Hirdetés

Interjú Hella Jongerius formatervezővel, aki egy paradicsomfarmról indult a világhírig.

Thomas Heatherwick után Hella Jongerius holland formatervező volt a Dezeen Face To Face podcast sorozatának vendége. A tervező elmesélte, milyen volt felnőni egy paradicsomfarmon, és hogyan fedezte fel kreatív képességeit akkor, amikor részt vett egy bútorasztalos tanfolyamon.
Fotó: Wikipédia

Jongerius, aki textilipari munkáival vált közismertté, a bevállalós interjúban nem kerülgette a forró kását, őszintén elmondta véleményét az iparágról és a gender témáról is. Amikor megkérdezték, hogy mi a véleménye arról, hogy a világ legfontosabb női tervezőjeként tartják számon, akkor azt válaszolta, hogy

ez hülyeség, mert kicsit olyan, mintha a kreativitásomat a melleimben hordanám.

A hetvenes években nőtt fel, családjának paradicsomültetvénye volt, a legmagasabb kulturális élménye az volt, hogy testvéreivel és a környékbeli lányokkal ültek egy szobában és makramét készítettek. Elmondása szerint már akkor tudta, hogy a kezeivel jól tud boldogulni, hogy „intelligens kezem van”. Eleinte azonban nem fűlött a foga ahhoz, hogy ebbe az irányba induljon el, hiába mondta neki az egyik tanára, hogy jó a kézügyessége és ezzel kellene valamit kezdeni.
A Polder kanapé - Fotó: Vitra

„Azt hittem, azért nyomnak ebbe az irányba, mert a társadalmi konvenciók szerint egy nőnek hímzőszett való a kezébe. Csak később értettem meg, hogy ebben vagyok tehetséges” – mondta Jongerius.

Kreatív terápiát kezdett el tanulni, de abbahagyta a kurzust, és elment helyette egy esti iskolába asztalos ismereteket szerezni. Ekkor jött az a gondolat, hogy szívesen járna tervezőiskolába, felvételizett a Eindhoven Design Academy kurzusára, de először elutasították, mert tudása túl „technikai” volt. A következő nekifutásra azonban felvették, az 1990-es évek elején végzett az akadémián. Ezután a Droog tervezőcsoport tagjává vált, amely akkoriban felkarolta a fiatal és tehetséges designereket. Jongerius karrierje gyorsan beindult, munkát kapott a New York-i Maharam textilcégtől, vagy éppen a svájci Vitra bútorgyártó cégtől.

A Vitrának tervezett újvonalas, kockás Polder kanapéja a cég egyik legkeresettebb terméke lett. Amikor a Vitra akkori elnöke, Rolf Fehlbaun felkérte, hogy készítse el a terméket, a lázadó tervezőnő elsőre elutasította, mondván utálja a kanapékat. Dolgozott együtt a KLM holland légitársasággal is, a repülőgépek belső tereit szabta újra egyedülálló stílusában, a korábbiaktól eltérő textil- és színkombináció alkalmazásával.
A KLM gépeinek átalakított belső tere - Fotó: KLM
Az elmúlt időkben sokat beszélt az ipari termelés pazarlásáról. 2015-ben kiadott egy manifesztumot Beyond the New címen, amelyben leírja, hogy véget kell vetni az ipari formatervezésben tapasztalt értelmetlen termékek előállításának, a túlzott kereskedelmi hype-nak és a semmitmondó retorikának. A podcastban elmondta, hogy szerinte túl sok a rossz terv, ennek ellenére tovább folytatja egyszemélyes harcát a szektorban, mert minden rossz ellenére vannak igazi kihívások, a rossz módszereken pedig lehet változtatni, csak akarat kell hozzá.

A teljes videót itt tudjátok meghallgatni.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Ludovika keleti kapujában

A Ludovika keleti kapujában

Skardelli György vezető tervezővel beszélgettünk a Ludovika Campushoz tartozó Sportközpont épületéről. 

Racionalitás és megépíthetőség

Racionalitás és megépíthetőség

Peschka Alfréd mesélt nekünk az NKE Rendészettudományi Karának új épületéről. 

„Fantasztikus, hogy milyen erőt sugároz ez az épület”

„Fantasztikus, hogy milyen erőt sugároz ez az épület”

Szalay Tihamér, az MD Studio vezető tervezője mesélt az NKE restaurált főépületéről.

Hirdetés