Hirdetés

A Jysk logisztikai központja Ecser határában.

Martinkó József töprengése Barabási Levente, Bíró Máté – Lean Tech Mérnökiroda; NAB Architects; Tecton Építészmérnöki és Tanácsadó Kft. munkája kapcsán az ipari építészet, és általánosságban az automatizált világunk jövőjéről az OCTOGON magazin 180-as (2022/8-as) lapszámából.
 


Mielőtt leültem volna írni, hosszan gondolkodtam azon, hogy az általam rutinszerűen használt építészetkritikai fogalomkészlet alkalmas-e arra, hogy egy logisztikai központról, ipari parkról releváns gondolatokat préseljek ki magamból. Adódik ugyanis a kérdés: elfogadható-e legalább munkahipotézisként az a priori feltételezés, miszerint egy logisztikai központ valódi épület, valódi ház-e? Nem tagadom, hogy átcikázik bennem a gondolat, miszerint ez az épülettípus közelebb áll valamiféle géphez, gépezethez, mint a hagyományos épületfajták, építészeti konstrukciók bármelyikéhez.

Egy ilyen épületet megtervezni és felépíteni gépésztervezői, szerelői feladatnak tűnik inkább, mintsem hagyományos építészeti tervezésnek, kivitelezésnek. Rendben: építészeti elemekből szerkesztett entitásról beszélünk, de valójában ezekre a szerkezeti elemekre, illetve a szerkezeti elemek kapcsolataira könnyebb úgy gondolni, mint gépi alkatrészekre, valamint gépi alkatrészek összességére. Sőt, mintha egy logisztikai központ terének működése is jobban hasonlítana egy digitális központ, egy szerverház működésére. Ebben a térben adatok, számok és algoritmusok, az „épületben” megforduló tárgyakat megnevező „igenek és nemek”, „egyesek és nullák”, „vanok és nincsek” digitális áramlása a jellemző.

Végeredményben érdekes kérdés, hogy funkcionális szempontból kik használják az épületet. Kinek épül? Erre a kérdésre azért van szükség, mert ha adatok, gépek és tárgyak az épület használói, akkor az épületben „élők” funkcionális használati és esztétikai igényei nyilván eltérnek az antropomorf, humán épülethasználók igényeitől. Vagyis esetünkben az építészeti tervezési feladat „esztétikai szempontból” az lehet, hogy olyan esztétikai kategóriákban fogalmazzon, amiben az adatok, gépek és tárgyak meglelik a számukra megélhető szépséget. 

„Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?” (Philip K. Dick) 

 

Kritikai szempontból nyilván zavarba ejtő az is, hogy az elmúlt évtized ipari építészete ennyire szélsőségesen absztrakttá vált. Szinte nem is értelmezhető a megelőző korok ipari építészete felől. Hogy mennyire nem működik semmiféle történeti előkép, arra szemléletes példát nyújt, ha a szerző leemeli a könyvespolcáról Haba Péter művészettörténész Magyar ipari építészet 1945–1970 (Terc, 2019) című remek és lenyűgözően alapos monográfiája, ami az ipari építészet elmúló esztétikumának gyönyörű illusztrációja. 

 

 


Kritikusai pusztán celofánépítészetnek, a tér efemer becsomagolásának, tájromboló, eldobható böszméknek, a természeti tájba beilleszthetetlen objektumoknak írják le a városok agglomerációját jellemző „zöldmezős beruházásként” felépült logisztikai központok, ipari parkok, összeszerelő üzemek, raktáráruházak indusztriális világát. Ekler Dezső építész már a nyolcvanas évek vége, a korai kilencvenes évek óta beszél a kortárs (tömeg) építészet „hadtáp logikájáról”, ami kapcsán a modern társadalom fogyasztói világát logisztika társadalomként írja le, amiben a lehető legracionálisabb ellátmányozás elvét követi a legtöbb folyamat a lakhatástól a közlekedésen át a munka világáig.

 

 


A különböző források első ránézésre ellentmondásokat tartalmaznak a logisztika szó etimológiája kapcsán: az egyik azt állítja, hogy a logika és a logisztikai is a görög logosz szóból ered, csak a logisztika szó egy francia kitérőt tett. A franciából mint matematikai kifejezés (logistique: a számolás művészete) érkezett az angolba a 17. században. Más források szerint 1830-ban Antoine-Henri Jamini svájci katonatiszt ragasztotta össze a logis (francia: szállás) és az -istique (isztika: tudományterületek képzője) utótagot és így megalkotta a logistique kifejezést. Annyi bizonyos, hogy a logistique (akár a matematikai kifejezés egy változataként, akár a francia logis/szállás szóból átalakulva) első használata katonai környezetben történt. Másfelől a szó eredete nem a logoszból, hanem a görög logisztiké („a számolás tudománya”) nyomán a logidzomai („számot vet”) igéből származik, aminek töve legó („számol”). A szó jelentésébe ebben az értelmezésben is belejátszott utóbb a francia loger („elszállásol”) és logis („szállás”) árnyalat is, hiszen az elszállásolás, elhelyezés is a hadtáp feladatkörbe tartozik. Vagyis a hadtudomány és a korai logisztika fogalom erős összefüggést mutatott a katonai felszerelések, létesítmények és személyzet beszerzése, karbantartása és szállítása terén.

 


Napjainkra a logisztika szó jelentése sokkal általánosabb és békésebb, mindazonáltal elgondolkodtató, hogy a raktározás és mozgatás mellett a szó eredetében a szállás jelentés is megtalálható. Naiv ugyan, amit gondolok, de ez a jelentésárnyalat talán lehetőséget ad arra a jövőben, hogy feltáruljon a logisztikai rendszerek épületeinek humánus dimenziója is. Gondolok itt arra, hogy ezek az infrastruktúra-csomópontok, a saját energiaellátásukon túl, remek lehetőséget biztosítanának ahhoz, hogy hatalmas naperőművekként, tetejükön a sajátjukon kívül pluszenergiát termelő központokként is működjenek, ahol a termelődő pluszenergia a közeli települések energia-egyenlegéhez járuljon hozzá, vagyis lokális haszna is legyen.

A mai beruházási, megtérülési és működési algoritmusok szerint, amiben, gondolom elszámolható az útfejlesztés mint közberuházás, miközben ezek az utak leginkább a központok hatékonyságát növelik, még fantazmagóriának tűnhet például az az elképzelés, ami bennem mindig felmerül, amikor egy 150 000 négyzetméter nagyságú létesítmény kapcsán a marketinganyagok úgy fogalmaznak, hogy az 20 darab focipálya méretével összevethető méret.

Még szemléletesebb volna az összevetés, ha akár csak a marketingköltségek járulékos elemeként egy focipálya valóban felépülne az objektum mellett, vagy tetején, ráadásul mindenki ismeri a dán Bjarke Ingels Group (BIG) Koppenhága melletti CopenHill erőműre ráépített sípálya történetét, amit a nagyközönség azóta is lelkesen használ: öltözők, világítás, őrzés-védelem a házban. Noha rosszul hangzik az elnevezés, ugyanakkor az építészetelmélet és urbanisztika régóta rámutat a városi, ipari infrastruktúrára ráépíthető adaptív struktúrákban, vagy szakszóval a „parasitic architecturben”, parazita építészetben rejlő lehetőségekre. Ezeknek a gesztusoknak a kezdeményezői a fejlesztők lehetnek, akik elég erős gazdasági erővel bírnak a merev és sematikus szabályozók megváltoztatása érdekében. 

 


November elején felavatták Magyarország legnagyobb egyterű logisztikai központját, ami a dán Jysk kiskereskedelmi lánc regionális ellátási központjaként működik. A magyar üzletek mellett Horvátország, Szlovákia és Szlovénia üzleteit is innen látják el, jövőre pedig az online rendeléseket is 154 ezer négyzetméter beépített alapterületű ecseri központból szolgálják ki. A Jysk világszerte több ehhez hasonló logisztikai központtal rendelkezik, a legújabb a bulgáriai Szófiában épült és az ecseri beruházás előképéül szolgál. A kiviteli tervezés és az építés méretéből adódó rendkívül összetett feladat mellett főképpen a teljes egészében automatizált két magasraktár-torony tervezés és építése jelentette a legnagyobb kihívást. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szomszédsága miatt a méreteket kellett adaptálni, valamint az 57 hektáros telek határán futó maglódi esővíz-elvezető árok talajvízviszonyai miatt az alapozás épült speciális módon.

Az elosztóközpont maga 800 méter hosszú, napi 189 kamion fogadására alkalmas dokkolórendszere van, és csak a belső anyagmozgató struktúra 2,5 kilométer hosszú. A magasraktárak burka szendvicspanel, ugyanakkor az épület előregyártott betonelemekből áll, ami hozzájárul ahhoz, hogy az épület akár ötven évig is működőképes legyen, ami ezen az épületkategórián belül üdvözlendően hosszú életciklust jelent. A két, egyenként 43 méter magas magasraktár tornyaiba egyelőre 13 ezer raklapnyi áru kapott helyet, de több mint 200 ezer paletta a maximális kapacitása, ami akár 6000 különféle terméket is jelenthet. A jelenleg a házban dolgozó 200 munkatárs túlnyomó része az üzleteknek készíti össze a termékeket, de az online kiszállítások felpörgésével ez a létszám biztosan kétszeresére nő majd.

 

 

Építészeti, belsőépítészeti és design szempontból fontos megemlíteni, hogy a logisztikai központ irodaszárnya messze átlagon felüli, vagyis a nemzetközi irodai terek élvonalába tartozik. A tetőn hatezer négyzetméteren napelemeket szereltek fel, a melegvíz-ellátást napkollektorokkal támogatják, a fűtési igényt hőszivattyúval csökkentik. Az elosztóközpontban csak elektromos targoncák vannak, míg a LED világítást az épületen belül úgynevezett zónásítással optimalizálták, illetve ahol megoldható, felülvilágítókon keresztül is érkezik nappal természetes fény a csarnokok terébe.

Ugyancsak zöld megoldás, hogy az automatizált raktárakban, ahol emberek nem tartózkodnak, csak biztonsági fűtés működik, ami akkor kapcsolódik be, ha a hőmérséklet öt fok alá esik, de a tapasztalatok szerint ez ritkán fordul elő, mert az automatikus raktározási gépek jelentős mennyiségű hőt termelnek. Egy közleményből az is kiderül, hogy az ecseri regionális központ beindításával a Jysk évi 4,5 millió kilométer közúti teherfuvarozást tud megspórolni a szállítási lánc lerövidítésével, ami évente nagyjából 3600 tonna szén-dioxid kiváltását jelenti. 

 


A számok lenyűgözőek, a mérnöki, tervezői, kivitelezői teljesítmény meggyőző. Ugyanakkor ennek a cikknek a fő üzenete az lehet, hogy egy vágyott jövőben a fejlesztések algoritmusát, a megtérülési logikát át kell és lehet írni a mérnöki létesítmények, az ipari beruházások matematikai képletében: logistique, vagyis a számolás művészete változzon a humánus értékek művészetének számtanává. 

 

 

Tervezés: 2020-2021
 Kivitelezés: 2021-2022
Nettó alapterület: 154.500 m
Építészek: ILKU GYÖRGY, HORVÁTH ZOLTÁN 
Mérnök-tanácsadó: NAB ARCHITECTS
Engedélyes tervek: TECTON ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ÉS TANÁCSADÓ KFT.
Építészet-altervező: VISION ÉPÍTÉSZIRODA
Kiviteli terv, generáltervező: LEAN TECH MÉRNÖKIRODA
Generálkivitelező: MARKET ÉPÍTŐ ZRT.
Építtető: JYSK KFT

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Techno legenda Berlinből | INDUST-REUSE

Techno legenda Berlinből | INDUST-REUSE

Beszélgetés Dimitri Hegemannal, a Tresor klub és az Atonal fesztivál alapítójával

Fény a sötétben | Hova tovább INOTA Fesztivál?

Fény a sötétben | Hova tovább INOTA Fesztivál?

Beszámoló az év fesztiváljáról és a hozzá kapcsolódó szakmai konferenciáról

Az ismeretlen IPARTERV nyomában III.

Az ismeretlen IPARTERV nyomában III.

A MOME hallgatóinak kiállítása a Magyar Építészeti Múzeumban

Hirdetés