Az épület tervezőit, Gutowsky Robert csapatát a város rangos építészeti elismerésében részesítette.

Székesfehérvár Városa Schmidl Ferenc Építészeti Díjat adományozott a Robert Gutowsky Architects számára. A díjat azok az építészek kapják, akik munkásságukkal hozzájárulnak a város építészeti kultúrájának magas színvonalú fenntartásához, fejlődéséhez. A 2021-ben átadott, a Püspökség szomszédságában, a középkori városfal és bástya romjai felett megépült Egyházmegyei Látogatóközpont olyan önazonos épület, amelynek arányai, anyagkezelése, tér-és tömegkapcsolatai a „mintha mindig ott állt volna” építészeti elvet követik, mégis részleteiben finom utalásokat tesz a korra, melyben megszületett - hangzott el a méltatásban. A házat az Octogon 165. nyomtatott számában Uhl Gabriella írásával mutattuk be, alább ennek szerkesztett változatát közöljük. 

 

Székesfehérvár utak, kultúrák kereszteződésében fekszik, jeles, országos funkciókkal felruházott szerepe miatt neve összeforrott a magyar történelem sodró eseményeivel. Az újra és újra belakott város maga egy építészettörténeti mintakönyv. Ebbe a váratlan építészeti helyzetekkel teli környezetbe gondolta el Gutowski Robert az egyházmegyei gyűjtemény új archívumát.

A levéltár, könyvtár, fogadó- és kiállítótér funkciók: megőrzés /elzárás - megmutatás/ feltárás, betekintés dinamikája köré épített ház hivalkodás nélkül engedi érvényesülni a történelmi emlékeket. A püspöki palota kertje és a középkori város határán lévő telken már a tervezési szakasz megkezdése előtt elengedhetetlen volt a régészeti feltárás. Ekkor került elő a középkori és koraújkori városfal jelentős építménye, az egykori Monostor bástya alapja. A város múltját ismerve nem meglepő, ám mégis váratlan fordulat lehetőséget adott a tervezőnek arra a kivételes és nemes feladatra, hogy saját elődeinek, a középkori építőmestereknek és kőműveseknek állítson emléket, olyan funkcióval kiegészítve az archívumot, amely in situ építészeti múzeumként mutatja be az egykori falazási technikákat.

székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközpont értelmezésével kapcsolatban itt vezetném be az érzékenyítés kortárs humántudományi fogalmát. Gutowski Robert megvalósult épülete egyrészt reflektál a 21. század emberének lelki érzékenyítésére, amikor kényelmes, átlátható, visszafogott teret kínál az elkövetkező Szent Család-zarándoklat résztvevőinek a megpihenésre, illetve a kapcsolódó kiállítótérben a tárgyakon keresztül az elmélyülésre. A további két szintet pedig alkalmassá teszi arra, hogy ott a szigorú archívumi funkciókra vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelő raktározást és kutatást szolgáló helyiségek nyíljanak. A látványraktárként kitalált levéltár, könyvtár és gyűjteménytár a közvetlen tapasztalást lehetővé tevő múzeumpedagógiai foglalkozások révén segíti majd a látogatókat a magát nem mindig könnyen adó tudás megszerzésében.

A tervezőre jellemző visszafogott, kényelmes terekben ehhez minden adott. Élénk napsárga színvilág oldja az raktár területeinek ipari beton hangulatát, világosságot, játékosságot csempész a komor történelmi emlékek közé, s egyben markáns jellel elválasztja a jelent a múlttól. Az éles vizuális elválasztás fontos értelmezési alapvetés: az építész nem interpretálni akar, nem egybeolvasztani,; világosan megmutatja a határokat, átengedve a látogatónak az értelmezés, ítélkezés és további történetszövés lehetőségét. Az új muzeológia felől közelítve az épület nem veszi át a narrátor szerepét, pusztán világos értelmezési teret, utat biztosít a megismeréshez.

Az egyházi gyűjtemény új otthonában az érzékenyítés nemcsak a tárgyi emlékek és a látogató viszonyában történik meg, de kiterjed a történelmi emlékekben gazdag városi szituációra is - az építész szándéka szerint harmóniát teremt a kusza városi palimpszesztben.

A ház fizikai és szellemi értelemben is határterületre épült. A városfal védelmet nyújtott, és egyben jelezte a szigorú jogi, gazdasági, igazgatási elkülönülést város és vidéke között: más közösség, más normák érvényesültek városfalon kívül és belül. Gutowski – szimbolikusan kihasználva e határhelyzetet – a 21. századi normákat mutatja fel építészetében. Nem beolvadni akar, hanem határozottan jelzi, itt most valami egészen más kezdődik. Átvezet a belvárosba anélkül, hogy szépelgőn, ál-ornamentikával teremtene kapcsolatot a középkori városfal és az utca későbarokk, koraklasszicista házai felé. Tömegében, párkánymagasságában illeszkedik a környező házakhoz, kertkapcsolattal a püspöki palota parkjához, feléleszti az egykori lépcső összekötő funkcióját, sőt még a Prohászka-emlékművet is sikerült integrálnia.

A történelmi korok egymáshoz érzékenyítése markánsan megmutatkozik a homlokzatok megformálásában. Az alsó tartományban követ használ, amely anyagában és szimbolikájában reflektál a feltárt várfalra, és általában Fehérvár középkori történelmi rétegére, míg a felső tartományban használt tégla borítás a Koronázó téri épületeket idézi meg. A hatalmas, osztatlan ablakon keresztül, mint egy nagy kiállítási vitrinen át, az éppen csak arra haladók is betekinthetnek a középkori falmaradványokra. A hosszanti tengely mentén továbbhaladva a bejáratok látogatói és műtárgyvédelmi szempontok szerint kinek-kinek biztonságos hozzáférésre adnak lehetőséget.

Az archívum homlokzatán egymás mellett alkalmazott kő és tégla építészeti mintakönyvként a Székesfehérvár architektúráját is meghatározó európai építészet legnépszerűbb középkori anyagait mutatja be. A házban felhalmozott tudás és a megőrzés funkciója már a homlokzaton tapinthatóvá válik.

Ez az anyaghasználati distinkció a belső terekben is folytatódik. A régészeti feltárások interpretálásában, az idősíkok elválasztásában már bevált gyakorlat az eltérő építészeti anyagok - az eredeti kövek és tégla - használata. Ezt az elvet követi Gutowsky is, kihasználva az anyagvariációk végtelen gazdagságát és szimbolikáját. A belső terekben a csupasz, sima beton tartószerkezetek és a rücskös középkori falak határozottan szétválnak, miközben a lépcsők légies fémkorlátjai be- és áttekintést engednek a középkori falszerkezetbe. Gutowski Robert épülete „új múzeumi” kaput nyitott a 21. századi városszövetben, ahol a gyűjtemény tárgya maga a város, s a kapun keresztül a középkori urbánus térbe léphetünk be.

Felelős tervező: GUTOWSKI ROBERT – ROBERT GUTOWSKI ARCHITECTS
Szöveg: UHL GABRIELLA
Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Schmidl Ferenc Építészeti Díjat kapott a Robert Gutowski Architects

Schmidl Ferenc Építészeti Díjat kapott a Robert Gutowski Architects

Amiért hozzájárult Székesfehérvár építészeti kultúrájának fejlesztéséhez.

Négy városban épül új sítanpálya

Négy városban épül új sítanpálya

A kormány támogatásával Székesfehérváron, Keszthelyen, Miskolcon és Agárdon valósulnak meg az új műanyag borítású tanpályák.

Drónok és tanulópilóták is lesznek Magyarország egyik legrégebbi repterén

Drónok és tanulópilóták is lesznek Magyarország egyik legrégebbi repterén

Sport- és üzleti célú nyilvános polgári kisrepülőtér épül, amihez ipari parki terület is kapcsolódik majd.

Hirdetés