Hirdetés

De melyik is ez a budapesti strand?

Főépülete legalábbis stílusjegyeiben erősen köthető a dessaui mozgalomhoz. Ugyanakkor tervezője, a zseniális id. Janáky István nem volt tagja az iskolának, ezért Bauhaus-épületnek sem nevezhetjük. Részleteiben ennek ellenére erőteljesen és világosan érzékelhető a valaha volt talán legnagyobb hatású építészeti gondolatkör befolyása. De melyik is ez a strand?

Fotó: Horváth Máté

A margitszigeti Palatinus Strandfürdő nevének eredete ma talán sokak számára homályba vész, 1919-es megnyitásakor azonban a nagyközönség még könnyedén össze tudta kapcsolni a terület egykori tulajdonosával. A 20. század elejéig a középkori Nyulak-szigetét a mindenkori nádor, latinul palatinus birtokolta, emiatt Nádor-szigetként is emlegették. 1909-ben, az akkor már évtizedek óta vállalkozók által üzemeltetett szigetet 11 millió koronáért megvásárolta a főváros, ennek köszönhetően száztíz esztendeje Budapest egyik legfontosabb közparkja. Ez azonban együtt járt azzal, hogy fokozatosan megjelentek a nagyközönség igényeit kiszolgáló létesítmények, a Tanácsköztársaság idején, 1919-ben pedig megnyílt a főváros első szabadstrandja is, a Palatinus.

Nagy népszerűségének – és valószínűleg a Tanácsköztársaság bukását követő zűrzavarnak – köszönhetően szinte egyből be is zárták. Az Arvé Károly és Nagy Márton tervei alapján megvalósuló bővítés után, amely új medencék mellett főként faszerkezetű kiszolgáló épületeket jelentett, 1921-ben már mint Palatinus Thermalstrandfürdő nyitotta meg újra kapuit.

Az ekkor elkészült 5000 négyzetméter felületű nagymedence mellett, amely a második világháborúig Európa legnagyobbjának számított, még két kisebb, és egy úgynevezett kosaras medencével üzemelt.

Ez utóbbi megoldás a 20. század közepéig Budapest-szerte népszerű volt, a Dunába helyezett létesítmények a teljes belvárosi folyószakaszon megtalálhatók voltak.
Forrás: Fortepan

A gyorsan jövő, nagy népszerűség miatt már az 1930-as években szükségessé vált a fürdő bővítése, amelyre 1936-ban a tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közmunkák Tanácsa írt ki pályázatot. Eszerint a zöldfelületek megtartása és a parkosítás mellett egy tízezer főt befogadni képes fürdőépület terveit várták. A 37 beérkezett pályamű közül Janáky István és Masirevich György letisztult, már-már minimalista, erőteljes Bauhaus-vonásokat tükröző munkája érdemelte ki az első díjat, amely az építészeknek meghozta az elismerést. Korszerű, funkcionalista épületük alig egy év alatt elkészült, nagyszerűségét térformálása, a tömör és áttört felületek váltakozása, valamint az ízlésesen elhelyezett képzőművészeti alkotások harmóniája adja. Ezek közül a legismertebb a főbejáratnál előtti Napozó nő szobra, amely Csorba Géza szobrászművész alkotásának másolata, az eredeti sajnos elpusztult Budapest 1944-45-ös ostroma során. 

Kiemelt értéket képvisel a bejárati oszlopcsarnok szekkója. Pekáry István műve Ady Endre verse nyomán a Dál-kisasszonyok nászát ábrázolja, a háború utáni lemeszelését követően helyreállítására csak a legutóbbi felújítás alkalmával került sor. Ma, köszönhetően a restaurátorok nagyszerű munkájának, eredeti szépségében emeli az oszlopcsarnok fényét.

A Palatinus Strand 2017-es felújítása az Archikon építész iroda koncepciója alapján készült. - fotó: Horváth Máté
Ez utóbbi egyébként az épület utcai homlokzatának leghangsúlyosabb része, az egészen vékony vasbeton oszlopokkal alátámasztott, félig nyitott, átmeneti tér tökéletes ellenpontja az épület zárt tömbjének, amelyet máshol csak a keskeny szalagablakok bontanak meg. Ezzel éles ellentétben áll udvari megjelenése, amelyet teraszok, nagy ablakfelületek, kecses csigalépcsők tagolnak. A 2017-es nagy rekonstrukciónak (Archikon építész iroda) köszönhetően a mai látogató közel eredeti szépségében csodálhatja meg architektonikus részleteit. A korhű, az egykorira megszólalásig hasonlító modernista betűtípussal írt feliratok, a helyreállított ragyogó fehér vakolat, a sötét nyílászárók mind-mind megidézik az egykori hatást, amely a luxus érzetét nem a díszek túlzott alkalmazásával, hanem a végletekig letisztult felületekkel érte el. Az építészeti értékek mellett a bővítés egyik jelentős fürdőtechnikai újítása a hullámmedence létesítése volt, amely a korszakban Európa-szerte egyedülállónak számított.
Fotó: Horváth Máté

Mai szemmel nézve bármennyire is jól sikerült a Palatinus 1937-es bővítése, a korszakban éles kritikákat váltott ki, a közvélemény nehezményezte a Margitsziget parkjának még nagyobb arányú beépítését. Kritikákat váltott ki, hogy az egykori „romantikus” faépületek helyét egy túlméretezett betonépítmény váltja fel, amely léptékében elüt a parkban megszokottól.

Az épület belseje, bár sok részletében emlékeztet az építéskorira, a felújítás után új elemekkel és korszerű belsőépítészeti megoldásokkal bővült. Ugyanakkor a keskeny oszlopok sokaságával alátámasztott, és éppen ezért az előcsarnok parafrázisaként értelmezhető medenceterek, vagy a felújított, eredeti szekrények, pultok egyaránt megidézik a 1937-es állapot nagyszerűségét. A 2017-es rekonstrukció gyönyörűen feltárta és bemutatja az épület legszebb Bauhaus vonásait, amely így már nemcsak a szakértők, hanem a laikus érdeklődők számára is egyértelművé válhat. A Palatinus Strandfürdő a Budapest100 egyik legizgalmasabb, legegyedibb helyszíne, amennyiben a rendezvény idején mégsem sikerül megtekinteni, érdemes akár egy későbbi időpontban is vissza térni.
 


Források

  • Nemessányi Klára okl. restaurátorművész restaurátori dokumentációja 2017.
  • Nemessányi Klára és Boromisza Péter restaurátori kutatási dokumentációja 2014.
  • Tér és Forma, 1937. évf. 7. szám. 180-183.p
  • https://www.origo.hu/tudomany/20130604-margitsziget-tortenelem-arviz.html
  • http://www.palatinusstrand.hu/a-furdorol

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A premodern Málnai – a pályakezdéstől az első világháborúig

A premodern Málnai – a pályakezdéstől az első világháborúig

Málnai Béla (1878-1941) – a második világháború előtti évtizedek stílusváltásai egy építészpálya tükrében.

A be nem váltott ígéret

A be nem váltott ígéret

Málnai Béla (1878-1941) – a második világháború előtti évtizedek stílusváltásai egy építészpálya tükrében.

Közös nevezőn

Közös nevezőn

A budai Vigadó felújítása a Hagyományok Háza számára.

Hirdetés