Élő fában

Szürreális lakóhelyet álmodott meg Manas Bhatia és a mesterséges intelligencia.

Az indiai Manas Bhatia építész a jövő építészeti lehetőségeit kutatja. A delhi-i designer munkásságában jelentős szerepet kap a mesterséges intelligencia, ennek segítségével tervezi fenntartható, természetbe olvadó épületvízióit. Manas Bhatia kutatásai az élő szervezet, a környezet és az építészet kapcsolatára irányulnak. A szöveges leírások alapján képeket létrehozó program, a Midjourney segítségével alkotta meg Symbiotic Architecture nevű új projektjét.

 

 

A lakásokat rejtő, növekedni és lélegezni képes, óriási, üreges vörös fa koncepcióját a Hyperion (örökzöld mamutfenyő) ihlette. „Vajon tudnánk-e fémvázas, üvegfalú, légkondicionált doboz helyett olyan otthonban élni, ami maga is lélegzik, akár a többi élőlény?” – teszi fel a kérdést az építész. A Midjourney az elképzelést képek sorozatává formálta, és a természetbe integrálódott, szürreális, „élő” lakótömböket hozott létre.

 

 

Manas Bhatia megfigyelte az élővilágban előforduló mintázatokat, a mikroméretű élőhelyek hálózatait és a növények alkalmazkodását. Ehhez társította az emberiség és a természet ősi, mély kapcsolatát, melyek nyomán megszületett „utópisztikus jövőképe”. A koncepcióban nem gépek által alkotott merev – üveg, fém és beton – épületekbe, hanem az örökké gyarapodó társadalomhoz illesztve élő, növekedő háztömbökbe helyezi az emberiséget.

 

 

A Midjourney program olyan előre, célzottan kiválasztott szavak sorozatából alkotta meg a képeket, mint az óriás, fa, üreges, lépcső, homlokzat, vagy növények – ezeket finomítva, majd többször lefuttatva jutottak el végül a kívánt eredményhez. A kivájt mamutfenyők élő architektúrája természetes fénnyel gazdagon átjárt, varázslatos, mesebeli teret képez. Az így kapott szürreális lakóházak eggyé válnak a természettel.

 

 

Lehetőségek végtelen tárházát nyithatja meg ez a szimbiózison alapuló megközelítés. Az új kor technológiáival és a rendelkezésre álló eszközkészlettel az építészek és a designerek gondolatai közvetlenül rajzokká, renderképekké, 3D modellekké válhatnak. A Midjourney-ben és a hozzá hasonló többi, mesterséges intelligencia alapú rendszerben meghatározó szerepe van a jól megválasztott szóhasználatnak. Bár ezek generálják az elképzelt és vágyott vizuális végeredményt, még egy esetlegesen félresikerült próba is nem várt, pozitív gyümölcsöt hozhat.

 

 

„Mindig is lenyűgözött, ahogy az apró rovarok és más élőlények megteremtik saját természetes lakóhelyüket. Vegyük például a hangyák bonyolult, földalatti hálózatait. Milyen csodálatos világban élhetnénk, ha az emberek olyan épületeket hozhatnának létre, amelyek úgy lelegeznek és cseperednek, mint a növények!” – hangzanak az indiai építész lelkes szavai. A Symbiotic Architecture Tolkien irodalmi remekéből, a Gyűrűk urából ismerős, fáktól sűrű, ködpászmás fantáziavilágba repít. Orkok és trollok nélkül talán szívesen ott is maradnánk.

 

 

Manas BhatiaWeb | Facebook | Instagram

 

 

Forrás: Designboom, Amazing Architecture

 

 

További képek és rajzok a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Algát a falra

Algát a falra

Zölden hömpölygő, fenntartható városi víziót osztott meg Manas Bhatia.

Élő fában

Élő fában

Szürreális lakóhelyet álmodott meg Manas Bhatia és a mesterséges intelligencia.

Mies van der Rohe a Pöttyös utcánál

Mies van der Rohe a Pöttyös utcánál

Szonettkoszorú a hármas metró déli állomásainak felújításáról, harmadik rész.

Hirdetés