háza vagy éppen a Közlekedési Múzeum/ Magyar Innováció Háza kapcsán műemléki épületeket újítottatok meg a 21. század színvonalán. Hogyan lehet ezekhez az épületekhez közelíteni, hogy miközben szigorú szabályoknak kell megfelelni a restaurálás során, mégis valami 21. századi, valami olyan eredmény születhessen, amely egyszerre állít emléket a múltnak, de közben a jövőbe mutat?
 

SA: Vannak időtlen szépségek és értékek, amikre vigyázni kell, azonban természetes, hogy az igények idővel változnak, erre tekintettel kell lennünk. A helyreállítások során az új épületeknél is jobban kell figyelnünk, van, hogy itt fejlettebb technikát építünk be, mint az új épületekbe. De nincs általános sablon. A Millennium Háza - bár lesz egy egészen elképesztő interaktív kiállítás a ház születésének koráról - hangulatával, szépségével talán még jobban el fogja varázsolni a látogatót, mint annak idején. Az Innováció Házában viszont építészetileg is nagy dobásokra készülünk: kupolájába például a régióban még sehol sem épült szerkezet nélküli kötélpályás lifttel lehet majd feljutni.
 

Az elmúlt években felgyorsult világban az emberek mindent azonnal szeretnének megkapni, sőt, meg is érteni, mindez a múzeumlátogatási szokásokat is megváltoztatta: a technológia fejlődésével egyre több olyan megoldás születik, amelyek mélyebben vonják be a látogatót egy-egy tárlatba. A Liget Budapest Projekt keretén belül megvalósuló múzeumoknál hogyan reagáltatok erre a változásra? Említetted, hogy az épületek fókuszában a látogatói élmény is kiemelt szerepet kap. Ezt a projekt milyen új szintre emeli?
 

SA: A legfontosabb, hogy értsük a látogatót, tudjuk mivel lehet felkelteni az érdeklődését. Ma már azt várjuk egy múzeumtól, hogy interaktív legyen, hogy ne csak passzívan, de aktívan is be lehessen fogadni a gyűjteményét, hogy külön gondoljanak a gyerekekre, vagy a megváltozott képességű látogatókra. Éppen ezért Európában egyedülálló, okos infokommunikációs fejlesztések jellemzik majd a jövő Városligetét az évtized végére. Az épületek és a park változatos digitális szolgáltatásainak összefüggő rendszereként kapcsolja majd össze a 21. századi látogatói élményt, a hatékony és fenntartható üzemeltetést, valamint a biztonságot. Az úgynevezett SMART Liget keretében olyan szolgáltatásokat hozunk létre, melyek sokkal kényelmesebbé és élményszerűbbé teszik a parkban töltött időt a látogatók, a családok számára.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Ludovika keleti kapujában

A Ludovika keleti kapujában

Skardelli György vezető tervezővel beszélgettünk a Ludovika Campushoz tartozó Sportközpont épületéről. 

Racionalitás és megépíthetőség

Racionalitás és megépíthetőség

Peschka Alfréd mesélt nekünk az NKE Rendészettudományi Karának új épületéről. 

„Fantasztikus, hogy milyen erőt sugároz ez az épület”

„Fantasztikus, hogy milyen erőt sugároz ez az épület”

Szalay Tihamér, az MD Studio vezető tervezője mesélt az NKE restaurált főépületéről.

Hirdetés