Pavilon selyemből

Az aranyszínű építmény érdekes kísérlet a textil használatára építőanyagként 

• Szöveg: Octogon
• Fotó: Josema Cutillas
• Olvasási idő: …

Hirdetés

Az életnagyságú, merev selyempanelekkel díszített pavilon a Concéntricón a kilencedik alkalommal megrendezett logroñói nemzetközi építészeti és formatervezési fesztiválon mutatkozott be. Paloma Cañizares irodája a szőtt anyagok építészeti felhasználásával kísérletezik, ennek egyik első eredménye az aranyszínben ragyogó Selyempavilon.
 

Paloma Cañizares stúdiója egyszerűen szerelhető, moduláris, könnyű, újrahasznosítható, környezetbarát építmények előállításával kísérletezik, így került képbe a selyem, amely a legrugalmasabb természetes szálból készül, és szilárdsága négyszerese egy azonos keresztmetszetű acélszerkezetnek. Ha a selyemszövetet megfelelően kezeljük és hajtogatjuk, önhordó szerkezeti elem készülhet belőle, mely egy öntőforma segítségével azután előre gyártható, és a helyszínen egyszerűen szerelhető.

Ahhoz, hogy önhordó szerkezetet kapjunk, megfelelő geometriát kell kialakítani, a selyemszövet erre végtelen lehetőségeket kínál, egyedül az 1,40 méteres anyagszélességhez kell igazodni. A Concreticón bemutatott pavilon szerkezetéhez egyszerű háromszög alakban hajtogatták meg az anyagot, az így kapott elemekből pedig tizenkét oldalú sokszöget alkottak. A selyem felületét kívülről lefestették, belül megmaradt az eredeti fekete színe. A tetőt, amelyen egy kerek opeion (nyitott bevilágító nyílás) található, négy darab karcsú, háromszög keresztmetszetű, feketére festett acéloszlop tartja. A teljes szerkezethez 100 folyóméter selymet használtak fel.
 

A cikkcakkos hajtogatás következtében a pavilon csillagot idéz, amit az arany szín is erősít. Ezzel éles kontrasztban áll a pavilon sötét, sejtelmes belső tere, ahol a függőleges irány dominál. A lágy anyag és a merev szerkezet kontrasztja tovább gazdagítja az értelmezés lehetőségeit. A tető nyílásán át a sötét belső térbe vetülő fénynyaláb a nap járásával vándorol körbe a pavilonban. Mivel a tető és a függőleges szerkezet nem zárul össze teljesen, a köztük lévő cikkcakkos szegélyű rés újabb csillagot formáz a látogató feje fölött. 

A pavilont a fesztivál ideje alatt a La Roja Építészeti fakultás udvarán állították fel, négy pálmafa közé. Logroño közel három évszázadon át arab uralom alatt állt, így a pálmafák között álló, csillagot idéző aranyló pavilon keleties asszociációi nem véletlenek. A fesztivál zárása után a szerkezet átköltözött Madridba, a Ministerios Nuevos kertjébe, ahol a buja növényzet gazdag fény-árnyék játékot produkál a csillogó arany felületen. A szellemes és meghökkentő építmény az építészetben rejlő végtelen konstruktív lehetőségekre irányítja a figyelmet. 

További rajzok és munkaközi képek a galériában! 
Fotó: Asier Rua