A Lánchídról készült rajzok első nyilvános bemutatására a Kossuth Múzeumhajó fedélzetén került sor.
A rendezvényen dr. Schneller Domonkos főigazgató köszöntötte a vendégeket.
„A levéltári és revíziós munkafolyamatok nem tartoznak a leghálásabb feladatok közé egy múzeum életében, hiszen ez a muzeológia kevésbé látványos területe. Ugyanakkor vannak olyan fontos felfedezések, amelyek egyik pillanatról a másikra a középpontba tudják állítani azokat a kollégákat, akik éveken, évtizedeken keresztül végzik ezt a munkát. Ez a mostani kiállítás az ő munkájuk elismerése, amely nélkül szegényebb lenne a hazai kultúrtörténet. Nagyon fontos, hogy időről időre megálljunk, és a múzeumi háttérben láthatatlanul zajló munka előtt is tisztelettel adózzunk, hiszen ezek nélkül a látványos kiállítások és kiadványok sem valósulhatnának meg.” – fogalmazott a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) főigazgatója.
Az eseményen a látogatók kerekasztal-beszélgetésen részletesen ismerhették meg a rajzokat és elkészítésük körülményeit. A beszélgetésen részt vett Hajós Bence is, aki – amellett, hogy építőmérnök, hídtörténeti kutató és könyvkiadó, – Clark Ádám egyenes ági leszármazottja. Bevonásával azonosította a Múzeum a fellelt rajzokat. A bemutatón jelen volt Dr. László Zsófia, a Budapest Főváros Levéltárának kutatója is; valamint Dr. Balogh-Ebner Márton és Domonkos Csaba, a Múzeum főosztályvezetői.
  |
A Lánchíd építése 1839-ben kezdődött William Tierney Clark tervei alapján, Clark Ádám vezetésével. Az alapkőletétel 1842-ben történt, a hidat pedig 1849 novemberében avatták fel. A most bemutatott 25 darab rajz a Lánchíd építése közben készült, vagyis több mint 180 éve őrzik a Lánchíd építésének rejtélyeit. A híd eredeti terveit eddig elveszettnek tudták a szakemberek, a levéltárakban őrzött tervek később, az 1860-as években készültek. A bemutatott tervek között a hídpillérek és a hídfők látványos ábrázolásán túl az építési munkafolyamatokról is új részletekre derül fény, például a cölöpözés menetrendjét bemutató vagy a valós cölöpözési helyzetet ismertető, illetve az építkezéshez használt gépek és egyéb berendezések rajzai is láthatóak.
  |
A cölöpözés a híd alapozási szakaszának egyik legfontosabb munkafázisa volt. Különösen érdekes, hogy az egyik terven még oldalanként négy láncsor látható, míg a végleges hídon csak kettőt alkalmaztak. A láncsorok a függőhíd tartószerkezetét alkotó vastag vasszemek sorozatait jelentik. A bemutatott rajzok azért is jelentősek, mert segíthetik a híd építéstörténetének tudományos igényű feldolgozását, ami valójában hiányzik. A híd előzményeit 1836-ig bezárólag Viszota Gyula írta meg 1936-ban, illetve a Lánchíd 1849 utáni történetét Domonkos Csaba 2024-ben. Az 1836 és 1849 közötti évek, azaz az építkezés időszakát tudományos igénnyel még nem dolgozták fel, csak egyes dokumentumok jelentek meg a témában.
A rajzok másolatai a Műszaki Tanulmánytárban tekinthetőek meg 2025. november 1. és december 31. között nyitvatartási időben (szerdán és csütörtökön 10:00–17:00 óra között) a 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 10. címen vagy a Múzeum kutatószolgálatán keresztül előzetes bejelentkezést követően, amely a kutatoszolgalat@kozlekedesimuzeum.hu elérhetőségen lehetséges. Emellett a rajzok digitális változatai kiállításra kerülnek későbbi rendezvények során a Szabadság híd Vámszedőházában, amelyről a Múzeum Facebook-oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.
A Lánchíd 2024-ben véget ért felújításáról írt részletes bemutatónk ezen a linken olvasható el.
Forrás: Sajtóinformáció / Nyitókép: Bujnovszky Tamás
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
