Bjarke Ingels is szerepelt a Trónok harca-sorozat utolsó részeinek egyikében. A dán építész megjelenése a népszerű tv-showban csak elsőre meglepő, mert nem teljesen előzmény nélküli.

Miért ne lehetne az építészet is a popkultúra része? Elég abból kiindulni, hogy egy-egy város nevének hallatán sokszor a legismertebb épületére asszociálunk elsőként. Sydney – Operaház, Barcelona – Sagrada Família, Róma – Colosseum. Az Eiffel-torony bekerült a város legnépszerűbb csapata, a Paris Saint-Germain címerébe, egy sor ázsiai és közel-keleti metropolisz vezetői a legnagyobb építészirodákat kérik fel, tudván, hogy ikonikos épületekkel lehet kiemelkedni a tömegből, miközben az építészet a városlakók életére is alapvető hatást gyakorol.

Ezek után csak kicsit meglepő, hogy például Rotterdam új jelképét, az Erasmus-hidat a hátára tetováltatta az egyik polgár – csak kis lépés ez azok után, hogy a helyi párok szelfijein rendszeresen visszatérő háttér a híd.

Amikor egy mezei blogger is többé-kevésbé tudatosan építheti a saját brandjét, akkor miért éppen az egész világon ismert, látványos épületeket tervező építészek maradnának ki? Igen, épületeket tervezni csapatmunka; nincs az a sztárépítész, aki megtervezné egy több tízezer négyzetméter szintterületű építmény minden egyes csomópontját; és távol áll a sztárságtól az is, amikor tudja az építész, hogy egy-egy meghatározó épülete alapvető hatással lehet egy nagyváros kultúrájára. Mégis, brandépítés szempontjából mindegy. Az irodán belüli munkafolyamatok aligha változnak meg a marketingtől, de másmilyen lesz az adott stúdió ismertsége, megítélése, tárgyalási pozíciója.

Vitatható, hogy ez a folyamat kívánatos vagy sem, de a létezését nem tagadhatjuk. A francia Modern Man divattervező márka pólóra tette Zaha Hadidot és Rem Koolhaast, az utóbbi pedig szerepelt egy New York-i elektronikus együttes, a Tempers egyik lemezén. A bevásárlóközpont tematikájú konceptalbumnak még a címét (Junkspace) is az OMA iroda alapítójától kölcsönözték, akinek egy interjújából használtak fel hangmintákat a lemezhez.

Maga Koolhaas viszolyog a „starchitect” kifejezéstől, ám itt van Bjarke Ingels, TED-előadások népszerű figurája, híresen meggyőző prezentációk tartója, akinek az aranyköpéseiből minden napra jutna, ha a BIG egy szép napon naptárat készítene. Ingelsnek természetesen Insta-oldala is van, ott posztolta a képet a Trónok harca forgatásáról, ahol jóbarátjával, a sorozat egyik szereplőjével, a szintén dán Nikolaj Coster-Waldauval poharazgat.

Coster-Waldau a Vogue magazinnak úgy nyilatkozott: „Bjarke többet tud a Trónok harcáról, mint bárki, akivel valaha találkoztam.” A sztárstátusz felé tartó Ingelsnek viszont a színész adott hasznos tanácsokat arról, hogyan kezelje a hírnevet és vele fotózkodni akaró rajongókat.

Bármit is gondoljunk a sztárságról, Ingels az épületeivel vált ismertté, amin nem sokat változtat egy rövid jelenés a Trónok harcában. Talán csak rajtunk múlik, mi ugrik be elsőnek Ingels nevének hallatán.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Digitális homlokzattal erősítik a kulturális identitást

Digitális homlokzattal erősítik a kulturális identitást

Felipe Pantone munkái eredendően is elég merészek, de különösen ilyen méretben: ezúttal egy buffalói koncertterem homlokzatát gondolta újra.  

Ezeket a tervezőket semmiképp se hagyd ki, ha a Határtalan Designon jársz! 

Ezeket a tervezőket semmiképp se hagyd ki, ha a Határtalan Designon jársz! 

Június 23-ig látogatható a Határtalan Design. 

Tízezren élhetnek a vízen lebegő városban

Tízezren élhetnek a vízen lebegő városban

Ellenáll a legsúlyosabb környezeti katasztrófáknak, vízen lebegő platformokra épül, és 2050-től nagyon nagy szükség lehet rá. Ez a BIG legújabb terve, az Oceanix City.

Hirdetés