Hirdetés

Csomay Zsófia a tervezők előtt álló kihívásokról és az építészetről a karantén idején. 

Hirdetés

Hogyan kellene átalakulnia az otthonunknak, hogy napi 24 órában használhassuk egy újabb karantén esetén? Min kellene változtatni ahhoz, hogy hatékonyan oldhassuk meg a társadalmi elszigetelődést? Többek között ezeket a kérdéseket is taglalja a hvg.hu cikke, amelyből Csomay Zsófia építész gondoltait idézzük.

Erős megállapítással indít Csomay Zsófia, aki szerint „nincs többé jogosultsága a polgári létformának, pedig Budapest ez alapján épült, és a mai napig ennek kicsinyített másaként alakítják az újépítésű lakások tereit is, hiszen erre van igény”. Az építész szerint bár a probléma, hogy hogyan lakunk, már a televízió elterjedésével felmerült, mindeddig nem oldódott meg, most viszont a pandémia újra reflektorfénybe állította.
Fotó: Dudás Szabolcs

A hatékony társadalmi elszigetelődéshez először a térszervezést kell megváltoztatni, ugyanis egy rossz lakás mentális károkat tud okozni.  Csomay szerint az építészet, a használt tárgyak és terek nem a mai életmódot szolgálják, úgy kellene megújítani a régi bérlakásokat, hogy „a lakásokból minden lehetséges funkciót kiszerveznénk: a kihasználatlan tetőterek vagy a sötét, lakásnak alkalmatlan, udvari földszintek például munkaállomásoknak, vagy játszószobáknak, esetleg közösségi konyháknak adhatnának helyet, a lakások pedig csak a pihenést szolgálnák”.

Bár sokak céljává válhat majd a teljes függetlenedés a külvilágtól, Csomay szerint feleslegesen nem szabad új házakat építeni, épp elég nagy az épületállomány. Szükség lenne a főváros két körútja közötti remek városszövet megújítására és bérlakásépítésre is, utóbbit szintén a városba kellene helyezni.

Úgy véli, a pandémia hosszú távú hatásai között megjelenhet az individualizmus háttérbe szorulása, a közösségi lakhatás iránti igény felerősödése is.

Az építész az egyszerű, személyre szabható, energiatudatos és olcsó modulokban látja a megoldást, és a szakma csődjének tartja, amit most látunk Budapesten. Egyfelől hagyjuk pusztulni, amit az elődeinktől örököltünk, máshol pedig, ahol szükség volna rá, a megrendelők nem mernek, vagy nem akarnak valóban korszerű épületeket építeni, melyek hiteles üzenetei volnának a 21. századnak. Nem tudni, hogy ez gyávaság, maradiság, hibás szimbólumértelmezés, vagy nagyon is tudatos szimbólumdeklaráció.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Laktunk valahogy, aztán a túlzott városiasodás felszínre hozta az előttünk álló építészeti kihívásokat

Laktunk valahogy, aztán a túlzott városiasodás felszínre hozta az előttünk álló építészeti kihívásokat

Az új helyzet alapjaiban változtathatja meg a tulajdonjoggal kapcsolatos eddigi elgondolásainkat és az építészet szerepét is.

10 000 hajléktalant költöztettek az üresen álló New York-i hotelekbe a pandémia alatt

10 000 hajléktalant költöztettek az üresen álló New York-i hotelekbe a pandémia alatt

A bulvárlapok a Facebook közösségekkel karöltve lobbiznak azért, hogy vessen véget ennek a gyakorlatnak a polgármester.

A lakókomplexum, ahol lemész a földszintre és kinyomtatod a saját használati tárgyadat 3D-ben

A lakókomplexum, ahol lemész a földszintre és kinyomtatod a saját használati tárgyadat 3D-ben

Nem folytatódhat a várostervezés úgy, mintha semmi sem történt volna.

Hirdetés