Hirdetés

Hirdetés

Múlt héten jelentették be, hogy elkészült a Budavári Palota első helyreállított épületrésze, a rekonstrukció során helyreállították a déli összekötő szárny eredeti, századfordulós állapotát. Most a pápai asztalos műhelyben munkáiba kaphatunk betekintést, ahol az álmennyezet és a bútorok egy része készül.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A déli összekötő szárny egy aránylag keskeny épületrész a Budavári Palota együttesén belül, amely Hauszmann Alajos tervei alapján épült az új, krisztinavárosi szárnnyal egy időben. A déli nyaktagnak is nevezett épületrészben hozták létre 1902-ben a nemzetközi hírű Szent István-termet, amelyet a keleti és nyugati palotaszárnyból is meg lehetett közelíteni. A nyaktag mindkét homlokzatát közel egyformán alakították ki, az Oroszlános udvar felőli északi kapu két oldalára Senyei Károly Háború és Béke című szoborcsoportjának alakjai kerültek.

A második világháborúban a déli összekötő palotaszárny súlyos sérüléseket szenvedett. A Gellért-hegyre néző homlokzatot helyreállítása helyett akkor leegyszerűsítve építették át, és évtizedekig csupán az udvari nézete emlékeztetett eredeti állapotára. Az épületrészben megsemmisült a Szent István-terem is, helyén a háborút követő átépítés után egyebek mellett dolgozószobát és tárolóhelyiséget alakítottak ki.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Fotó: MTI/Illyés TiborFotó: MTI/Illyés Tibor

A Budavári Palota elsőként helyreállított homlokzata most századfordulós fényében született újjá, ahogyan Hauszmann Alajos megálmodta. A második világháború után kialakított lecsupaszított falak és jellegtelen ablakok helyett visszakerültek a homlokzatot díszítő, süttői mészkőből készült oszlopok és domborművek. A Várkapitányság helyreállította az eredeti, Hauszmann tervezte és Thék Endre gyártotta ablakokkal megegyező nyílászárókat is.

A hiteles helyreállítás érdekében a déli homlokzatot teljesen elbontották, majd az eredeti tervek szerint újjáépítették, ahogy a korabeli belső térszerkezetet is rekonstruálták. A munkálatokat falkutatással, műemlékvédelmi és régészeti kutatással kezdték, amelyek során több korszak emlékei kerültek elő. A feltárt részleteket, valamint archív fotókat is felhasználtak a hiteles végeredmény érdekében.

A Szent István-terem rekonstrukciójában Pécstől Pápáig hét szakma képviselői, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozik. Most az MTI fotósa által a Pápai Asztalos Kft.-nél készülő ajtószárnyak és álmennyezetek alakulásába is bepillantást nyerhetünk.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Mint azt korábban megírtuk, a Szent István-teremhez készül az ország legnagyobb Zsolnay kerámiakandallója is, ami a Zsolnay Porcelánmanufaktúra pécsi gyárában a szakemberek egykori mintadarabok, eredeti tervek és archív fotók alapján hosszú évek alatt készítették el az eredeti alkotás hű mását. A 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és csaknem másfél tonnás kandalló 120-féle elemből és összesen 611 darabból áll; egyes részein nyolc-tíz festési, mázolási, majd égetési fázist végeztek az aranyozás előtt. 

Fotó: MTI/Várkapitányság

Az eredeti állapotában helyreállított déli összekötő szárny és az újjászületett Szent István-terem kapuit augusztus 20-án nyitják meg a nagyközönség előtt, az első napokban ingyenesen. 
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Elkészült a Szent István-terem mennyezete és parkettája

Elkészült a Szent István-terem mennyezete és parkettája

Az ütemterv szerint haladnak a Budavári Palotában újjászülető Szent István-terem munkálatai.

Visszakapta a századfordulós állapotát a Budavári Palota első helyreállított épületrésze

Visszakapta a századfordulós állapotát a Budavári Palota első helyreállított épületrésze

Helyreállították a déli összekötő szárny eredeti homlokzatát.

Már építik az ország legnagyobb Zsolnay kandallóját a Budavári Palotában

Már építik az ország legnagyobb Zsolnay kandallóját a Budavári Palotában

A palota elsőként rekonstruált történelmi tere, a Szent István-terem az államalapítás ünnepétől lesz látható.

Hirdetés