Patinás és egyszerűen új

Értékőrző lakásfelújítás a batlab architects-től.

• Szöveg: Octogon
• Fotó: Juhász Norbert
• Olvasási idő: 2 perc

A IX. kerületi lakásfelújítás eredménye valódi újjászületés. A tervezési helyszín egy századfordulós épületben található nagypolgári lakás, melynek meglévő alaprajzában még fellelhető az előző század nagyvonalúan megteremtett polgári élettere. A batlab csapata ebből kreált modern tereket, tiszta geometriával, megőrizve közben a régi értékeket. A projektet a tervezők leírásával közöljük.
 

A lakás eredeti alaprajza a 19. század tipikus nagypolgári lakásainak jellegzetességét hordozta. Külön bejárat volt a konyhán, abból nyílt a tágas kamra, az előszobából másik irányba pedig a cselédszobát helyezték el az udvari traktusban. Habár a jelenlegi, 120 m2-es lakás egy későbbi lakásfelosztás eredménye (az úri szoba és az ebédlő leválasztásra kerültek), karakteres, utcára néző térsora megmaradt. Szerencsés, hogy bár a megbízó befektetésként vásárolta az ingatlant, nem kívánta további kisebb lakásokra felosztani.

Célunk olyan belső tér tervezése volt, mely hűen tükrözi a korabeli építészet szellemiségét, ugyanakkor funkcionálisan az átalakult lakhatási igényeket is kielégíti. A korhűség értékrendjét mi magunk állítottuk fel. A lakásban minden helyiség átalakult, ugyanakkor a kéttraktusos rendszerből fakadó sajátosságokat (udvar felé néző kisebb, valamint kiszolgáló terek és utcára néző nagy szobák) megőriztük.

Eredeti alaprajzÁtalakított alaprajz

A régi vonások a belsőépítészeti elemek rekonstrukciója és a korhoz illő anyaghasználat révén élednek újjá. Fontos volt számunkra a csaphornyos parketta visszaépítése, a belső ajtók újragyártása a meglévők mintájára és az utcai traktus tengelyre szervezése. A külső nyílászárók gerébtokos jellege sajnos nem tudott megvalósulni, ugyanakkor a nyílászárók osztását, belső oldali keretezését visszaállítottuk.

A lakás fő funkciói továbbra is az utcai traktusban sorakoznak, míg a sötét zónában, a lichthof körül szerveződnek a fürdők. A cselédszoba és a konyha helyén két további hálószoba került az udvari traktusba. A terek arányai hasonlóak a régi arányaihoz, nem aprózódnak el az új helyiségek sem. A lakás fő helyiségeibe korhű ajtókon át jutunk, a kiszolgáló helyiségeket tapétaajtók mögé rejtettük. Jól megférnek egymás mellett a korabeli patinás és az egyszerűen új vonások.

A legszembetűnőbb változás a konyha és közösségi tér egy helyiségben történt elhelyezése. A tágasság megkövetelte, hogy két korábbi szobát összenyissunk. A lakásnak új és markáns eleme a konyha. A sziget rövid oldala a bejárat tengelyére, míg a konyha hosszoldala az utcai térsorra szervezett, kialakítása szimmetrikus. Diófa furnéros frontjai a polgári enteriőr nívóját idézik, miközben a sziget ezüst betétje a kortárs anyaghasználatot tükrözi. Az így kialakuló közösségi tér további bútorozása is a fő tengelyre szervezetten alakul.

Ez a színvonalas végeredmény a megbízó megfelelő hozzáállása nélkül nem valósulhatott volna meg. A helyes szemlélet és a felújítás arányainak megtalálása vezethet egy nagypolgári lakás értékmegőrző megújulásához.