A magyar pavilon, ahogy még sosem láttad

Fotógaléria Palkó György képeiből

  • Szöveg: Octogon
  • Fotó: Palkó György
  • Olvasási idő: …
Hirdetés

Palkó Györggyel már bejártuk a Giardinit, és felfedeztünk meglepő részleteket. Most a magyar pavilont mutatja be olyan szögből, ahogy talán eddig sosem jutott eszünkbe rácsodálkozni.


A Maróti Géza által tervezett épületnek a magyarság feltételezett hun-magyar őstörténetét ábrázoló mozaikdíszítése Nagy Sándor és Kőrősfői Kriesch Aladár munkája. A Nagy Sándor által tervezett üvegablakokat és a mozaikokat Róth Miksa műhelye kivitelezte. Palkó György képein most különleges szögből tárulnak fel az épület, és a 2023-as magyar kiállítás részletei.

 

Képgalériánk Palkó György nagyszerű fotóival!

A magyar pavilon a nemzeti pavilonok közül másodikként nyitott meg 1909-ben.
Maróti Géza szecessziós remekének díszítésében a kor kiválóságai, a gödöllői művésztelep tagjai vettek részt,
Az épületet 1958-ban modern stílusban átépítették, az 1990-es években újították fel mai formájában Csete György tervei alpaján
A pavilon közepét nyitott átrium foglalja el, melyet az 1958-as modernizálás során alakítottak ki az eredeti magastető helyett.
A bejárati fogadóteret eredetileg Telcs Ede szobrászművész domborművei díszítették
Az 1958-ban eltüntetett részleteket az 1990-es években restaurálták.
Sümegi György művészettörténész irányításával az épület az 1990-es években többlépcsős felújításon esett át.
A tető mázas cserepei, valamint a bejárat eozinmázas kerámiái a Zsolnay-gyárban készültek, 
A Zsolnay mázas kapuzatot már az 1958-as átalakítás is megőrizte.
Az 1990-es felújítás során a pavilont Csete György tervei alapján íves tetővel fedték le.
1958-ban készült a pavilon mögött álló, négyalakos mozaikoszlop, melyen az oldalhomlokzat négy, akkor elfalazott mozaikképének másolata látható.
Az íves vonalú, Zsolnay cserepekkel fedett magastetőt Csete György tervezte az 1958-ban kialakított lapostető helyett.
Az átrium felől is érvényesül az íves tetőzet
A ház külső díszítése, ikonográfiai programja a hun-magyar közös múltat felidéző történeti szimbolika jegyében születtek.
Az átrium a mindenkori kiállítások centruma.
2023-ban a magyar kiállítás a Néprajzi Műzeum új épületével foglalkozott
A múzeum burkolatán magyar hímzésmotívumok pixeles átirata jelenik meg.
A 2023-as magyar kiállítás pályázatnyertes koncepciója a Néprajzi Múzeum pixeles burkolóelemeiből indult ki.
Z Halmágyi Judit és Mátrai Péter nyertes koncepciója a mintát zenei kottaként fogta fel
A pixeles minta nyomán megszólaló zenét Mátrai Péter szerezte.
Minden minta más-más zenei motívumot eredményezett Mátrai Péter építész-zeneszerző munkája nyomán.
A 2023-as kiállítás végül a Liget-projekttel együttműködésben valósult meg.
A látogatók komplex képet kaphatnak a magyar állam megaprojektjéről.
A kiállítás a Néprajzi Múzeum építésének történetét is feldolgozza
A falakon a múzeum építésének részletei láthatók.
Kiállították a Néprajzi Múzeum modelljét is.
A kiállítás elsőtétített, hátsó terében a kottaként felfogott ábrák zenei átiratai szólalnak meg.
A Néprajzi Múzeumon kívül a Liget-projekt egyéb elemei is bemutatkoztak.
Az átriumba, a bejárat tengelyébe került a Liget-projekt modellje.
Felnagyított QR kódokon köszön vissza a pixeles mintázat
Az átriummal szomszédos terekben a Liget-projekt mutatkozik be.
Digitális kijelzők segítik a tájékozódást
A modellek mellett egy kifejezetten a kiállításra konstruált hangszer, Mátrai Péter hanghengere is helyett kapott.


Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

„Reziduum – the frequency of architecture”

Bemutatjuk a 2023-as Velencei Építészeti Biennálé pályázat nyertes koncepcióját.

Biennálé-mustra

Helyzetkép a 2023-as Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjába tervezett pályázati munkákról.

Megjelent a 2023-as Velencei Építészeti Biennálé pályázati felhívása

Részletesen elérhető a Ludwig Múzeum honlapján.

Hirdetés