A Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának arculata Farkas Anna tervezőgrafikus munkája.

A Lipcsei Könyvvásár hatalmas kiállítóterében, mindössze 25 négyzetméteren mutatják be minden évben a németül frissen megjelent kortárs magyar irodalom remekeit. Mindig kíváncsisággal várjuk a magyar stand designját, hiszen az elmúlt években érdekes, kísérletező és markánsan megjegyezhető koncepciókat láthattunk - és ez idén sem volt máshogy. A Farkas Anna által tervezett stand optikai csalódással, hipnotikus hullámzásával tűnt ki a pavilonok közül.

Lipcsei Könyvvásár, magyar pavilon - koncepció: Farkas Anna - fotó: Stefan Hopf / Collegium Hungaricum Berlin
A Lipcsei Könyvvásár Németország egyik legnagyobb könyves eseménye, ahol több ezer olvasó fordul meg, hogy beszerezze a németül frissen megjelent nemzetközi kortárs drámát, epikát, lírát. A hatalmas csarnokot megtölti az irodalom, de ahhoz, hogy az olvasó megtalálja a különlegességeket, valahogy fel kell hívni a figyelmét. Milyen eszközökkel teszik meg ezt az országok? Például különböző eseményeket szerveznek, amelyekkel magukhoz csalogatják az arra járó látogatót: felolvasások, mini akusztikus "koncertek", kerekasztalbeszélgetések hívják be és marasztalják az embereket. S persze talán a legfontosabb elem maga a stand, amely megjelenésével mágnesként vonzza az olvasókat. Ahogy egy könyvesboltban járva a könyvborítón akad meg először a szemünk, egy könyvvásáron a stand megjelenése hat ránk ugyanígy.

Ezen a téren mi, magyarok szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen országunk pavilonja minden évben igazi építészeti és design "csemege", amely mindig aktuális - irodalmi vagy művészeti - témára reflektál, és amely gondolkodásra ösztönzi az olvasót. Volt már erdőt idéző falgrafika és többfunkciós bútorelem (sporaarchitects), a csendre, a szóközre építő labirintus (lead82 alkotócsoport + Salát Zalán Péter), míg tavaly a Bauhaus inspirálta pavilon (Hetedik Műterem) várta a látogatókat. Ebbe a sorba illeszkedik a 2019-es, különleges grafikai megoldásokkal átszőtt pavilon, ami Farkas Anna tervezőgrafikus és Batisz Miklós belsőépítész közös munkája.

Lipcsei Könyvvásár, magyar pavilon - koncepció: Farkas Anna, Batisz Miklós - fotó: Stefan Hopf / Collegium Hungaricum Berlin

Idén az 1980 után született magyar költők munkái és a műfordítás volt a magyar pavilon központi témája, így az építészeti/grafikai koncepció is erre reflektál. Megjelenésében nagyon egyszerű, tiszta, fekete-fehér standot képzeltek el az alkotók, ahol a színek "csak az emberek és a könyvborítók >>felhasználásával<< jelennek meg, ami még jobban kiemeli az olvasnivalót, a magyar irodalmat. A grafikai és tipográfiai elemekkel azt az érzetet szerettük volna előhívni a látogatókból, amikor olvasás közben egy furcsa – akár hipnotikus állapotnak is nevezhető – más világba kerülünk." - mondja Farkas Anna. Hogyan lehet figyelemfelkeltő a design, miközben a lényeget, az irodalmat nem nyomja el? Részben erre volt megoldás a fekete-fehér színkombináció, ami a könyvekre helyezte a hangsúlyt, de a figyelemfelkeltés fontos eszköze volt a kettő és a három dimenzió furcsa leképezése.

A padlón megjelenő optikai illúzióval provokálva szerettük volna a mozgásban lévő látogatókat megállítani, egy pillanatra kizökkenteni őket a saját világukból. Ezután már a kiállított könyveké volt a főszerep, ezért a polcoknál visszafogott a grafika. - meséli Farkas Anna.

Lipcsei Könyvvásár, magyar pavilon - koncepció: Farkas Anna, Batisz Miklós - fotó: Stefan Hopf / Collegium Hungaricum Berlin

Az egyszerű, ritmusos, függőleges vonalak úgy váltak egyre bonyolultabb térgörbévé a talpunk alatt, mint amikor egy szép, hosszú vers olvasása közben elmerülünk a szavak tempójában vagy a mondatok jelentésében. Remélem, hogy egy lírai mű végigolvasásának katarzisa visszaidéződött, amikor az arra járó megszédült kicsit a szőnyegen.

Az elmúlt évekhez képest idén szerényebb költségvetéssel gazdálkodott a CHB, így a legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan legyen a stand egyszerre figyelemfelkeltő, izgalmas és vagány, miközben nagyon költséghatékony. Az egyedileg épített pavilon helyett az alkotók standard alumíniumvázas rendszert használtak, ami „eléggé megkötötte" a kezüket. A falak elrendezésében a legszükségesebbre csökkentették a tervezők a látszó vázprofilok számát. A gazdaságos kivitelezhetőség miatt, az anyagköltség csökkentése és a minimális festékhasználat érdekében az oldalfalakon megjelenő grafikák és tipográfiai elemek fekete kontaktfóliából készültek. A vertikális hangsúlyokra épülő grafika erénye, hogy valamennyire elrejti, elveszi a hangsúlyt a kényszerűen látszó bordákról. Az egyetlen „luxus” az egyedileg printelt padlószőnyeg, amely rácsozata egyben összeköttetés is adott a falakról induló és leereszkedő betűszárakkal. Ennek eredménye a térérzékelés furcsa játéka, mely hatására úgy érezzük, mozgó, vagy legalábbis dombos padlón lépkedünk. "Remélem felcsigázta és zavarba ejtette azon látogatókat, akik látták, ráléptek vagy bementek a standra." - jegyzi meg Farkas Anna.

Magyarország jelenlétét a 2019-es Lipcsei Könyvvásáron a Külgazdasági és Külügyminisztérium Publishing Hungary programja támogatásával a Collegium Hungaricum Berlin valósította meg. A könyvvásár nyitónapján a februárban elhunyt Tandori Dezsőt megidéző „lírai közjátékkal" indult a magyar program.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretne előfizetni magazinunkra, itt teheti meg.

Kapcsolódó cikkek

A Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonja

A Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonja

Mindössze pár tíz négyzetméteres felületen minden tavasszal megjelennek a magyar irodalom németre fordított legújabb könyvei a nemzeti stand terében. 

Hófehér magyar labirintus a Lipcsei Könyvvásáron

Hófehér magyar labirintus a Lipcsei Könyvvásáron

A szavak közti csend állt a 2017-es magyar pavilon fókuszában Lipcsében.

Többfunkciós designstand a Lipcsei Könyvvásáron

Többfunkciós designstand a Lipcsei Könyvvásáron

A Sporaarchitects magyar standja Lipcsében.  

Hirdetés