Kezdődik a budavári nagyzsinagóga feltárása.

Elkezdődhet a középkori budavári nagyzsinagóga feltárása: hétfőn a szakemberek megvizsgálták az eltemetett épületet, hogy megtervezzék a munkálatokat. A budai Várban, a mai Táncsics utca 21-23. szám alatti ház mellett négy-öt méter mélyen van eltemetve az a zsinagóga, amely Mátyás király uralkodása idején épült, feltehetően 1461-ben, Mendel Jakab, a későbbi zsidó prefektus telkén. Az épület 1686-ban, Buda visszafoglalásakor kigyulladt és beomlott.

Budai Aurél látványterve a zsinagóga rekonstruált belső teréről - Forrás: Szombat.org

Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke a vizsgálat előtt elmondta: a zsinagógára Zolnay László régész talált rá 1964-ben. A zsinagóga maradványainak azonosítását Scheiber Sándor nyelvész, egyetemi tanár, az Országos rabbiképző Zsidó egyetem igazgatója végezte el. Az épület megtalálása Zolnay László érdeme, zsinagógaként történt beazonosítása – Zolnay László kérésére – Scheiber Sándor munkájának az eredménye.

A feltárást Amerikából támogatták volna, de az Állami Egyházügyi Hivatal nem akarta elfogadni az amerikai segítséget, és nem engedélyezte a munkálatokat. Ezért Zolnay László és munkatársa, Budai Aurél építészmérnök, műemléki tervező szakszerűen visszatemette a romokat, és betonfödémet helyeztek rá, hogy megvédjék.

A hétfői betekintés során a födémet megtisztítják az azóta rárakódott földtől és megemelik, hogy felmérhessék az oszlopok, falak állapotát. A vizsgálat után visszazárják a romokat, és az elvégzett felmérések alapján elkezdődik a feltárás megtervezése. A hosszú távú cél az állagmegóváson és a feltárson túl a zsinagóga látogathatóságának megoldása – tette hozzá a Mazsike elnöke.

A betemetett zsinagóga jelenlegi elhelyezkedése - Forrás: Szombat.org

A zsinagóga az I. kerület tulajdonában lévő telken, illetve részben egy szintén önkormányzati tulajdonú, műemlékvédelem alatt álló épület alatt van. Jogilag tehát az I. kerületi önkormányzat a tulajdonosa, a feltárás szakmai részéért pedig a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) felel. A betekintésen az önkormányzat munkatársai és a BTM szakemberei mellett részt vesz Bánszky Szabolcs építész, Budai Aurél egykori munkatársa, aki már korábban készített előtanulmányt a rekonstrukcióhoz.

A rekonstrukció régi vágya több civil szervezetnek, akik az Ássuk ki! - Civilek a Mátyás-kori Nagyzsinagóga feltárásáért mozgalomba tömörülve több évtizede küzdenek az épület feltárásáért és rendezvényeikkel próbálják felhívni a figyelmet a páratlan építészeti és vallástörténeti emlékre - tette hozzá Kirschner Péter.

A Mazsike ismertető kiadványa szerint az 1461-ben épült kéthajós csarnoktemplom boltozatát öt középpillér tartotta, alapterülete 26-szor 11 méter volt, belmagassága három méter. A zsinagóga az akkori Európa legnagyobb zsidó templomai közé tartozott, építői nagy valószínűség szerint Mátyás király udvarában dolgozó mesterek voltak. A zsinagóga 1526-ig változatlan formában volt használatban.

Az 1541 után újonnan Budára betelepült zsidó lakosság a zsinagógát megrongált állapotban, beszakadt boltozattal találta. Az újjáépítéskor a teret nem boltozták vissza, hanem vízszintes fafödémmel fedték le. Buda 1686-os visszafoglalásakor az épület leégett, a födém bedőlt és mindent maga alá temetett. Később a megszűnt zsidónegyed házaiba keresztények költöztek, akik a területet feltöltötték, a romokat az elhunytakkal együtt betemették.

A zsinagóga padlószintje öt méterrel van mélyebben a jelenlegi terepszintnél, a falak és középpillérek pedig 4-4,5 méter magasságban állnak a padlószint fölött. Az északi fal a középkori városfallal volt azonos, és lényegében megegyezik a Bástyasétány felőli kerítésfal vonalával. A zsinagóga déli fala az ott levő 18. századi épület homlokzati falával azonos.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Barokk templom felújításához keresnek önkéntes szakembereket

Barokk templom felújításához keresnek önkéntes szakembereket

Szomorú állapotba került Vizsoly görögkatolikus temploma.

Itt lakott Vörösmarty Mihály

Itt lakott Vörösmarty Mihály

Megújult a költő egykori kápolnásnyéki otthona.

Tölgy szerkezet, egyszerű díszítés, sokezer éves hagyományok

Tölgy szerkezet, egyszerű díszítés, sokezer éves hagyományok

A budavári középkori zsinagóga az OCTOGON 149-es számából.

Hirdetés