Az agglomerációs település is bekerült a BUILD UPON2 nyolc mintavárosa közé.

A zöldépítés világszervezete, a WorldGBC mintavárosokat bemutató nyolcrészes sorozatában másodikként Budaörs mutatkozik be. A mintavárosok a BUILD UPON2, azaz a világ legnagyobb épületfelújítási együttműködési projektjének résztvevői – írta a WGBC hazai tagszervezete, a HuGBC.

A BUILD UPON2 projekt oldalán a WorldGBC sorra veszi a mintavárosokat abból a szempontból, hogy a kialakítás alatt lévő épületfelújítási keretrendszert hogyan tudják majd alkalmazni. Elsőként az olaszországi Padova mutatkozott be, másodikként pedig mindjárt Budaörs jön.

Budaörs látképe – Forrás: WGBC

Szabó Sándor, a projekt budaörsi koordinátora úgy nyilatkozott, hogy a Keretrendszer lehetővé teszi az önkormányzat számára, hogy felmérje és bővítse a felújítási tevékenységét, az energiahatékonyság pedig az újonnan megállapított éghajlati célok kulcsfontosságú része. Azáltal, hogy segít a városnak azonosítani, hogy mely felújítási kezdeményezések sikeresek és melyek kevésbé, a Keretrendszer értékes eszközként szolgálhat az épületfelújítási stratégia megalkotásához. A korábbi SEAP sikerére építve

az önkormányzat már elfogadta azt a célt, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást, 2050-re pedig elérje a szinte teljesen dekarbonizált épületállományt.

A város felismerte, hogy a felújítás felgyorsítása nélkül nem tudja elérni kibocsátási célkitűzéseit, különösen mivel a lakossági energiafelhasználás több mint fele fűtésből származik. Ugyan a város még nem fogadta el a Keretrendszert, de a HuGBC már megkezdte az önkormányzat alkalmazottainak bevonását.

„Megalapozzuk a megvalósítást azzal, hogy bemutatjuk a Keretrendszert az épületfelújításért felelős személyeknek, nemcsak a műszaki munkatársaknak, hanem a szociális és pénzügyi osztályokat is bevonjuk a folyamatba – nyilatkozta Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója. – Ez tükrözi a Keretrendszer által a felújítás társadalmi és gazdasági hatásaira vonatkozóan előírt széles körű adatokat, például az energiaszegénységet és a lakosok pénzügyi megtakarítását. Az adathiány leküzdése érdekében bemutatjuk a Keretrendszert a felelős nemzeti szerveknek (Innovációs és Technológiai Minisztérium, Miniszterelnökség, Lechner Tudásközpont, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hatóság), valamint a pénzügyi intézményeknek, hogy kezdeményezzék és megalapozzák a többszintű adatgyűjtő rendszert.”

Kihívások és lehetőségek

A Keretrendszer azonban kihívások elé állítja a helyi önkormányzatot. Hiányoznak a város épületeire vonatkozó adatok, városi szinten nincsenek központosított statisztikai adatok, csak a tíz évvel korábbi népszámlálás során gyűjtöttek. Másutt az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) törvényei megakadályozzák az építési engedélyekhez és az energiaaudit-dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyeket a nemzeti kormány kezel. A Keretrendszer felvetette az olyan társadalmi mutatókra vonatkozó adatok hiányát is, mint a beltéri levegő minősége, valamint a téli és a nyári hőmérsékleti komfort szintje, mivel ezek mérésére jelenleg nincs jogi szabályozás.

Ezeket a nehézségeket le kell küzdeni, így az önkormányzat most a HuGBC-vel együttműködve kísérleti tudásbázist épít a társadalmi adatok gyűjtésére, saját épületfelújítási programjainak felhasználásával, illetve a Keretrendszer napi szintű használatával. Budaörs kezdetben nyomon fogja követni a saját épületállományának felújítását és a város finanszírozásával felújított épületek energiahatékonysági fejlesztéseit.

Szabó Sándor nagyon pozitívan értékeli azokat az előnyöket, amelyeket Budaörs megtapasztalhat a projektben való részvételének köszönhetően: „A Keretrendszer használatával az önkormányzat az önkormányzati épületfelújítások műszaki, társadalmi és gazdasági adatainak figyelemmel kísérése mellett pontosabb képet kap az épületfelújítás eredményeiről és előre haladásáról a lakó- és kereskedelmi ingatlan portfólióban. Az így rendelkezésre álló információkkal a városvezetés jobb és megalapozottabb társadalmi, gazdasági és környezeti döntéseket hozhat a fenntarthatóság és a klímavédelem területén.”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Hogyan lesz működő gyakorlat az energiahatékonyság elveiből?

Hogyan lesz működő gyakorlat az energiahatékonyság elveiből?

Budaörs mintavárosi tapasztalatai.

Hogyan lehetséges az építőipar teljes dekarbonizációja?

Hogyan lehetséges az építőipar teljes dekarbonizációja?

A beépített emisszió aránya folyamatosan növekszik, ezért kiemelten törekedni kell a teljes szektor karbonsemlegesítésére.

Hirdetés