„A csomagolásdesign egyfajta vizuális nevelés is”

Szeptember 30-ig lehet még nevezni a STANC-ra, az ArtHungry és a Modernity közös, csomagolástervezői pályázatára. Cikksorozatunkban bemutatjuk a verseny nemzetközi szinten is többszörösen elismert, hazai szakértőkből álló kuratóriumát, akik tervezőgrafikusként az elmúlt években, évtizedekben nagyon sokat tettek azért, hogy a vizuális környezetünk – termékcsomagolás szinten is – pozitív irányba fejlődjön itthon. Ezúttal Kaszanyi Nóra tervezőgrafikussal, a STANC – csomagolásdesign pályázat egyik kurátorával beszélgettünk!


A folyadékok iránti vonzalma már régóta meghatározza tervezői munkásságát – kifejezetten szereti a statikus címkék kontrasztjában felsejlő fluidum játékos hullámzását. Ennek tükrében nem is csoda, hogy eddigi egyik legmeghatározóbb munkája a – még a MOME hallgatójaként, egy iskolai feladat során elkészült – DOSE szóda brand koncepciója, ami 2016-ban ArtHungry Díjat nyert, sőt azóta több olyan volumenű megrendelést is hozott a számára, mint a Superjuice csomagolástervezése. Munkái finom letisztultságot, természetességet képviselnek, amelyek mindegyikében van valami „Nórás” plusz. 
 


Már egészen korán, a békéscsabai művészeti szakközépiskolában is egy üdítőnek terveztél csomagolást, majd az egyetemen készített munkáidban is meghatározó volt a csomagolásdesign (DOSE, Alptraum, Florian). Mennyire része ez ma a szakmai munkásságodnak?

Ha a tervezőgrafikán belül választanom kellene, mi az a terület, amivel életem végéig foglalkoznék, az a csomagolástervezés lenne. Viszont ez az a kategória, amiből egyelőre kevesebb megrendelés érkezik hozzám. A MOME-n (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) készült hallgatói munkám, a DOSE amúgy még mindig hivatkozási pont, de ha már folyadékok: imádnék csomagolást tervezni egy niche parfümnek vagy ginnek.


Egyébként mi volt az első olyan csomagolás, ami akár már gyerekként is elvarázsolt?

A banánmatricákat nagyon szerettem. Kis pici, kompakt, színes darabok.
 


Tervezőként gondolom teljesen más szemmel jársz egy-egy üzletben. Mi az, amin először megakad a szemed egy csomagoláson? Milyen egy jó termék?

Fontos, hogy kitűnjön a kategóriájában. Számomra attól jó egy csomagolás, ha nincsen minden infó az emberek arcába tolva, ha sallangmentesen kommunikál. A piaci szempontok szerint fontos élelmiszerfotók ízléses grafikai megjelenítése a csomagoláson nagy tervezői kihívás, de ha egy ilyen jól sikerül, az például rögtön feltűnik nekem.

Az élelmiszerek esetében szerintem fontos, ha van egy olyan – akár átlátszó – rész a csomagoláson, ami megmutatja, mi van benne. Ha látjuk is (és tetszik is) mit veszünk, szívesebben tesszük be a kosarunkba; vásárlásra ösztönöz. A kozmetikumoknál viszont pont az ellenkezője érvényes: a szép, hívogató külső mellett lehet sokkal sejtelmesebb is a csomagolás.

Külföldön például imádok bemenni az áruházakba; mindent nagyon átnézek, lefotózok – grafikusként ez ilyenkor egy kánaán. Madridban például voltam egy nagyobb élelmiszerlánc üzletében, ami konkrétan olyan volt, mintha a Behance-oldalon beírtam volna a keresőbe, hogy package design és egymás után, sorra jönnének elém a különböző projektek. Legszívesebben mindet megvettem volna… Ráadásul itt még az alapélelmiszerek csomagolása is sokkal ízlésesebb volt, mint itthon.
 


Bizonyos mai hazai termékek esetében az elmúlt években azért már megfigyelhető egy teljesen új, frissebb szemlélet, merészebb design a csomagolások terén. Te hogy látod, milyen trendek figyelhetők meg manapság a csomagolástervezésben? Milyen változásokat látsz az elmúlt években?

Általánosságban véve a hazai élelmiszerek csomagolásai még mindig nagyon kommerszek. A vásárlók pedig ehhez szoktak hozzá. Az évtizedek óta jelen lévő márkák pont ezért is nyitottak kevésbé a redesignra. Féltik a hagyományaikat, féltik a vásárlóikat. Ha mégis belevágnak egy arculatfrissítésbe, azt is nagyon óvatosan csinálják, és amúgy ez bizonyos szempontból teljesen érthető is.

Ebből fakadóan manapság nagyon könnyű bármilyen, akár új belépő gyártónak egy vagányabb csomagolással, arculattal a „semmiből” kitűnni. A mai kézműves sörgyártók, specialty kávépörkölők, borászatok –, de ugyanide sorolhatók az egyéb egészségtudatos termékek, akár étrend kiegészítők is – ennek megfelelően sokkal merészebb megjelenésekkel jelentkeznek és jobban képben is vannak azzal, hogy a külföldi versenytársak milyen vizualitással működnek. Törekednek a letisztultságra vagy, ha úgy tetszik, az „esztétikus harsányságra”.

Ez utóbbi terméktípusok persze közel sem számítanak alapélelmiszernek. Magasabb árkategóriás, mondhatni luxus termékek, amelyek már eleve teljesen mást képviselnek, mást üzennek és ez a csomagolásukon is látszik. Nincsen évtizedes hagyományuk, amit „cipelniük” kellene, tiszta lappal indulnak a piacon, ami a design szempontjából nagyon nagy előny a számukra.

Ugyanakkor miért ne lehetne menő a Magyar Tej is?
 


Van olyan terméktípus, aminek kifejezetten szívesen tervezel csomagolást, arculatot?

Minden jöhet, ami folyékony: alkoholos italok, juice és egyéb egészséges levek, illetve egyes kozmetikumok, niche parfümök. Az ilyen típusú termékeknek általában olyan a csomagolása, ahol látszik a folyadék. Izgalmas számomra, ahogy a mozgó, fluid anyag és a statikus címke kiegészíti és reflektál egymásra.

A másik terület az étrend kiegészítők. Mindig is közel álltak hozzám az egészségtudatos termékek. Ezek csomagolásánál különösen sok mindennek meg kell felelni, adott kis területre számtalan információt besűríteni, ami mindig egy klassz kihívás tervezőként.
 


Számodra mennyire fontos, hogy az a termék, aminek a csomagolását tervezed, olyan minőségű legyen, amit te magad is szívesen fogyasztasz?

Jobban tudok azonosulni vele, ha én is a fogyasztója vagyok. A tervezés során ilyenkor arra is gondolok, hogy magamat hogyan szólítanám meg. Ez amúgy sokszor segíti is a folyamatot.

De sok olyan kedvencem is van itthoni és nemzetközi tervezőgrafikusoktól, amit bár ugye nem én terveztem (és néha sajnálok is!), nagyon szívesen eszem és iszom néha vagy rendszeresen.

A nemzetközi favoritjaim például a Muse & Metta Kombucha designja, a Metafora olíva olaj és a Domaine Gélinas Distillery címkéi, a Mag Café arculata, a Moono Macaron és a Stereoscope Coffee csomagolása, illetve a Pirkkalan dobozos fagylalt és a Panettoni Pavolucci ízléses dobozai.
 


Ha már a favoritoknál tartunk, van kedvenc csomagolóanyagod? Mennyire fontos neked, hogy milyen nyomdatechnikai eljárással dolgozol? Illetve mennyire helyezed előtérbe a tervezés során a környezettudatosságot?

Az üveg és papír kombinációját nagyon szeretem, esetleg fa bevonásával. Amúgy szerintem szintetikus és természetes anyagok megfelelő keverésével is lehet nagyon szép dolgokat létrehozni. Például az újrahasznosított műanyag nagyon jól tud működni a papírral, ha ez mondjuk a kategóriájában egy prémium szintet képvisel, de a választásnál – legyen az csomagolóanyag vagy nyomdatechnikai eljárás – nem egy esetben az anyagi szempontok is közrejátszanak megrendelő részéről.
 


A fenntarthatóság egyre fontosabb a vásárlók számára, így a cégek is nagy hangsúlyt fektetnek ennek kommunikálására. Bár tervezőként korábban annyira nem fókuszáltam erre, már nekem is számít. Azért bevallom, ha látok egy szép csomagolást, nem azt nézem meg először, milyen anyagból van, hanem a teljes összképet vizsgálom. Mi több különösen vonzódom az igényesen megtervezett, ilyen-olyan ötletes részletekkel bíró dobozokhoz, tárolókhoz, szemben a sokkal egyszerűbb és kompaktabb környezettudatos megjelenéssel.

Amikor anno megrendeltem a Revolut kártyámat, az Apple termékek dobozaihoz hasonló taktilis élményben volt részem, amikor kihúztam a tokjából. Ötletes, szép kidolgozású praktikum – ez a gyengém.


A legutóbbi termékcsomagolás arculatod a Flow étrend kiegészítőhöz készült. Kérlek, meséld el, hogyan zajlik nálad a tervezési folyamat ezen a példán keresztül!

A Flow esetében egy egészségtudatos termékről van szó, ahol fontos volt hangsúlyozni a prémium jelleget. Ez a hazai piacon egyedülálló, újító brand azokhoz próbál szólni, akik a hétköznapokban természetes módon szeretnék felturbózni a teljesítményüket. Kaptam termékmintákat, amiket kipróbálhattam, illetve volt egy személyes találkozó is, ahol elmondták, miket tud a termék, milyen főbb karaktereit kell mindenképp beleépíteni az arculatba, a csomagolásba.

A tervezést megelőzően, ahogy mindig, most is megnéztem a versenytársakat, és főleg a nemzetközi példákat, milyen vizualitással dolgoznak a hasonló termékek esetén. Aztán először az arculati tervezés történik. A logót általában kézzel rajzolom és csak később digitalizálom, mert ha ceruzát vagy tűfilcet fogok a kezemben, sokkal ösztönösebb és organikusabb megoldások születnek a papíron. A Flow-hoz három logótervet készítettem, amiből az egyiket rögtön el is fogadták, és a csomagolásra sem kellett sokáig várni, ugyanis a logót már eleve ráraktam egy designra, így azt már csak finomítani kellett.
 


Az anyaghasználat itt adott volt. Már eleve úgy keresett meg a megrendelő, hogy megvolt a beszállító, és a nyomdával is leszerződtek. Grafikusként a teljes szabad kéz a tervezés során nyilván komfortosabb, de néha amúgy jó az is, ha bizonyos keretek közé vagyok szorítva, és alkalmazkodni kell. Ha úgy vesszük, ez is egy szakmai kihívás.

 

Kaszanyi Nóra | Web | Facebook | Instagram

 

 

STANC – csomagolástervezési pályázat
Nevezési határidő: 2023. szeptember 30.
Stanc.art | Pályázati kiírás | Pályázati segédlet

Alkotóművészek, kreatívok, művészeti iskolások! Ha szeretnétek online is megmutatni alkotásaitokat, regisztráljatok, és töltsétek fel ti is őket az ArtHungry.com oldalra!

 


Az OCTOGON online STANC – csomagolástervezési pályázat médiapartnere.

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Megvannak az ArtHungry Díj nyertesei

Megvannak az ArtHungry Díj nyertesei

A fődíjat Szalai Bálint kapta az itthon című munkájáért.

Ismét indul az ArtHungry Díj

Ismét indul az ArtHungry Díj

Tervezőgrafika, képgrafika és formatervezés témakörökben lehet pályamunkákat benyújtani.

Tales/Art/Fashion - festőművészeti pályázat

Tales/Art/Fashion - festőművészeti pályázat

Az idei első felhívás hazai fiatal festőművészekhez szól, akiknek új, vagy már meglévő munkái kapcsolódnak a „Tales / Art / Fashion“ tematikához.

Hirdetés