Málnai Béla (1878-1941) – a második világháború előtti évtizedek stílusváltásai egy építészpálya tükrében.

Málnai Béla szakmai pályafutása egyidős a 20. századdal. Ránk maradt épületei a premodern, a neobarokk, a szecesszió és a modern stílusirányzatainak ékes példái. Az általa tervezett házak, a pályázati anyagai és díszlettervei az építész haladás iránti elkötelezettségét rajzolják ki. Sorozatunkban egy olyan pálya állomásait vesszük sorra, mely tablót fest a magyar építészet alakulásáról a második világháborúig.

A Nádor utcai volt Cseh-Magyar Iparbank (ma OTP) iroda- és bérházaIrányi utcai premodern bérház, melyet Haász Gyulával közösen tervezett.

A száznegyven éve, 1878-ben született Málnai Béla szakmai pályafutása egyidős a 20. századdal. 1901-ben vette át a diplomáját, majd 1941-ben távozott az élők közül. Átélte és -dolgozta a küzdelmekkel és próbálkozásokkal teli évtizedeket, mialatt az építészet új, modern hangját kereste. Bár indulása idején a leghaladóbb szellemi irányzatokhoz csatlakozott, folytonosan alkalmazkodott a változó viszonyokhoz, szinte minden stílusirányzatban alkotott, a premoderntől a neobarokkon át a modernig. Munkássága nem tartozik a kiemelkedő, megkerülhetetlen éltművek közé, de jól tükrözi a 20. század elejének történelmi és kulturális fordulatait. Első ismert munkái, pályázati tervei még a szecesszió hatását mutatják, Lechner Ödön és Lajta Béla műtermében kezdte a pályáját. Hajós utcai (Román Miklóssal közösen tervezett) bérházának színes, virágos díszítményei teljes pompájában tükrözik a szecesszió míves, túlfűtött formai gazdagságát. Az első világháború előtt társával, Haász Gyulával már haladó, premodern stílusjegyeket mutató bérházak sorát tervezte, melyeket az új építőanyagok (fém és üveg) használata, az öncélú díszítmények kerülése jellemez.

Málnai legtöbbet hivatkozott munkája e korszak csúcspontja, a Nádor utcai Cseh-Magyar Iparbank, amely az első 20. századi épületek között nyert műemléki védettséget.

A háborút követő Tanácsköztársaság néhány hónapja alatt a mértékadó építészek azon igyekeztek, hogy a század első évtizedeinek haladó építészeti elképzeléseit valóra váltsák a gyakorlatban. Bukása azonban magával sodorta a baloldali eszmékkel azonosított, és így nemkívánatosnak ítélt építészeti gondolatokat. A Horthy korszak mértékadó ízlése a polgári restauráció jegyében ismét a stílusban tervezést követelte. Málnait, aki elkötelezett volt a korszerű építészeti törekvések mellett, és a Tanácsköztársaság idején egyetemi tanszéket vállalt, a kommün bukása után három évre kizárták a Magyar Mérnök és Építész Egyletből. A ’20-as években nagy megbízáshoz nem juthatott, családi villákat tervezett, illetve a Vígszínházban működött díszlettervezőként. Megbízói a kor ízlésének megfelelően dekoratív és a történelmi stílusokból merítő polgári milliőt kívántak viszontlátni a terekben és a színpadon is. Az addig progresszív Málnainak a források szerint nem esett nehezére ehhez alkalmazkodni, díszleteit imádta a Vígszínház közönsége, és ő otthon érezte magát ebben a világban. Személyes kapcsolat révén a ’20-as évek végén jutott ismét nagy megbízáshoz: a Magyar Általános Kőszénbányák RT. részére a Kossuth tér sarkán, történelmi környezetben sarokházat tervezhetett. Ez a nívós iparművészeti és szobrászati munkákkal díszített épület Málnai másik, legtöbbet emlegetett alkotása, a ’20-as évek neobarokkjának tipikus példája. A kor ízlésének megfelelően még jónéhány historizáló homlokzatú bérházat tervezett, ekkori pályázati tervei azonban olykor meglepően modernek. 

Bérházcsoport, rajz.
Málnai egész életében pályázott, pályázati terveiből az építészeti haladás iránt elkötelezett alkotó képe rajzolódik ki. Induláskor, még a századfordulón, szakmai ambíciói fűtötték, szecessziós ízű – mestere, Lajta Béla hatását mutató – terveivel kétszer is nyert a Magyar Mérnök és Építészegylet évente kiírt, fiktív témájú, tisztán az építészeti kvalitásokat értékelő pályázatán. Az első világháború előtt társával, Haász Gyulával pályázatok sorát készítette el leendő megbízások reményében – amelyek többnyire meg is érkeztek. Ezek a tervek már a praktikus építész gondolkodásáról tanúskodnak. Pályázat útján jutott legkiemelkedőbbnek tartott háza, a Nádor utcai Cseh- Magyar Iparbank megbízásához, és a MÁK palotához is.

A két háború között minden fontosabb, Budapestet érintő pályázaton indult, és többnyire nyert is valamit. Tervein visszaköszönnek kedvelt motívumai, a félköríves árkádsorok és a homlokzati textúra alkalmazása, mely mutatja, hogy kedvelte a teatralitást, de a klasszikus formakészlet vonatkozásában is visszafogott maradt.

Az Erzsébet sugárút megnyitására kiírt pályázaton – melynek eredménye a mai Madách tér tégla-architektúrája, melyben Málnai is közreműködött a 7. számú ház tervezőjeként – rendkívül modern, a vízszintes irányt merészen hangsúlyozó tervet adott be, messze megelőzve azt, ami végül megépült. Ugyanez igaz a Genfi Népszövetség palotájának 1927-es pályázatára, ahol a nyertes Vágó-féle architektúrával szemben Málnai – aki  megépült munkáiban Vágó Józsefnél sokkal konzervatívabb volt – egy valóságos felhőkarcolót álmodott, mely későreneszánsz, palladiánus ízű csarnokhoz kapcsolódik. 

Szabadság tér pályázat, 1930.Erzsébet sugárút pályázat, 1933

A ’30-as évek elejétől, amikor a nemzetközi modernizmus itthon is polgárjogot nyert, Málnai a Bauhaus szellemiségét tükröző bérházakat, bérvillákat kezdett tervezni. Modern épületei ugyanúgy visszafogottak, túlzásoktól mentesek, ahogyan többnyire igaz ez a historizáló stílusban alkotott munkáira is. Modernizmusa nem különösebben invenciózus, inkább becsületes másodvonalbeli építészet. Ám nyilvánvalóan felismerte, hogy a fukcionális építészet a jövő útja, és építész fiát Le Corbusier-nél taníttatta. Utolsó megépült házát fiával közösen tervezte, aki később Norvégiában futott be karriert. 

Kortársai és az utókor is megbecsülte, bár végig a második vonalhoz sorolta az építészettörténet – joggal. Ifjúkorától közeli kollégája, a progresszív építészet mellett elkötelezett Wannenmacher Fábián 1930-ban, a Kossuth téri MÁK palota kapcsán a Magyar Építőművészet hasábjain elemzést közölt a munkáiról, amelyben mintegy mentegeti Málnait, amiért kénytelen volt engedni a politikai kurzus, stílusarchitektúrát követelő elvárásainak. Cikkét így zárja:

Bizonyos, hogy a viszonyok változásával Málnai ismét vissza fog találni az 1914 előtti útra s levetve a ráerőszakolt stílusarchitekturát, újra el fog indulni azon az úton, melynek végén a modern magyar építőművészet teljes kialakulásának lehetősége int. 

A modern iránt elkötelezett Fischer József 1943-ban a Tér és Formában megjelent emlékező cikkében Málnai munkásságát be nem teljesült ígéretként összegzi. Cikkének címe – Művész az idő sodrában – beszédes: Málnai életműve valóban a változó idő építészeti lenyomata.

Málnai Béla épületei egy online térképen részletes adatokkal és fotókkal tanulmányozhatók.   
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Magyar építészek is pályázhatnak az AADIPA műemlékes díjára

Magyar építészek is pályázhatnak az AADIPA műemlékes díjára

Negyedik alkalommal lehet pályázni az AADIPA nemzetközi díjra, amely a kortárs építészet és az épített örökség viszonyait vizsgálja.

Elhunyt I. M. Pei

Elhunyt I. M. Pei

A világhírű építész 102 éves korában hunyt el. 

Hely, történet

Hely, történet

A kőszegi Festetics-Chernel-palota felújítása Gutowski Robert tervei alapján valósult meg.

Hirdetés