A Grössling kétfordulós, nemzetközi tervpályázat negyedik helyezett pályaműve.

Pozsony városa nyílt, nemzetközi, kétfordulós tervpályázatot írt ki a Grössling-fürdő felújítására. A pályázatra 17 országból 77 terv érkezett, melyből 21-et magyar tervezők jegyeztek. Közülük egyetlen hazaiként a második fordulóba jutott és a negyedik helyen végzett Deichler Tímea és Jakab Dániel (Deichler Jakab Studio) terve, amelyet az iroda leírásával mutatunk be.

A fürdő központi tere

A pozsonyi városvezetés célja, hogy minden fontosabb középületének fejlesztésekor építészeti pályázat során válasszák ki a számukra legalkalmasabb tervet. A 125 éves Grössling-fürdő Pozsony ikonikus épülete, de az elmúlt évtizedekben kihasználatlansága következtében egyre romosabbá vált. A kiírás egyfelől a jelenlegi állapot szerkezeti és technológiai problémáira kérdez rá, mivel ezek sok gondot okoznak a műemlék fenntartásával kapcsolatban, másfelől azt fájlalja, hogy a fürdő – mint nélkülözhetetlen társadalmi és kulturális elem a városi élet minőségének növelésében – az idők folyamán sokat veszített a jelentőségéből. Ezáltal a mára funkciótlan objektum nem kommunikál környezetével, és nem nyújt lehetőséget közösségi események és a környéken lakók számára. 

Építészeti koncepció

A Grössling-fürdő revitalizálásának egyik alapvetése a közösségi szerep felvirágoztatása. Ezt erősíti a kiírás programjának meghatározó részeként a hagyományos fürdő funkciót kiegészítő, azt másfajta kulturális jelentéssel támogató könyvtár megjelenése. 

Egyedülálló, hogy a két funkció egy épületen belül van jelen, így nem csupán egy jó fürdő és egy jó könyvtár létrehozása volt a célunk, azt kerestük, hogyan tudják egymást és az épületet, a városrészt erősíteni, fejleszteni. Ezért az egyes funkciók jelenlétét összefonódó, élő és intenzív kapcsolatként képzeljük el. 

Úgy gondoljuk, hogy a város számára a különböző intézmények akkor tudnak legjobban érvényesülni, ha azok közvetlen kapcsolatban vannak a környező közterületekkel is. Tervünkben a külső köztér folytatásaként létrehozott passzázson keresztül a fürdő és a könyvtár határai elmosódnak, a funkciók évezredes hagyományai és értékei egymással egyesülve színes izgalmas közösségi teret eredményeznek. A passzázs kialakítása a fürdő 1914-es állapotának részbeni helyreállításával és kortárs újra értelmezésével jön létre, ezáltal nem csak funkcionálisan, történetileg is összetett, pulzáló élettel teli hely jön létre.

Itt, a városi szövetbe beépülő, a városlakók számára megnyitott multifunkciós területen egyesül a múlt és a jelen, a fürdő és a könyvtár, ez Grössling szíve. 

A passzázs multifunkciós közösségi terének különböző használati módjait bemutató látványtervek

A Grössling épületegyüttese az elmúlt 125 évben folyamatosan bővült, ezáltal karaktere, hangulata is alakult. A kiírók az 1914-ben átadott állapotot nevezték meg a fürdő fénykorának, számukra legkedvesebb állapotának. A különböző állapotokat bemutató terveket vizsgálva szintén az akkori térstruktúrát és működési modellt találtuk a legtisztábbnak, ezért arra törekedtünk, hogy annak pozitívumait minél jobban megismerjük és megtartsuk a jelen kort kiszolgáló épület kialakításakor. Az 1914-es állapot meghatározó örökségét jelentik tervünkben a terek struktúrája, kapcsolatai, az atmoszférájuk és mindehhez kapcsolódva az egykori női fürdő melletti belső homlokzat helyreállítása. 

Az 1914-es állapot öröksége

Földszinti alaprajz

Városépítészeti koncepció

Minden tervezési feladatunk során alapvető szempont számunkra, hogy olyan tereket hozzunk létre, melyek a funkcionális igények kielégítése mellett a környéket legjobban szolgálják. Tervünk középpontjában a fürdőt és a könyvtárat elválasztó és egyben összekötő nyitott közösségi tér van, mely belső publikus utcaként teremt kapcsolatot az épület melletti rekreációs park, valamint az általunk a foghíjtelken létrehozott kulturális tér között is. Szabad kialakításának, gyors átrendezhetőségének köszönhetően a hétköznapokban egyrészt kávézó bővületének biztosít teret – ahol le lehet ülni beszélgetni, dolgozni, vagy tanulni –, másrészt a könyvtár publikus terének része, ahol helyet kapnak az új könyvek és napilapok, de leválasztva (a többi funkció zavartalan működése mellett) rendezvénytérré is alakítható.

Így tervünkben a program kötelező részeként létrejövő rendezvénytér nem zárt, sok esetben üres szigetként jelenik meg, hanem élő, a város lakói által sokszínűen használható központot képez.

Koncepciónk a városépítészeti kérdések tekintetében további lehetőségeket rejt magában. Javasoljuk a Kúpel’ná utca forgalmának csökkentését, a Grössling épülete melletti szakaszon gyalogos zóna kialakítását – esetleg a jövőben tematikus üzletek kialakítását. A passzázs akár közvetlenül a Duna-partig is kivezethető egy szemközti épület meglévő kapuján keresztül.

A városépítészeti koncepció 

Történeti folytonosság

A Grössling komplexum folyamatosan bővült, melyben minden hozzáadott épületrész más korszakot, stílus képvisel. Tervünkben további új elemekkel, kiegészítésekkel folytatjuk a Grössling történetét, amelyek mind formájukban, mind anyaghasználatukban kapcsolódnak örökségéhez. Ezeket a bővítéseket Grössling legjellegzetesebb elemei, a kémény és a kazánház alakja és anyaghasználata ihlette. A fürdő szimbolikus városképi eleme a kémény, melyre utal az új elemeként megjelenő több szintes könyvtorony, mely egyértelműen jelzi az új funkció érkezését, valamint a könyvtár és a kulturális nyilvános tér bejáratát is. 

A kémény és a kazánház tégla anyaga, szerkezete különleges hangulatot teremt. Ez ihlette tervünkben az új elemek burkolatának anyagát. Azonban míg a történeti részek téglakötése, tömörsége okán sokkal súlyosabb érzetet kelt, az új részek perforált homlokzatai fátyolszerű rétegként jelennek meg. 

Fürdő

A fürdő tereinél különböző mértékű nyitottságot, publikusságot, használati módokat, atmoszférát határoztunk meg reflektálva a lehetséges használói igényekre. Az úszómedence és az ülőmedencék helyreállításával azok eredeti – sport és társasági – szerepét adnánk vissza. Az előbbieken kívül három új medencét alakítottunk ki. A női fürdő egykori medencéjének helyén egy központi, nyitott, nyüzsgő területet képzelünk el masszázsfúvókával, csobogó vízzel, ahol a fürdőzők kilátnak a passzázs terére is. A tetőn szabadtéri medencét helyeztünk el, mely egyik oldalán a túlfolyó víz optimalizálja a fél szinttel lentebb lévő tetőszakaszon létrehozott városi oázis mikroklímáját. A fürdő belső területeinek bővítésére a Medena utcai szárnyat a mellette lévő tűzfal felé meghosszabbítottuk. Ebben, a meglévő épülettömeget követő, nagy belmagasságú, perforált homlokzatú térben alakítottuk ki a legnyugodtabb hangulatú relaxáló medencét, kapcsolatban a belső sűrű növényzetű pihenő udvarral.

Térmetszet

Látvány a nyugodt medencetérről

Közlekedés

A fürdő négy külön üzemeltetési egységből (uszodából, fürdőből, szaunavilágból és masszázsrészlegből) épül fel, így viszonylag bonyolult térkapcsolatai és üzemeltetési követelményei miatt arra törekedtünk, hogy a közlekedési rendszere a lehető legtisztább legyen. 

Az öltözőket a pinceszinten alakítottuk ki, innen egy belső közlekedő magba érkezik a látogató, ahonnan az összes medencetér, a különböző pihenőterek és a tetőre vezető lépcső is közvetlenül és egyértelműen elérhető.  

Látványterv a fürdő központi közlekedőjéről

Könyvtár

A könyvtárat a kiírást követve két részre: interaktív és nyugodt területre osztottuk.

Az Interaktív zónát a passzázzsal, a multifunkciós térrel közvetlen kapcsolatban lévő földszinti és első emeleti terek alkotják. A földszinten található a gyerekek részlege könyves kuckókkal, játszó elemekkel – melyekre a szülők rálátnak a passzázson kávézva –, valamint az új könyvek, magazinok és folyóirat olvasó területei, illetve pár szoba csoportos tanulás és co-working számára. A földszinti tér külön egységként, 0-24 órás nyitvatartással is működhet. Az emelet nyitott olvasótereiből lelátni a passzázsra, míg az utcafronton szeparálható területeken kisebb események, felolvasások rendezhetők.

A könyvtár Nyugodt zónáját az első emeleti és a tetőszinti zártabb, intimebb terek alkotják. Az alacsony – fölöttük átlátást engedő – könyvespolcok között kényelmes fotelos, asztalos helyek kínálnak teret olvasáshoz, tanuláshoz. Az első emeleti tér közvetlen kapcsolatban van a könyves fallal, mely a hagyományos könyvtárokhoz hasonló, bejárható könyvraktárként működik. A tetőtérhez nagy méretű teraszrész is tartozik, vizuális kapcsolatban a fürdő tetőteraszával. 

Látványterv a tetőtéri könyvtárteremről

Építészet: Deichler Tímea, Jakab Dániel (Deichler Jakab Stúdió)
Tájépítészet: Lugosi Flóra, Bulath Janka, Pápai Veronika vezető tervező (OpenSpace Kft.)
Gépészet: Szakál Szilárd
Látványtervezés: Falussy Bence

A nagyméretű képekért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Szerves kapcsolódás – a Deichler Jakab Stúdió finnországi múzeumterve

Szerves kapcsolódás – a Deichler Jakab Stúdió finnországi múzeumterve

A Sara Hildén Művészeti Múzeum pályázati anyaga a Deichler Jakab Stúdiótól.

Közösségi tér fürdő és könyvtár határán

Közösségi tér fürdő és könyvtár határán

A Grössling kétfordulós, nemzetközi tervpályázat negyedik helyezett pályaműve.

Best of Octogon 2021 | T2.a Építésziroda Kft.

Best of Octogon 2021 | T2.a Építésziroda Kft.

Az év végéhez közeledve Martinkó József, az Octogon magazin főszerkesztője kiemelt 10 építészeti projektet a 2021-ben megjelent lapszámokból. Ezúttal íme a T2.a Építésziroda Kft. által tervezett IN Budapest Rottenbiller, amelyet korábbi cikkünk újraközlésével idézünk fel.

Hirdetés