Hirdetés

Kisokos a Vadvirágos Budapest program nyomán felmerült kérdésekről. 

Kisebb vihart kavart a Főváros Vadvirágos Budapest programja, amely egy világszerte jó eredményeket hozó ökológiai kezdeményezés hazai meghonosításának első lépése, nálunk azonban kis híján ideológiai kérdés lett belőle. A De miért is kellenek nekünk a méhek? című cikkünkben Bardóczi Sándor főtájépítész plasztikus programbemutatóját foglaltuk össze, itt pedig a Főkert közösségi oldalán található kisokosból válogattuk ki a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, és az azokra adott válaszokat.

Kullancstanya lesz a méhlegelő

„Nem jobban, mint a saját kert. A kullancsok közel 20 hazai faja közül néhány jellemzően tölgyesekben él, a többi faj szinte bárhol megtalálható, függetlenül attól, hogy azt a területet kaszálják-e vagy sem. A kullancs-lét fontos eleme, hogy találjon gazdát, így az elhagyatottabb, gerincesek által kevésbé látogatott részeken ők is kevesebben vannak. A közparkok azon részein, ahol rendszeresen sok az ember, kutya, vagy egyéb melegvérű lény (vagyis a potenciális kullancszsákmány), ott a kullancsok is többen várják a lakomát. A klímaváltozás egyik érezhető hatása a hosszasabb téli fagyok elmaradása – ennek van, aki örül, de súlyos következménye például a paraziták számának általános növekedése, hiszen az enyhébb teleket ők is nagyobb számban élik túl. Ez sajnos teljesen független a kaszálások gyakoriságától, így a kullancsok ellen mi is csak a megelőzést tudjuk ajánlani. Ember esetében a kertben, parkban, természetben töltött nap előtt érdemes kullancsriasztó hatású szert alkalmazni, illetve a kinti program után minden esetben ajánlatos a test átvizsgálása. Kutyák esetében a jó védőeszköz (nyakörv, spot on, stb.) megfelelő védelmet nyújt, de az alapos átvizsgálás itt sem árthat.”

Parlagfű / allergia

„A parlagfű csak olyan területeken tud megjelenni, aminek talajfelszíne közvetlenül bolygatott – vagyis megművelt: szántott kapált stb. – és átmenetileg teljesen növénymentessé válik. A parlagfű pionir növényként csak ezeken a foltokon tud megjelenni, de ott is csak ideiglenes jelleggel, míg a növényzet el nem kezd újra záródni. Éppen ezért a parkok kaszált gyepfelületein nem, vagy csak alig pár helyen tud felbukkanni a parlagfű, és ott sem számottevő mennyiségben. Ráadásul a parlagfű csak nyáron kezd fejlődésbe, és augusztusra tevődik a virágzása, amikor a méhlegelős területeken is elvégezzük az kaszálást, miután a virágzási idő nagy része ekkorra már elmúlt. Ott, ahol esetlegesen parlagfű jelenik meg, ezt a tevékenységet soron kívül, előre hozva el fogjuk végezni. A ritkított kaszálással valóban nőni, virágozni és magot hullatni fognak a „méhlegelőkön” élő növények, épp ez a célunk a programmal – de fontos megjegyezni, hogy ezek a területek méretei nagyságrendileg elhanyagolhatóak a hagyományos, intenzíven kaszált budapesti zöldfelületekhez képest (az általunk fenntartott parkok csupán 4,5%-a része a programnak, és a Főkert által fenntartott összes park is csak egy kicsiny része az teljes budapesti zöldfelületnek). A pázsitfüvek allergén hatása kapcsán tudni kell, hogy ezek nyírt állapotban, alacsonyan tartva is tudnak virágozni, tehát a nyírt gyepekhez képest nem nő számottevően a pázsitfüvek pollenkoncentrációja a kaszálás elhagyása miatt. A városban előforduló legnagyobb pollenmennyiséget, melyet a városszéli parlagon hagyott területek, elhanyagolt ipari területek, stb., vagy az allergizáló fák (pl. mogyoró, platán, éger, kőris, nyár, stb.) okoznak, ez a kevéske kaszálatlan gyepfolt nem tudja számottevően befolyásolni, pláne nem a szálló por mennyiségét, melynek aktív felületeire rátapadva fejtik ki a pollenek allergizáló hatásukat.”

Toklász kontra kutya (kontra méhlegelő?)

„Az egérárpa (Hordeum murinum), köznapi nevén a toklász minden kutyás rémálma, de a kisgyerekes szülők sem örvendeznek a látványától. Az egérárpa sajnálatos módon épp azokon a helyeken szeret nőni, terjedni, ahol folyamatos a jövés-menés, ún. bolygatott gyep van, mert igénytelensége miatt itt ő lehet az úr, a többi, taposásra, zavarásra érzékenyebb növény ezt nem bírja (hasonlóan viselkedik, mint a parlagfű). A méhlegelők kapcsán több kutyás, vagy kutyákért aggódó fejezte ki aggodalmát az ott esetleg felszaporodó toklász miatt. Ahogy már írtuk, egy virágos gyepben toklász kevés van, és az idő előrehaladtával egyre kevesebb, mert kiszorítják a gyeptársulás többi növényei. Igyekeztünk a méhlegelők kijelölésénél eleve olyan területeket választani, ahol már egy zárt, beállt gyep él, ahol a toklász nincs nagy mennyiségben. Sajnos azonban a környező területeken, különösen gyakran járt utak mentén, útszéli gyomtársulásokban ez az egyéves perjeféle országszerte igen elterjedt, a rendszeres kaszálás pedig neki kedvez… klasszikus patthelyzet: kaszáljuk, mert zavaró, és zavaró, mert kaszáljuk, és így tovább az idők végezetéig. Az elmúlt hetek fokozott csapadékmennyisége miatt meglendültek a toklászok (is), viszont esős időben nem tudtunk kaszálni – szeretnénk megnyugtatni mindenkit: amint az időjárási körülmények lehetővé teszik, a közparkokban lesz kaszálás (a méhlegelőkön csak „lábujjhegyen”, hisz ott, elhanyagolható mennyiségű a toklász). A toklász szezonban a felelős kutyatartók eddig is körültekintőek voltak, bizonyára ez így is marad. Ha valaki olyan egérárpa mennyiséget tapasztal egy területen, ami zavaró, akkor kérjük, először tájékozódjon, ki a terület tulajdonosa, fenntartója, s nála jelezze a problémát – mi a Főváros Főkert által gondozott területeiért tudunk csak felelősséget vállalni, más, önkormányzati, állami, magán stb. tulajdonon mi nem végezhetünk kaszálást. Szerencsére több helyen már sikerrel jártak a közösségek, és a tulajdonossal együtt még „közösségi kaszálás” programok is szerveződnek, így mindenki, aki tenni szeretne, tehet a szeretett kutyafülek védelmében. Végszóként talán csak annyit még, hogy a méhlegelő nem ellensége a kutyásoknak, épp ellenkezőleg, egy beállt méhlegelő maga lehet a toklászmentes paradicsom. Csak egy kis idő kell hozzá.”

Méhek és méz a városban

„Szeretnénk kiemelni, hogy a méhlegelő elnevezésben a méh nem csupán a mézelő méhre (Apis mellifera) utal, hanem arra a sok más méhfajra, akik darazsakkal, legyekkel, bogarakkal, lepkékkel kiegészülve közel húszezer fajjal az európai kontinensen a beporzás igen fáradságos munkáját végzik, s fő céljuk nem az emberi fogyasztásra alkalmas méz előállítása, hanem a virágos növények fennmaradása, szaporodásának biztosítása. Ezt a hihetetlen munkát igyekszünk segíteni a virágos gyepfoltok kialakításával, és kapacitálunk mindenkit, aki teheti: hagyjon pár négyzetméter nyíratlan füvet a kertben, ültessen vadvirágot az erkélyre, segítse a beporzók túlélését – ezzel közvetlenül hozzájárulva minden virágos növény, így a tápláléknövényeink, s azokon keresztül az ember fennmaradásához. A méhészeti célú méhlegelők egy kicsit speciálisabbak, hiszen azok létrehozásánál az is fontos, hogy a gyűjtögető méhcsaládok elegendő mennyiségű nektárt gyűjthessenek, illetve termeljenek annyi többletet, ami nekik már nem szükséges – ezt fogyasztjuk el mi nagy előszeretettel. Ennek a tevékenységnek ebből fakadóan gazdasági következménye van, de szerencsére az ökológia és a gazdálkodás ebben az esetben szépen megfér egymás mellett, erősíti egyik a másikat.”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Táblák jelzik a méhlegelőket az Óbudai-szigeten

Táblák jelzik a méhlegelőket az Óbudai-szigeten

A Vadvirágos Budapest program keretében a FŐKERT biodiverz réteket alakít ki.

Környezettudatosan augusztusban is

Környezettudatosan augusztusban is

Egy japánban élő magyar szemszögéből

Érzelmeink története – különleges fotók és installációk a Felsőörsi Fotóudvaron

Érzelmeink története – különleges fotók és installációk a Felsőörsi Fotóudvaron

Számtalan program Charles Darwintól a kortárs fotóművészetig a felsőörsi Civilházban és környékén.

Hirdetés