Budapest Építészete magyar kártyán – Zajacz Judit munkáját október 23. alkalmából mutatjuk be

Mi a kapcsolat a tökfilkó és a magyar Parlament között? Nem, nem az, amire kapásból gondolnánk, a dolog ennél sokkal poétikusabb, ráadásul ünnepi aktualitása is van. A Zajacz Judit építész által tervezett magyar kártya lapjain nemzeti történelmünk ikonikus helyszínei elevenednek meg, ennek kapcsán beszélgettünk vele. Az OCTOGON online ezzel köszönti az október 23-iki nemzeti ünnepet.

Zajacz Judit építész, grafikus az YBL tervező építészmérnöki képzése után a Mesteriskola 23. kurzusán végezte tanulmányait. Jelenleg a Bánáti és Hartvig építésziroda projektvezetőjeként dolgozik; kedvenc referenciái a Budapesti Nemet Iskola bővítései és a Drechsler-palota megújulása – projektvezetőként a koncepciótól az átadásig, a tervezés és helyszíni művezetések minden izgalmával együtt kísérte a folyamatot. Emellett szívesen foglalkozik az építészet határterületeivel is, a kultúrAktív Egyesülettel töltött önkéntes évek alatt épített környezeti nevelésben, az építészet iránti érzékenyítésben, makettfoglalkozások megtartásában, utcai társasjátékok tervezésében és vezénylésében vett részt. 2021-ben végzett a Budai Rajziskola grafikus kurzusán, vizsgamunkája a magyar kártya itt bemutatott adaptációja, amely azóta forgalomba került a Múzeum Shop jóvoltából. 

„Építészet és grafika fúziójában éled újra a gyerekkor rongyosra játszott paklija. Az eredeti lapok – akkoriban cenzúrázott – történetét, a színek és alakok szimbolikáját követve, az egyes évszakok tematikáját a nemzet történelmét meghatározó eseményekkel összeszőve, a legszorosabban kapcsolódó szimbólumok és helyszínek idézetében.”  / Zajacz Judit /

Régóta ismerjük egymást, együtt önkénteskedtünk a kultúrAktívban, követtem a pályádat a BH irodában is. Nagyon meglepett, amikor egy kártyapakli kapcsán bukkant fel tervezőként a neved. Honnan jött az ötlet és hogy fért bele az idődbe ilyesmi, olyan nagy munkák mellett, mint a most átadott Drechsler palota?

Négy éve kezdtem el a grafikus képzést a Budai Rajziskolában. Furcsán hangozhat, de úgy éreztem, nincs elég dolgom… Projektvezető voltam több nagy munkában is, ez ugyan nagy felelősség, de a mindennapokban háttérbe szorul a tervezés öröme és lehetősége. Hiányzott a kreatív feladat. Az iskola nagyrészt a COVID alatt zajlott, hétvégente, ez a kártya volt a vizsgamunkám.
 


Miért éppen kártyát terveztél? 

Teljesen szabadon választhattunk témát, az természetes volt számomra, hogy valamiképpen az építészethez kapcsolódódjam. Eleinte valami zöld témára gondoltam, de ez annyira tág és olyan sok információ kellett volna hozzá, hogy végül inkább egyszerűbb feladatot választottam. Gyerekkoromban sokat játszottunk kártyával, főleg snapszereztünk. Valamiért abban az időben újra előkerült otthon a magyar kártya, innen jött az ötlet, hogy az legyen a kiindulópont.


Milyen háttérkutatás alapján dolgoztál?

Indulásként a kártya történetét néztem végig. Sok grafikus munka kapcsolódik hozzá, számos átdogozott, újratervezett sorozat készült. Ez után az eredeti paklit elemeztem, ami egy konkrét háttértörténet alapján készült. Schneider József pesti kártyafestő 1836-os munkája Friedrich Schiller 1804-ben megjelent színdarabja, a Tell Vilmos szereplőit jeleníti meg, a témája tágabb értelemben a szabadság. Schneider a svájci szabadságharc legendás szereplőit festette a kártya lapjaira, mert a magyar történelmi személyiségek, szabadságharcosok ábrázolását az 1848-at megelőző forradalmi hangulatban az erős bécsi cenzúra nem engedte volna forgalmazni. Az egyes színek ász lapjain az évszakok allegóriái, a 8 figurás lapon (alsó és felső) a svájci kantonok középkori szabadságharcának alakjai láthatóak tükörképben ábrázolva. 

 

Hogyan párosítottad ezt az építészettel?

Adott volt a négy szín, ezt megtartottam. A piros ász a tavaszt, a tök – ami valójában egy csengőt ábrázol – a nyarat, a zöld az őszt, a makk a telet mutatja. A figurás lapokon eredetileg személyek voltak, ezekből lett épület. Megmaradt a logika, a szabadság allegóriája. A négy évszakhoz egy-egy nemzeti ünnepet társítottam, és az ezekhez kapcsolható budapesti épületeket ábrázoltam stilizáltan.

A tavasz értelemszerűen március 15. és az 1848-as forradalom, a nyár az államalapítás, az ősz október 23. és általában az 1956-os forradalom budapesti helyszíneit tematizálja. Télen nem találtam megfelelő ünnepet, így a makk lapokon a legutóbbi idők szabadsághoz kapcsolódó megmozdulásainak, tüntetéseinek helyszíneit ábrázoltam.


 

Milyen grafikai szempontokat tartottál szem előtt?

Készítettem egy elemzést az eredeti lapok grafikai tartalmáról: hol szerepel szimbólum, valós figura, és milyen számban, ritmusban, elrendezésben jelennek meg a képi elemek a lapokon. Ennek alapján adaptáltam az építészeti, illetve ünnepekhez kapcsolódó tartalmat: az ászon ugyanúgy szimbólum szerepel, az alsón, felsőn és a király lapján pedig épületek. Külön elemeztem a választott épületek formáit, hogy a stilizálás egyértelmű sziluetteket eredményezzen – azért biztonság kedvéért szerepel az épületek neve is. 


Hogy zajlott a kivitelezés, hogy lett ebből termék?

A vizsgamunka még sima papírra készült, a dobozt én ragasztottam. A nyáron elkezdtem forgalmazót keresni, írtam különféle múzeumoknak, belvárosi boltoknak, végül a Múzeum Shop vállalta a partnerséget. A gyártás során persze felmerültek nehézségek, kezdve azzal, hogy az 500 példány doboz legyártása nagyban szűkítette a vállalkozó nyomdák körét. A nyomdai egyeztetés két hónapig húzódott. Az első nyomtatásban nem volt elég látványos a piros és a makk különbsége. A forgalmazásra kerülő pakli már erősebb, lakkozott kártyapapírra készült. Nagyon friss a dolog, október elején adtam át a kész paklikat, abban maradtunk, hogy a webshopban valamivel később kerül sorra. Nagyon meglepett és nagyon örültem, mert még aznap írtak, hogy nem bírtak ellenállni, azonnal kitették. A „Budapest építészete” elnevezést tőlük kapta a kártya.


Indulásnak nem rossz! Milyen visszhangra, forgalomra számítasz?

A pakli a Múzeum Shop kínálatában, a webshopon kívül a Magyar Nemzeti Galéria a Vasarely Múzeum és a Szépművészeti Múzeum üzletében is kapható, illetve közvetlenül nálam is, ugyanakkor folyamatosan keresem és várom a további lehetőségeket. Az ár szerintem egyelőre nullszaldós, de már a megjelenésre is büszke vagyok; remélem, minden pakli gazdára talál majd!

 

Budapest építészete Magyar Kártya | web
Zajacz Judit | Facebook | Instagram



A lapokhoz készült grafikai tanulmány megtekinthető a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Once appon a time: retró és modern találkozása

Once appon a time: retró és modern találkozása

Ilyenek lettek volna a mai techcégek a nyolcvanas években.

Falatnyi boldogság egy váratlan helyről

Falatnyi boldogság egy váratlan helyről

A világ egyik leglazább múzeuma az egyetlen weboldalból álló Winamp Skin Museum.

Hirdetés