Hirdetés

Bemutatták Palkó György és Mizsei Anett Budapest építészete 2000-2020 című kötetét – pillanatkép a magyar főváros húsz évének építészetéről.

A magyar mellett angolul is megjelent Budapest építészete 2000-2020 kötet 50+1 budapesti épületet mutat be a címben jelölt időszakból, méghozzá rendkívül alaposan átgondolt koncepció mentén: Palkó György letisztult, élettel teli fotói az épületek legszebb arcát mutatják meg, míg Mizsei Anett szövegei erős szakmaiságukkal együtt is befogadhatóak, továbbgondolásra sarkallnak.

 

Építészet és fotó, építészet és írás – Palkó György épületfotós és Mizsei Anett építész, szakíró arra vállalkozott, hogy könyvükben egyféle keresztmetszetét adják Budapest kortárs építészetének. Somogyi Krisztina (egyetemi docens, kurátor, szerkesztő, építettkörnyezet-kutató) és Kovács Dániel (művészettörténész, szakíró, kurátor) értő szemmel vezette a válogatási folyamatot, feltett lényegi kérdéseket és segítve a mintegy félszáz alkotás megválasztását és elemzését. Szerkesztői, írói és kurátori tapasztalataik nagyban támogatták a szerzők munkáját – a fotós és a szövegíró is első könyvét jegyzi jelen kötettel.

Somogyi Krisztina előszava vezeti fel a projekteket, másfelől a háttérben zajló munkára, illetve a város alakulásának húsz éves folyamatára is ablakot nyit. Tágabb kontextusba helyezi a bemutatott alkotásokat, de magát a könyvet is.

Trendeken és divaton túl, az építészetet és Budapestet reprezentáló válogatás sokszínű, helyet kap benne az új mellett a régi is: foghíj, zöldmezős beruházások és iparterület rehabilitáció, átalakítás és újrahasznosítás – egy élő város megannyi sejtje.

Bevezetőjében értő gondossággal adja az olvasó kezébe képek és szövegek együttesét, amit Sipos Balázs grafikus rendezett elegánsan szerkesztett kiadványba.


2000 és 2020 között ikonikus, a városképet alapjaiban új irányba fordító nagyberuházások és szerényen meghúzódó rejtett kincsek egyaránt születtek. Előbbieket mindenki ismeri, utóbbiakat kevesek fedeznek fel. De ahogyan a városban, úgy ebben a kötetben is megférnek egymás mellett: életünk részei, melyekre Palkó György fotóin keresztül talán kicsit más szemmel tekint majd az olvasó. Szó szerint és átvitt értelemben is új nézőpontok nyílnak az oldalakat forgatva.

Budapest legismertebb arca a historikus belváros, mára azonban mégis jóval több annál. A történeti magra rákapcsolódva ma is él, fejlődik, változik. Közelebbről megfigyelve korok, rétegek – s ezeken belül – unikális építészeti alkotások kaleidoszkópja tárul fel. Közösségi életterek, parkok váltakoznak privát, meghitt terekkel: a város használatának megannyi útja nyílik meg bennük.

Palkó György képein ez a világ elevenedik meg: a szikár anyag, a tiszta építészeti alkotások mellett a város és lakóinak interakciói is megjelennek. 

 

„Sokkal többet kellene építészetről beszélgetnünk nekünk, építészeknek nem építészekkel, ezt a hozzáállást próbáltam megragadni – mondta a szövegekről Mizsei Anett. – A rövid, jól befogadható szövegekkel szándékosan együtt gondolkodásra hívom meg az olvasót; időnként csak kérdéseket teszek fel a szövegben, az olvasóra bízom a döntést, a saját ítélet kialakítását. Másfelől vegyük észre, hogy a kortárs építészet tud beszélni az emberekhez, a jó kortárs építészetnek van mondanivalója.”

Húsz év nem kevés idő: az ezredforduló alkotásai mára beilleszkedtek a környezetükbe, az élet birtokba vette és helyenként formálta is őket. Be lehet-e mutatni ezt a négy dimenziós, összetett, sokrétű világot képeken és szövegeken keresztül? A maga teljességében biztosan nem. Az építészeti alkotás több állóképek sorozatánál: gazdag, emlékeket és érzéseket kelt, amelynek lényege a személyes megtapasztalás.

A kötet épp ezért csak kiindulópont, felhívás olvasójához: járjon nyitott szemmel, fedezze fel, miről mesél neki a ma építészete. Gondolkodjon együtt a szerzőkkel, miközben kialakítja magában saját Budapestjét.

És miért éppen 50+1 projekt került a kötetbe? Az inspirációt a New Architecture sorozat jelentette, amely 50-50 épülettel mutatta be London, New York és Los Angeles kortárs építészetét. Los Angelest Palkó György mentora, Mike Kelley fotózta, aki a friss Budapest-könyvet forgatva elismeréssel jegyezte meg, hogy „örül, mert a magyar alkotóknak sikerült a sajátjukká tenni a koncepciót”. Az a bizonyos +1 projekt pedig a BudaPart Gate lett – a még javában épülő, városrész léptékű fejlesztés beemelésével új perspektívát kapott a kötet, amennyiben kitekint a jövőre, a következő egy-két évtizedre.
 

 

A Budapest építészete 2000-2020 című kötet erre a linkre kattintva rendelhető meg.

 

Főtámogatók: ALUKÖNIGSTAHL Kft., KRÜLLUNG Árnyékolástechnika Kft.
Támogatók: KÖZTI Zrt, Market Építő Zrt. és Miniszterelnökség

 

Fejléckép: Szabó Bence

 

Palkó György | Web | Facebook | Instagram 

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Egy élő város megannyi sejtje – Budapest építészete 2000-2020

Egy élő város megannyi sejtje – Budapest építészete 2000-2020

Bemutatták Palkó György és Mizsei Anett Budapest építészete 2000-2020 című kötetét – pillanatkép a magyar főváros húsz évének építészetéről.

Lenyűgöző képek készültek a MOME új campusáról

Lenyűgöző képek készültek a MOME új campusáról

Több mint ezer fotó érkezett a MOME Campus építészeti fotópályázatra. 

Ahogy Palkó György látta: épületfotók Dubajból és Bécsből

Ahogy Palkó György látta: épületfotók Dubajból és Bécsből

Palkó György Kisvárdáról indulva lett az ország egyik legismertebb építészeti fotósa, az elmúlt hónapokban azonban újabb határokat lépett át.

Hirdetés