TREND IV.: CSAPATMUNKA

A 2015. ÉVI TRENDJELENTÉS, amelyet a Kinnarps a Stockholm Furniture Fair bútorkiállításon mutatott be. A jelentés öt globális munkahelyi trenddel foglalkozik. Ezek közül a negyedik trend központi fogalma a CSAPATMUNKA. 

EGYÜTTMŰKÖDÉS HATÁROK NÉLKÜL

A határok nélküli alkotás és együttműködés alapja a radikális nyitottság és a teljes átláthatóság, amelyben a design vezető szerepet játszik. Az együttműködés és a közös alkotás – bárhol és bármikor, kis- és nagyvállalatoknál egyaránt – egyre egyszerűbbé és gördülékenyebbé válik, az új lehetőségek pedig mindenütt hatással vannak a dolgok designjára, legyen szó apró tárgyakról, munkaállomásokról vagy akár teljes épületekrő.

IDŐTŐL ÉS TÉRTŐL FÜGGETLEN MUNKAHELYEK - Eszköztár a határok nélküli jövőbeli együttműködésekhez

A virtualizáció és a globalizáció olyan környezetet teremtett, amelyben az idő és a tér fogalma eltér a megszokottól. Ebben az új világban munkánk során más részlegekben, helyeken, üzleti egységekben és időzónákban dolgozó kollégákkal találkozhatunk, a csapatmunka és a tömeges együttműködés kultúrájában. Ez egy olyan erő, amely kiszélesíti a digitális világban végzett munka lehetőségeit és számos szempontból igen nagy hatással van a munkahelyekre.
A szervezeteknek alkalmazkodniuk kell mindehhez és a fizikai munkahely kialakítása során többfunkciós tereket, projektmunkára kijelölt zónákat és modern technológiákat kell használniuk a produktív gondolkodás elősegítése érdekében. Az ilyen típusú munkahelyi tér egyik alappillére a digitális anyagok egyszerű, helytől független elérhetősége, amely mobilitást biztosít, és előtérbe helyezi az ismeretek és új ötletek megosztását, valamint a kapcsolatteremtést. Ezt a sokak által pozitívnak ítélt jelenséget a szervezetek is támogatják. A Leesman által több mint 70 000 válaszadó körében végzett felmérésben az emberek 79%-a érezte úgy, hogy a szervezet támogatja a munkahelyi fájlok és hálózat távoli elérését.

Napjainkban a különböző vállalatok új, nagy léptékű megoldásokat kínálnak az ilyen típusú digitális hozzáféréshez – ilyen például a Google Drive vagy a HP Virtual Room Collaboration Platform, amely egyetlen kényelmes online térben teszi lehetővé a csapattagok számára az értekezletek, ügyféltájékoztatók és képzési programok lebonyolítását. Az ilyen irányú törekvések ellenére ugyanakkor a legtöbb munkahely továbbra is főként az egyszemélyes dokumentumszerkesztésre hagyatkozik, egy dokumentum elérésével egyetlen eszközön. A tömeges együttműködés és a csapatmunka lehetőségeinek kibontakoztatásához, a viselkedési mintáknak és a biztonságnak is igazodnia kell, ehhez a rugalmasabb munkavégzési modellhez, amelyben a megbízhatóság és a kommunikáció is kulcsszerepet játszik; fontos például, hogy több ember is dolgozhasson egyetlen bemutató vázlatán a felhőben.

fotó © KInnarps

A videokonferencia-megoldások és az intelligens falak integrált részétképezik ezeknek a tereknek, ahol nyílt, együttműködő jellegű tervezés válik lehetővé. Nagyobb hangsúlyt kapnak majd a különböző formájú és méretű képernyők, illetve a digitális munka tetszőleges helyre történő egyszerű hordozhatósága is. A képernyő a legfontosabb eszközzé és interakciós térré válik. A szinkronkommunikációt segítő eszközök szintén egyre inkább elterjednek, legyen szó video- és hangkonferenciáról, adatmegosztásról, jelenléti funkciókról, illetve ezek különböző variációiról.

Az újonnan tervezett irodáknak támogatniuk kell ezt a virtuális munkaterületet, ugyanakkor szem előtt kell tartaniuk az együttműködési célú virtuális értekezletek közösségi aspektusát is. Ezek a munkaterületek nagyobb biztonságot nyújtanak a dolgozóknak, ezáltal új közösségi gyakorlatok fognak kialakulni, melyek biztosíthatják a privát szféra és az egyedüllét lehetőségét is. A dolgozók a saját íróasztaluktól elszakadva is számtalan munkaterülethez férhetnek hozzá – az irodán belül és azon kívül egyaránt. A jövőbeli termékfejlesztésekkel vagy az ellátási lánccal kapcsolatos és egyéb információk, amelyeket a vállalatok korábban szigorúan titkosként kezeltek, napjainkban már egyre többször válnak nyilvánossá. A termékfejlesztési tervek megosztása és az ügyfelek véleményének kikérése fontos szerephez juthat.

A Patagonia ruházati márka jó példa erre: a vállalat részletesen tájékoztatja a nagyközönséget beszerzési és tervezési folyamatairól. Az együttműködésben rejlő potenciált hasznosító vállalatok számára ez valójában már nem csupán trend, hanem az általános üzletmenet részévé vált, hogy vásárlóikat bevonják a tervezési folyamatba, legyen szó a NikeID projekt testreszabható színösszeállítású cipőiről, vagy a Walker Crisps vásárlói pályázaton választott új ízéről.
Ahogy a vállalatok egyre gyakrabban fordulnak külső félhez különböző együttműködések céljából, úgy a tereik – akár virtuális, akár fizikai – is egyre inkább áthatolhatóvá válnak. Ez kihívásokat és lehetőségeket is rejt magában biztonsági és PR-szempontból. Az is elképzelhető, hogy a háttériroda fogalma értelmetlenné válik, hiszen az ügyfelek keveredni fognak a dolgozókkal, és a vállalat minden részét egységesen kell majd kezelni annak érdekében, hogy kézben tartsuk ezt a sokszínűséget.

SOKAN ÚGY GONDOLJÁK, HOGY A MUNKAHELYTERVEZÉS GYAKORLATILAG BELSŐÉPÍTÉSZETET JELENT, PEDIG EZ A TERÜLET SOKKAL TÖBBRŐL SZÓL. A SZERVEZET, A TECHNOLÓGIA ÉS A VEZETÉSELMÉLET SZINTÉN NÉLKÜLÖZHETETLEN ELEME A FOLYAMATNAK. FONTOS, HOGY AZ ÉRINTETTEK MEGÉRTSÉK, HOGY A MODERN MUNKAHELY LÉTREHOZÁSÁHOZ MINDEN FÉL HOZZÁÉRTÉSÉRE SZÜKSÉG VAN. AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZET KIALAKÍTÁSÁHOZ MEG KELL TEREMTENI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KULTÚRÁJÁT. ERRE NINCS EGYSZERŰ RECEPT; FIGYELEMBE KELL VENNI A VÁLLALAT VALAMENNYI JELLEMZŐJÉT, ÉS AZOKHOZ KELL IGAZÍTANI A TEREKET.
PER-ARNE ANDERSSON, A KINNARPS ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA

fotó © KInnarps

1. DESIGN TIPPEK
A VÁLTOZÓ MUNKAVÉGZÉSI MINTÁK FIGYELEMBEVÉTELE
A fizikai és virtuális kommunikáció egy térben való keveredése új tervezési kritériumokat támaszt a belsőépítészet, valamint az interakcióés terméktervezés terén. A lehetőség a változó munkavégzési minták megismerésében és az őket támogató környezetek biztosításában rejlik.
ÁLLANDÓ BIZTONSÁG
Az információ és a tér biztonságának kezelése ebben az újfajta vállalatban jelentős kihívás elé állít – és persze lehetőséget teremt azoknak, akik innovatívan közelítenek a problémához.

II. ÚJFAJTA PÁRBESZÉD A DESIGNRÓL - Ügyfelek és vállalatok karöltve
→ A VÁLLALATOK ÉS ÜGYFELEK KÖZÖSEN DOLGOZNAK A DESIGN FEJLESZTÉSÉN←

A tömeges együttműködés korában a közös alkotást több dimenzióban figyelhetjük meg. A vállalatok számára a fő kihívást az jelenti, hogy átláthatóvá váljanak, bizalmat építsenek, és nyílt párbeszédet folytassanak a designról a dolgozókkal és az együttműködő felekkel világszerte. A vállalatok, a különböző felhasználócsoportok tervezési folyamatba való bevonásával jobban feltérképezhetik az igényeket és ösztönözhetik az aktív részvételt. Ez nem csak az egyes irodákra igaz, hanem a vállalatokra és ügyfeleikre is.
Számos vállalat például a rajongótáborával folytat együttműködést az elkötelezett ügyfelekben rejlő lehetőségek felszabadítása és kihasználása érdekében. Egyre több vállalat igazgatótanácsában jelenik meg az ügyfélkapcsolati igazgató (CCO), aki az ügyfélkapcsolatok átfogó és irányadó kezeléséért felel. Felelősségi körébe tartozhat a vállalat stratégiáinak és ügyfélkapcsolatainak meghatározása, legyen szó felhasználói környezetekről, ügyfélszolgálati központokról, vagy az ügyfelek bevonásáról az innovációs folyamatokba.
Egyes vállalatok emellett olyan együttműködést elősegítő ötletközpontokat vagy -struktúrákat hoznak létre, amelyek önszerveződésre ösztönzik az ügyfeleket és arra, hogy saját ötletekkel segítsék a kreatív folyamatot. A Nokia például 3D-nyomtatószoftverekkel használható fájlokat tett elérhetővé, amelyekkel ügyfeleik saját telefontokot tervezhetnek és készíthetnek maguknak.
A Uber, kampányaihoz különböző vállalatokkal lép partneri szövetségre, a Candlewood Suites szállodalánc vendégei pedig a Lending Locker programnak köszönhetően, olyan háztartási eszközöket kölcsönözhetnek, amelyek a legtöbb hotelszobában nem találhatóak meg. És persze ne felejtsük el a Kickstartert sem, ahol bárki kérheti a közösség anyagi támogatását ötlete megvalósításához. A listát persze folytathatnánk. Ahogy a digitális forradalom egyre inkább kibontakozik és világunkat egyre inkább behálózzák a digitális kapcsolatok, a paradigmaváltás fokozatosan érettebb fázisába érkezik. A csapatmunka és a tömeges együttműködés akkor valósulhat meg igazán, amikor a vállalatok és az ügyfelek közösen dolgoznak a design fejlesztésén.

fotó © KInnarps

SZEMÉLYRE SZABÁS – A KÖVETENDŐ IRÁNY?
A közösség és az egyén egyensúlya

A személyre szabás fontos összetevője a „csináld magad” kultúrának. Önmagunk és csoporthoz való tartozásunk meghatározása fontosabbá vált ebben az új  korban, ahol a munkahelyek gyakran mulandóak és a foglalkoztatás is sokszor instabil. Közös munkaterületünk személyre szabási igénye valószínűleg a személyre szabható terekkel egyidős, ugyanakkor az új technológiával, átláthatósággal és új szerveződési formákkal fémjelzett digitális korszakban az ön- és csoportdefiníciós módszerek egészen máshogyan fognak testet ölteni, mint a régi ipari társadalomban.
Tudományos kutatások is igazolják, hogy a személyre szabás fejleszti a dolgozók emlékezőképességét: több mindent képesek megjegyezni, hosszabb ideig és jobban ellenállnak a zavaró tényezőknek. Ezzel egyidejűleg, ahogyan a tevékenységalapú munka fokozatosan univerzális irodai trenddé válik, az embereknek egyre kevesebb lehetőségük lesz irodai környezetük – különösen íróasztalaik – személyre szabására. Ami azt illeti, a saját íróasztal számos agilis munkavégzési stratégiának ellentmond. Ugyanakkor, így több év távlatában az első tevékenységalapú munkahelyek közül, számos igen sterilnek és lélektelennek tűnik. Jól válaszolt erre a kihívásra a göteborgi The Truth kommunikációs ügynökség, ahol a kreatív munkatársak saját alkotásaikat helyezhetik a falakra és értékesíthetik is azokat. A termeket így a munkatársak formálhatják és díszíthetik, az asztalokat és a székeket azonban közös tulajdonként kezelik. Egyre több haladó szervezet számára cél a közös és személyre szabott munkahelyi kultúra kialakítása.

2. DESIGN TIPPEK
KULTÚRAFORMÁLÁS SZEMÉLYRE SZABVA
Ahogyan az építészek is új szemlélettel közelítenek az épületek funkciójához, a tervezők is egyre gyakrabban készítenek bútorokat és más termékeket, talált és újrahasznosított tárgyakból, anyagokból. Ennek a szemléletnek a fenntarthatóság szempontjából is egyre nagyobb a létjogosultsága.

A KÜLÖNBÖZŐ FELHASZNÁLÓCSOPORTOKNAK A TERVEZÉSI FOLYAMATBA TÖRTÉNŐ BEVONÁSÁVAL A VÁLLALATOK PONTOSABBAN MEGISMERHETIK AZ IGÉNYEKET ÉS ÖSZTÖNÖZHETIK AZ AKTÍV RÉSZVÉTELT

EGY CSAPATMUNKÁVAL KIALAKÍTOTT MUNKAHELY OSLÓBAN
Amikor a norvégiai Kinnarps felújította új munkahelyi környezetét Oslo Eiksmarka nevű külvárosában, úgy döntött,
hogy a tevékenységalapú munkahely Kinnarps-féle értelmezését, az ún. Next Office koncepciót fogja követni. A folyamat
a munkatársak bevonásával zajlott: megkérték őket, hogy elemezzék az általuk végzett tevékenységeket, gondolják
át, hol végezhetők ezek a leghatékonyabban, és mennyi időt töltenek velük naponta, hetente és havonta. Ezzel
a módszerrel a kollégák fontos következtetéseket vonhattak le a különböző környezetek és munkaterületek igényeivel
kapcsolatban. A tevékenységalapú munkahely nem egy egyszerű belsőépítészeti projekt, hanem hosszú távú elkötelezettség
a változás iránt, ahol a cél a megfelelő egyensúly megteremtése, nem csak a privát és a közösségi tér, de
az értekezletek és az egyéni munka, illetve a koncentráció és a párbeszéd között is. Ennek megfelelően fontos volt
megvizsgálni a koncepció eredményeit is a Kinnarps munkahelyi terein, ahol természetesen az egyik ilyen megfigyelhető
hatás a közös alkotás öröme volt.

fotó © KInnarps

KIMONDOTTAN SAJÁT MAGUNKRA SZABOTT TEVÉKENYSÉGALAPÚ MUNKAHELYET ALAKÍTOTTUN KI – EGY OLYAN IRODÁT, AMELY AZ EGYÉN ÉS A CSOPORT SZINTJÉN EGYARÁNT HOZZÁNK IGAZODIK. ENNEK MEGFELELŐEN A BELSŐ TÉRBEN ÁTFOGÓ ERGONÓMIAI MEGOLDÁSOKKAL, FUNKCIONÁLIS, RUGALMAS TEREKKEL, VALAMINT VONZÓ FORMAVILÁGGAL ÉS SZÍNÖSSZEÁLLÍTÁSOKKAL TALÁLKOZHATUNK. A MEGOLDÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN MUNKÁNK STRUKTURÁLTABBÁ VÁLT, HISZEN JOBBAN ÁTGONDOLJUK, HOGY MILYEN KÖRNYEZETET VÁLASSZUNK AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ FELADATTÓL FÜGGŐEN. ÖSSZESSÉGÉBEN ELMONDHATJUK, HOGY MINDENNAPJAINK VÁLTOZATOSABBÁ VÁLTAK, ÉS NYITOTTABBÁ VÁLTUNK TÁRSAINK IRÁNT IS, MIVEL GYAKRAN TALÁLKOZUNK VELÜK KÜLÖNBÖZŐ SZITUÁCIÓKBAN ÉS HELYEKEN

LIV TVETER, A KINNARPS NORVÉGIAI ÁGÁNAK ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA

CRAFT PUNK DESIGN A HACKERKULTÚRA NYOMDOKAIN - Jobb funkcionalitás hackeléssel

A radikális nyitottság kedvez az élénk, alulról szerveződő „hacker-ezermester” kultúra kialakulásának, melynek tagjai saját eszközöket és platformokat fejlesztenek saját és mások termékeinek, illetve terveinek megvalósításához, reprodukálásához és átalakításához. A hackerkultúra tevékenysége már hosszú ideje, hagyományosan főleg a virtuális terekre korlátozódott, a 3D-nyomtatók elterjedésével azonban a hacker-ezermestereknek eddig példátlan lehetőségük adódott a digitális és a fizikai világ összekapcsolására. Ez az ún. Craft Punk design igen jelentős hatalmi átrendeződést okozhat a jövő piacain.

Ebben a designmozgalomban a fogyasztók szponzorálják az új ötleteket és a közösségi ötletbörze eredményeként készített termékeket vásárolnak, így aktívan részt vehetnek az ötlet és az előállítás közötti folyamatban, ezáltal egyensúlyt teremtve a kereslet és kínálat között. A jelentősebb digitális közösségekben jelenleg is számos Craft Punk designprogram és - projekt áll megvalósítás alatt, ám ezek eddig kisebb horderejűek voltak, mint például a Threadless és az Etsy. A Threadless egy kreatív közösség – és egy gyorsan növekvő, több millió dollár értékű vállalat – amely alkotói tervek fizikai megvalósításával, támogatásával és vásárlásával foglalkozik.

Például: a felhasználók szavazhatnak kedvenc pólóikra, a legnépszerűbb designer terméke anyagi támogatást kap, majd legyártanak egy adagot, és a webhelyen értékesítik az elkészült pólókat. Az Etsy a saját kézműves termékeket, ékszereket és kötöttárut készítő és értékesítő kreatív személyeket egyesíti. Az Etsy „gyártói” megrendelésre készítenek termékeket, adott esetben akár személyre szabott árukat is. 2013 augusztusában 5,5 millió terméket árultak az Etsy digitális piacterén.

A „csináld magad” jellegű gyártás és forgalmazás terén a fő áttörést azonban a 3D-nyomtató jelenti, amellyel bárki önállóan tervezhet és nyomtathat fizikai tárgyakat vagy letöltheti mások terveit nyomtatásra. A 3D-nyomtatás azonban még mindig gyerekcipőben jár, az egyének és a vállalatok pedig egyelőre még csak kísérleteznek a technológia kínálta lehetőségekkel. A kereskedők és a gyártók most kezdik feltérképezni a lehetőségeket és a veszélyeket az új technológia kapcsán, amellyel még több és még inkább személyre szabott termék készíthető, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy a terveket feltörik és illegálisan terjesztik a nagyközönség számára. A hackerkultúra a fizikai világban az épületek meghódításával is új magasságokat ért el. Az új épületeknek teljesítményi stratégiákat kell alkalmazni ahhoz, hogy megfeleljenek a jövő bérlői által támasztott elvárásoknak és követelményeknek. A meglévő épületek kérdése azonban talán még érdekesebb, ugyanis a változó demográfiai jellemzők, a technológia és az öregedő épületállomány miatt, a régi épületek aktív fejlesztése terén is új lehetőségek születnek, melyek célja, hogy megőrizzük az épületek relevanciáját és aktualitását. Vegyük például a Gensler Los Angeles-i irodáját, amely egy 1971-ben tervezett, kilenc éve üresen álló épületet választott egyik bankfiókja számára a City National Plaza irodaházban.

Számos különböző fenntarthatósági és tervezési stratégiának köszönhetően a vállalat dinamikus és kiváló funkcionalitású munkakörnyezetté alakította az elavult szerkezetet. A Gensler emellett „meghackelte” a Washington D.C.-ben található J. Edgar Hoover épületet is és egy sor változtatást javasolt annak érdekében, hogy az épületet meg lehessen nyitni a lakosság számára is: ez magába foglalta az új ablakok, belső átriumok, közösségi terek és a bejáratok kialakítását is. Az épületek ilyen jellegű újrafelhasználása és eredeti rendeltetésüktől eltérő használata kisebb léptékben is releváns, különösen a munkahelyek tervezése kapcsán, ahol az egyének különböző helyeket és objektumokat formálnak át saját igényeiknek megfelelően. Mindezek ellenére gyakran láthatjuk, hogy jó szándékkal és igen alaposan megtervezett munkahelyeket használnak úgy, ahogyan arra készítőjük biztosan nem számított. Egyrészt előfordulhat, hogy a pihenőterületek hosszú ideig kihasználatlanok maradnak, mivel túlságosan publikusak, és az effajta ejtőzés ellentétes a vállalati kultúrával. Másrészt az olyan együttműködési területek, mint például a Google zürichi irodájának „munkakapszulái”, igen népszerűek a koncentrált egyedüllétet igénylők körében, pedig eredetileg megbeszélésekre szánták őket. Olyan korban élünk, amelyben az ún. life hacking – legyen szó akár tárgyak, akár terek újfajta felhasználásáról – egyre inkább elfogadottá válik, a kreatív felhasználási módszerek pedig rávilágítanak arra, hogy valójában hogyan lenne célszerű megtervezni a különböző tereket és termékeket.

3. DESIGN TIPPEK

A MEGLÉVŐ VISELKEDÉSMINTÁK MENTÉN - 
A terméktervezésnek célszerű lenne az emberek tényleges munkahelyi viselkedéséhez igazodnia. A munkahelyi kultúra és a vállalat természetének mélyreható ismerete számos lehetőséget tartogat a designerek számára.

A KÜLÖNBÖZŐ HASZNÁLATI LEHETŐSÉGEK FIGYELEMBEVÉTELE
A belsőépítészeknek és a termékfejlesztőknek támaszkodniuk kellene azon tapasztalatokra, hogy az egyén milyen hatással van a designra és hasznosítaniuk azt. A termékek és a terek nyitottabb szemlélettel is tervezhetők, ezáltal számos egyéb felhasználási lehetőséget teremtve. Ez kockázatos megközelítés, végső soron azonban kiváló eredményekhez vezethet, ha megfelelően hajtják végre.

ÚJRAHASZNOSÍTOTT TERMÉKEK
Ahogyan az építészek is új szemlélettel közelítenek az épületek funkciójához, a tervezők is egyre gyakrabban készítenek bútorokat és más termékeket, talált és újrahasznosított tárgyakból, anyagokból. Ennek a szemléletnek a fenntarthatóság szempontjából is egyre nagyobb a létjogosultsága.

forrás: Kinnarps



Kapcsolódó

Svájci-svéd-magyar együttműködés a Duna partján
  • 2016-06-16 11:49
  • Tér

Svájci-svéd-magyar együttműködés a Duna partján

A Dachs Hungary iroda és a Kinnarps design.(x)  

TREND V.: MIKRO-MULTIK
  • 2016-03-01 14:25
  • Tér

TREND V.: MIKRO-MULTIK

Az ötödik TREND a Mikro-Multi kultúra. 

Ne üljön 10 órát senki a munkahelyén

Ne üljön 10 órát senki a munkahelyén

Luc Kampermannal Martinkó József beszélgetett. 

3 nap a jövő irodáiban - Kinnarps Trend Week 2015

3 nap a jövő irodáiban - Kinnarps Trend Week 2015

Versenyelőny teremtés egy lépésben. 

Kinnarps trend - A sokféleségre épülő tervezés elvei a gyakorlatban

Kinnarps trend - A sokféleségre épülő tervezés elvei a gyakorlatban

Kinnarps Trend - Gondolatok a green House irodaházban lévő új ABB irodája tereinek tervezése és megvalósítása kapcsán.  

Hirdetés