Hirdetés

Napjaink egyik meghatározó globális jelensége a digitalizáció, amely a közelmúlt évtizedei során evolúciós ugrásként alakította át az emberiség életét, átírva ezzel az évszázadok alatt rögzült szokásokat, formákat és viselkedési mintákat. A Ludwig Múzeum nemzetközi és magyar alkotókat bemutató kiállítása eljátszik a gondolattal, hogy mi történik akkor, ha már a szingularitás, azaz a technológiai fejlődés azon pontján vagyunk, amikor az elkezd túlnőni az ember képességein?

 

Életünk offline módból megállíthatatlanul csúszik át az online térbe, a digitális jelenlét rohamosan nő, nem túlzás azt állítani, hogy ez a poszthumán átalakulás emberi létünk alapvető, meghatározó aspektusait hatja át: a magán és az üzleti szférát, az oktatást, a kommunikációt és időgazdálkodásunkat egyaránt. Lehetséges, hogy a digitális fordulat jelenleg is zajló, történelmi jelentőségű folyamata során az emberiség – tudta nélkül – átlép egy új világrendbe, ahol a digitális technológia az új normativitás, amely a munka és az élet részévé válik: nem ellenség, nem barát, hanem a létezés természetes velejárója.
 

Memo AKTEN: „Mindnyájunkat vigyázzák a szerető kegyelem gépei”, Mélyebb meditációk #1-#6

A mesterséges intelligencia központi alakja köré nyolc témakör szerveződik, a kiállítás ezeknek az értelmezésére tesz kísérletet. Jónéhány műalkotás a digitális technológia és a média metszetében az alternatív tények, a fake news és a deepfake jelenségeit vizsgálja. A technológia utat nyitott a testkép soha nem látott tempójú változása előtt: mobil és számítógép-képernyőinket, sőt mentális térképünket is szelfik és videojáték-karakterek uralják.

A kiállítás néhány spekulatív jövőképet is felvázol a digitalizált természetről, az ember és robot, az ember és a MI lehetséges együttéléséről, kommunikációjáról. Fontos hangsúlyozni az élő környezet és a fenntarthatóság szempontjait a digitális infrastruktúra használata kapcsán, hiszen adatforgalmunk – bár számunkra láthatatlan – létezéséhez szükséges géppark és áramigény óriási ökológiai lábnyomot hagy maga után, a hardverhez elengedhetetlen alapanyagok egyre szűkösebb hozzáférhetősége pedig a biotechnológia felé tereli a tervezőket.

A válogatásban olyan megközelítések is teret kapnak, melyek a technológia használatát próbálják meghekkelni vagy teljesen kizárni. A digitális detoxikáció széles spektrumú eszköztárának segítségével pedig egyensúly teremthető a digitális jelenlét és a valódi élmények és érzelmek között.
 

James BRIDLE: Autonóm csapda 001 | Autonomous Trap 001, 2017

A megnyitón a kiborgként, testükbe épített mesterséges intelligenciával élő páros Neil HARBISSON és Pol LOMBARTE kortárs képzőművészek performanszukban ennek az együttélésnek az élményébe adnak betekintést.
 

PÁLL Tamás LAIR, 2022

A kísérőprogramok részletei és a kiállítás digitális katalógusa a honlapon elérhetőek.

 

KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK:

Memo AKTEN, BarabásiLab, Aram BARTHOLL, Katriona BEALES, BINAURA (NAGY Ágoston & SAMU Bence), BIRKÁS Mona, BIRÓ Dávid, Zach BLAS & Jemima WYMAN, James BRIDLE, Arvida BYSTRÖM, Juan COVELLI, Jake ELWES, FÜLÖP Szabolcs, Fabien GIRAUD & Raphaël SIBONI, Neil HARBISSON & Pol LOMBARTE, Daniel HEISS, Vladan JOLER & Kate CRAWFORD, KÚTVÖLGYI-SZABÓ Áron, Lawrence LEK, Cristina DE MIDDEL, Joana MOLL, PÁLL Tamás, Wilfredo PRIETO, ZÁMORI Eszter

Kurátorok: KÉSZMAN József, MAJ Ajna, NOLASCO-RÓZSÁS Lívia, ÜVEGES Krisztina


PÁLL Tamás ODÚ, 2022

Nem vagyok robot | Ludwig Múzeum
Időpont: 2022. szeptember 16. – november 27.

A kiállítás a Liszt Ünnep eseménye.

 

Forrás: sajtóanyag

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

„Hagyom, hogy a bőröm alatti folyók mutassák az irányt”

„Hagyom, hogy a bőröm alatti folyók mutassák az irányt”

Besnyői Rita Folyók mentén című ékszer kiállítása az idei Kortárs Ékszerhét Budapest eseményeként debütált.

A világ vezető designerei ismét elkápráztatnak!

A világ vezető designerei ismét elkápráztatnak!

A S/ALON BUDAPEST-en megelevenednek az elmúlt másfél évben csak online látott designtermékek.

Új Picasso és Időgép a Ludwig Múzeumban

Új Picasso és Időgép a Ludwig Múzeumban

A Muskétást a Kalapos férfi mellképe váltja, miközben az idő és a művészet viszonyát vizsgálja.

Hirdetés