Hirdetés

Átadták a majki remeteség felújított épületeit.

A majki remeteséget lakó kamalduli szerzetesek egy évben egyetlen alkalommal beszélhettek egymással, vagy hozzátartozóikkal, az év többi napján saját házikójukban éltek, onnan jártak a közös imákra, szertartásokra. Az Esterházy család birtokán létrehozott remeteség ennél fogva kompakt kis település volt, egyedülálló műemléki együttes Magyarországon. A Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében felújított épületeket 2022. március elején adták át a közönségnek.
 

 

Az észak-vértesi erdőségben, a Komárom-Esztergom-megyei Oroszlány szomszédságában található a Majki Kamalduli Remeteség, Magyarország Európa-szerte kuriózumnak számító műemlékegyüttese. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram első ütemében 3.202.643.641 Ft forrásból megvalósult projekt általános célkitűzése a kulturális örökségvédelem, ingatlanfejlesztés és idegenforgalom szempontjait egyesítő fejlesztés volt, illetve ennek keretében a műemléképületekhez kapcsolódó környezeti értékek megőrzése, a történeti kertek helyreállítása és hasznosítása. A Majki Kamalduli Remeteséget tágabb környezetével, mint autentikus, történeti helyszínnel együttesen és funkcionális összefüggésben kellett fejleszteni. 

 

 

A fejlesztés első ütemében 2012 és 2015 között került sor a kastélyépület, azaz a Foresteria felújítására. A II. ütem az első folytatásaként a műemlékegyüttes felújításának teljességét célozta meg. Ennek keretében megújult 7 darab múzeumjellegű cellaház, a grottakápolna, a jégverem, a templomtorony és a mértani kert. Ezen felül sor került a templomrom építészeti elemekkel való bemutatására is, valamint megtekinthetővé vált a frissen feltárt kripta. A látogatók számára kiszolgáló épület épült a jégverem meghosszabbításaként.

 


A remeteség melletti tó partján fogadóépület, jegypénztár és múzeum shop, valamint fogadótér került kialakításra. Kibővült a parkoló területe is a megnövekvő látogatószám kezelésére. A jegypénztár melletti új épület rendezvények számára áll majd rendelkezésre. A további 10 cellaház szálláshelyként történő kialakítása a közeljövőben várható.

Az I. ütemben felújított Foresteria épületében „A hallgatás ereje” című kiállítást tekinthetik meg a látogatók a berendezett enteriőr terekkel együtt, innen a látogató útvonal a cellaházakkal körbezárt udvarra, a klauzúrába vezet. A múzeumi együttes része a kolostorgazdálkodást bemutató mértani kert, valamint a tájképi kert is.

 

 

A 6. és 7. számú épület egy általános és egy vezetői cellaként került berendezésre, ahol a látogatók betekinthetnek a szerzetesek egykori életébe. A múzeumi cellaházakban egyrészt különböző – források alapján rekonstruált – enteriőrök (kápolna, lakószoba, műhely, fáskamra) kaptak helyet, másrészt a két épület egy-egy helyiségében egyedi témájú, kisebb kiállítások láthatók – a 6. cellaházban az „Órák: az idő és az elmúlás fogalma a barokkban”, a 7. cellaházban pedig a majki 1985. évi és a 2015-2016. évi ásatások leletanyaga, illetve az elöljáró könyvtárszobája. 

 


A klauzúra udvarán álló templomrom falai jelzésszerűen láthatóvá váltak, tornya és romfala is restaurálásra került, ahol még felfedezhetőek a valamikori díszítőfestés és a templombelső színezett vakolatmaradványai. A felújított torony is látogatható, ami kiállítótérként és jeles napokon különleges vezetések során a remeteség kilátópontjaként funkcionál majd. Az új, Csendvilágból napvilágra című tárlat a korabeli környezetet idézi meg néhány szuggesztív műtárggyal, illetve egyedi élményelemmel és más, a lelkiséghez köthető installációval.


Megtekinthető a templomhoz tartozó nagyobb – szerzetesi – kripta is, mely a szerzetesi élet utolsó állomását bemutató emlékhelyként került kialakításra: a 18. századi szerzetesi temetkezésekhez kapcsolódóan az elmúlást szimbolizáló festett koporsók motívumai jelennek meg ide vonatkozó, a korabeli lelkiségi irodalomból vett gondolatok kíséretében, hologramvetítés formájában. Helyet kapott továbbá a helyiségben a majki kripta eredeti fedlapja és egy festett szerzetesi koporsófedél is a hozzá tartozó installációval.

 


A múzeumi cellaházakon túl még három további remeteház nyílt meg a nagyközönség előtt, ahol múzeumpedagógia és kézműves, illetve látványmanufaktúra tevékenységeire alkalmas tereket alakítottak ki. A cellaházak között újonnan megnyílt interaktív cellaházban a látogató a kiállításokhoz kapcsolódó többletinformációkat is megkapja audiovizuális eszközök segítségével. A 12. számú épület, az úgynevezett Kapusház a rendezvények során fogadó és kiszolgáló területként került kialakításra. A projekt központi elemét képezi a kolostorgazdálkodást bemutató mértani kert. A gazdálkodás bemutatása tanösvény jelleggel, tájékoztató táblák, interaktív eszközök segítségével történik meg, amelyet tavasztól kiegészítenek majd különböző foglalkozások, kerti vezetések.

 

 

A kertben a Foresteria épülete, a falfestésekkel és stukkókkal gazdagon díszített grottakápolna, valamint az előtte elterülő helyreállított mértani díszkert különösen alkalmas kisebb létszámú esküvők megtartására. A fogadóépületben shop várja a vendégeket, amelyben a helyhez köthető kézműves termékek, saját márkás ajándékok közül lehet majd válogatni.  

 

 

 


A kamalduli rend itáliai remeteközösségekből formálódott a középkori Olaszországban. Gróf Esterházy József 1733-ban adományozta a montecoronai kamalduliaknak a gesztesi uradalmán fekvő Majkpusztát. A remeteség Franz Anton Pilgram osztrák építész tervei alapján épült ki 1736 és 1770 között. A szemlélődő szerzetesrendek 1782-es feloszlatása után a kamalduliak kénytelenek voltak elhagyni Majkot. Az 1860-as évektől az Esterházyak vadászkastélyként használták az épületegyüttest és itt született Esterházy Móric gróf is, aki 1917-ben miniszterelnöki tisztséget töltött be Magyarországon.

A 13. számú cellaház a 20. században is fontos maradt Majk története szempontjából. Esterházy Móric 1953-ban térhetett haza családjával az 1951-es kitelepítésük után és innentől fogva ők lakták a házat. A gróf hitvese Károlyi Margit egészen a haláláig, 1975-ig e cellában lakott. Szerény körülmények közt élt a klauzúra falai közt, de nagylelkűen segítette a rászorulókat, mély istenhit, tartás és erkölcsi szigor jellemezte életét.

Sok talány és felvetés övezi a Foresteria udvarán álló kútból nyíló úgynevezett majki „alagutat”. A kút 1980-as években történt első feltérképezése során egy tatabányai barlangász csapat 16 méter mélyen felfedezett egy vörös mészkőből épült ajtót és mögötte egy járatot, falában kifaragott –feltételezett – mécsestartókkal. A földalatti objektum tudományos módszerekkel történő vizsgálata azonban máig még nem történt meg. A kút iszapjának kitermelése során számos 18–20. századi lelet került elő, javarészt használati tárgyak, amelyek ma a kiállításon is láthatóak.

 

 

 

Forrás: sajtóanyag
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Csendvilágból napvilágra

Csendvilágból napvilágra

Átadták a majki remeteség felújított épületeit.

Kísértés vagy úri muri? - grófi látogatáson a felújított füzérradványi Károlyi-kastélyban 

Kísértés vagy úri muri? - grófi látogatáson a felújított füzérradványi Károlyi-kastélyban 

Grófi látogatáson a felújított füzérradványi Károlyi-kastélyban 

Friss képek a dégi Festetics-kastélyról és a parkról

Friss képek a dégi Festetics-kastélyról és a parkról

Magyarország legnagyobb angolparkja és a Szerpetin-tórendszer a felújítás alatt is zavartalanul látogatható.

Hirdetés