Mert azé a világhatalom, akié a világ legtöbb égig érő épülete.

A felhőkarcoló egy igazi amerikai találmány, először Chicagóban és New Yorkban kezdték el építeni őket a 19. század végén, majd aztán az Egyesült Államok egyre növekvő erejének és nagyságának szimbólumaivá váltak. A növekedés a technológia fejlődésével a 20. században is tovább folytatódott, az USA uralta az eget, a 21. század azonban nagy változást hozott magával: habár az Egyesült Államok a felhőkarcolók „spirituális” otthona marad, Kína lehagyta a felhőkarcolók építésében. 

A „magas épületek” pályafutása Chicagóból indult 1885-ben. A Home Insurance Building biztosítótársaság tízemeletes épületének ablakaiból mindent lehetett látni, ami a városban történt. A felhőkarcolók előfutáraként tartják számon a Philadelphia City Hall 150 méteres épületét, amelyet 1901-ben húztak fel. Az azóta eltelt közel 120 évben összesen 801 felhőkarcolót emeltek az Egyesült Államok 38 városában, ezekkel az épületekkel fektették le a modern amerikai városok alapjait. A 300 méter feletti épületek megkapták a „szupermagas” (super tall) elnevezést.

A Shanghai Tower, Kína legmagasabb épülete - Fotó: Shutterstock

Kínának 1985-ig egyetlen felhőkarcolója sem volt (az első a Guomao Building Shenzenben), de ez nem gátolta meg abban, hogy gyorsan felzárkózzon az USA mellé, majd aztán hamar le is hagyja. Az azóta eltelt 35 évben a Kínában épített felhőkarcolók száma meghaladta az ezernyolcszázat, több mint a duplája annak, amit az Egyesült Államoknak egy évszázad alatt sikerült megalkotnia.

Az első, most már Kínához tartozó „felhőkarcoló város” Hongkong volt, ahol a gazdasági növekedéssel együtt járt az ég meghódítása is, a városban több mint 350 felhőkarcoló van, ebből háromszázat azóta építettek, hogy Hongkong Kína része lett. Hongkongban van a világ legtöbb felhőkarcolója, míg New York „csak” kétszáznyolcvannal büszkélkedhet. A második legtöbb, mintegy 220 felhőkarcolóval bíró kínai város Shenzen, amely a kilencvenes évekre a világ egyik leggyorsabban növekvő városa lett, mostanra pedig Kína Szilícium-völgyeként tekintenek rá. A felhőkarcoló-építési láz nem csökken a városban, pár éven belül több mint 310 lesz az átadott épületek száma. 

Az elmúlt négy évtizedben a kínai városlakók száma 17 százalékról 58-ra emelkedett, a nyugati országoknak több mint két évszázad kellett ahhoz, hogy ezt a számot elérjék. Jelenleg Kínában 300 felhőkarcoló építése van folyamatban, miközben Amerikában csak 47. Amerika legmagasabb épületei között van a Willis Tower, a Central Park Tower és a One World Trade Center ötszáznegyven méteres magasságban, ezzel szemben a kínai Shanghai Tower több mint hatszáz méter, és ezzel a világ második legmagasabb épülete (a legmagasabb a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa).

Forrás: The B1M, borítókép: a One World Trade Center épülete New Yorkban




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Építészet 2020: Felhőkarcoló Budapest szívében

Építészet 2020: Felhőkarcoló Budapest szívében

Magyar projekt a Skyhive 2020 nemzetközi verseny shortlistesei közt.

Bemutatták a 305 méteres londoni Tulipán új látványterveit

Bemutatták a 305 méteres londoni Tulipán új látványterveit

Közben novemberben elindul a vizsgálat, ami eldöntheti, hogy végül megkapják-e rá az építési engedélyt.

A hongkongi orchideafa ihlette meg a Zaha Hadid Architects-t

A hongkongi orchideafa ihlette meg a Zaha Hadid Architects-t

A világ legdrágább építési helyszínére tervezett felhőkarcolót a ZHA.

Hirdetés