Kovács Júliának a MOME Építész szakán készült mesterdiplomája az építészet új kihívásaira reagál.

Kovács Júlia diplomamunkájának témája nem szokványos, de annál meggyőzőbb – az építészet és ökologikus energiagazdálkodás határterületén mozog. A kiemelkedő munkát a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektori különdíjával jutalmazták. Komlóra tervezett energiatárolói egy előképekkel nem rendelkező építészeti feladatra adnak megoldást, ráadásul meglévő létesítmények kihasználásával. A MOME építész mesterszakos hallgatója maga mutatja be munkáját.
 



Az építészet ökologikusabbá tételének fontos része, hogy az épületekről, mint energetikai objektumokról gondolkozzunk. Ezt a gondolatot megfordítva annak szélső értékét keresve az érdekelt, hogy lehet-e egy energetikai objektumról épületként gondolkozni.

Szakdolgozatomban és mestermunkámban, lehetséges jövőképként a nagy százalékban megújuló energiaforrásokra alapuló energiatermelést vizsgáltam meg. Ennek a jövőképnek jelentős építészeti vonatkozásai vannak, térnyerésük ugyanis a hétköznapi emberi környezet megváltozását is jelentheti. Ennek három oka van:

  • Az első ok, az, hogy megújulókra alapuló termelés szükségszerűen decentralizált. Ez sok kis méretű erőművet jelent az energiaforrások előfordulási helyén a helyi adottságokból kiindulva
  • A második, hogy megújulók termelési eszközei nagyobb kiterjedésűek ezért építészeti szemléletet igényel a térrel való viszonyuk, tájba való illeszkedésük.
  • A harmadik ok, pedig, hogy a sok kicsi erőmű szinkronban tartása, üzemeltetése a jelenlegi központosított rendszernek komoly kihívásokat jelent.

Ha ezek a feladatok helyi szinten intézményesülnek, önkormányzati, vagy szövetkezeti termelés formájában az a helyi gazdaság fejlődésére is pozitív hatással lehet, illetve láthatóbbá teszi az energia termelését, tudatosabbá teheti a fogyasztókat.
 



Mestermunkám egy kis település komplex, döntően megújulókra alapozott energiaellátását szolgáló, a helyi adottságok kihasználására épülő rendszer építészeti részének tervezése. Az energetikai tervezésbe Porkoláb Lászlót, a DTU koppenhágai egyetem energetikai hallgatóját, vontam be, a terv az ő diplomamunkájául is szolgál. A gépészeti tervezésben Bene Mártonnal, a BME gépész hallgatójával működtem együtt.

 

Grafika: Jenei Szilveszter


Tervezési helyszínnek Komlót, egy volt bányavárost választottam, amely a szénkitermelési potenciál miatt jött létre, de a 90-es évek elején a szénbányászat megszűnt. 

A településre átfogó energiareform tervet dolgoztunk ki. A terv a helyi adottságokra épít rá újabb energetikai létesítményeket, melyek a település áram- és távhő hálózatát helyezik megújuló alapokra, csökkentve a földgáz és a hálózati áram felhasználást.

Jelenleg a települést kiterjedt távhőhálózat szövi át, mely egy földgáz és egy biomassza fűtőműből termel. Valamint nagy kiterjedésű napelemparkok is megtalálhatók Komló körül. Elképzelésünk szerint a települést egy energiaszövetkezet működteti, amely egy számos országban létező, a helyi gazdaságot és a közösséget fejlesztő modell.

 

Szövetkezeti ház, metszet


A megújuló energiaforrásokból való termelést elsősorban az hátráltatja, hogy a megújulókra alapuló erőművek nem szabályozhatók. Tehát nem igazíthatók a napszakonként változó fogyasztói igényekhez – ha nem süt a nap, nem fúj a szél, nem termelődik az áram. Kivétel ez alól a biomassza és a biogáz. A megújulókra alapuló rendszer fontos része tehát az energia tárolása, hogy a tartalékainkkal kiegyenlítsük a rendszert. Ezért az energiarendszer áram- és távhő tárolóját terveztem meg. 

 

Makettfotók: Farkas Flóra, Planka Zsuzsanna


A helyi biomassza erőmű adott kapacitáson képes csak működni, így, mivel nem a pillanatnyi igényekhez alkalmazkodik, sokszor részben fölös energiát termel. Ez kiküszöbölhető egy hőtárolóval, melyet a helyi andezit bányába telepítettünk. A bányát művelő gépekkel könnyen ásható egy szabályos tartály, melyet leszigetelünk és a helyi kővel töltünk fel. A kő és egy nagy méretű víztömeg tárolja a biomassza erőmű felesleges hőjét, illetve a nyári időszakban napkollektorokkal is fűthető, így a nyári meleg egész télen felhasználásra kerülhet. A kő feltöltéssel és a lépcsőzetesen megformált lesúlyozó tetővel elértem, hogy se az áthidalás, se a víznyomás kiküszöbölésre ne kelljen vasbeton szerkezetet alkalmazni. Az objektum tájépítészeti megközelítését a kéktúra útvonal közelsége is fontossá teszi. 
 

Hőtároló, látvány


A elektromos áram tárolásának lehetőségeit kutatva, a gravitációs tárolók kezdtek érdekelni. A helyzeti energia nagy tömegek vertikális mozgatása által tárolható. A gravitációs tárolók ereje tehát a tér és a tömeg viszonyából adódik, ezért építészetileg jól megfoghatók. 

 

Gravitációs tároló, metszetGravitációs tároló helyszínrajz, axonometria


A komlói Zobák akna két közel 800m-es függőleges aknával rendelkezett. Ezek felett álltak a település ikonikus liftakna tornyai és számos gépház, illetve irodaépület vette körül őket a közvetlenül mellettük lévő épületek a tornyokat mozgató motorok gépházai voltak négy hatalmas beton tőkesúly segítségével eresztették a lifteket a mélybe. Ezeket az aknákat és a körülöttük lévő ipari létesítményt használtam ki egy gravitációs energiatároló telepítéséhez, a meglévő épületeket pedig az energiaszövetkezet irányítótermének és szövetkezeti házának.

 


A nehezékek mozgatására, olyan sínrendszert fejlesztettünk ki a mérnökhallgatókkal, amellyel a tömbök, önnön súlyukat kihasználva csúsznak oda az aknákhoz, térformálási és mechanikai szempontokat egyaránt mérlegelve. Az, hogy két akna is van, lehetővé tette, hogy egy különleges megoldás szülessen egy spirális sínrendszer formájában.

 

Zobák akna gépházak, grafika: Sresch Anna


A sínpárok különböző léptékű megformálásai sokféleképpen alakíthatják a teret a bánya körül. A legideálisabb, közel 20 mwh-s verziót kiválasztva egy monumentális kapszula alakú térfal keletkezett a középső épület körül. A sínpár 1-1 méteres lejtéssel rendelkezik és közel 150 db 100 tonnás betontömb csúszik végig rajtuk, egyes tömbök  öntvény színezést kaptak, hogy a látogatók számára információval szolgálhassanak az „elem” töltöttségi állapotáról, teljesítményéről.  


 A térfal által lehatárolt terület a biomassza fűtőművet kiszolgáló energianád-ültetvénynek ad helyet, áthatol a fűtőmű és a pelletszárító közt. 
 

Komló energiatárolók

Mesterdiploma: Kovács Júlia
Témavezető: Göde András
Konzulens: Takács Ákos
Szakdolgozati konzulens: Szentpéteri Márton

 

MOME | Web | Facebook | Instagram 

 

 

További rajzok és képek a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Energiatárolók Komlón

Energiatárolók Komlón

Kovács Júliának a MOME Építész szakán készült mesterdiplomája az építészet új kihívásaira reagál.

Együtt, szabadon

Együtt, szabadon

Réti Eszter mestermunkája  a MOME Építőművész szakán.

Még lehet egyet hajrázni Budapest Építészeti Nívódíjáért

Még lehet egyet hajrázni Budapest Építészeti Nívódíjáért

A 2021-es pályázat benyújtási határideje szeptember 6-a.

Hirdetés