Hirdetés

Interjú Bognár Petra fémműves tervezővel és Dobos Bence László építőművésszel.

Hirdetés

Mestermunkátok, a Hősziklák Útja tulajdonképpen egy diploma-kooperációra épül a MOME Építészeti- és Design Intézetei között. 

Mit jelent ez pontosan?
BP: Ez az első olyan diplomamunka az egyetemen belül, amely két intézet hallgatói között úgy jött létre, hogy tudatosan keresi a kooperatív diploma lehetőségeit. A léptékváltás, a közös gondolkodás és közös tervezői nyelv kialakítása volt a cél, így nem mint tárgyalkotó és építészhallgató vettünk részt a munkában, hanem mint két különböző területen – egyedi értékrendszerrel, képességekkel és gondolkodásmóddal – működő tervező. 



DBL: Alapvetően megegyezik a kutatási témánk, amit közös előszó erősít, és ebből válnak ki a külön-külön saját szakdolgozati kérdéskört taglaló, önálló dolgozataink. Felépítését tekintve két részből áll a munkánk: az első a multiszenzoriális esztétikával foglalkozó szakdolgozat, amely egyben elméleti háttere is a második résznek, magának a mestermunkának.

Alapkoncepciótok az emberi érzékelés szempontjából vizsgálja Magyarország geotermikus helyzetét és a termálvíz felhasználási lehetőségeit. Hol kezdődött, mi volt a tervezés első lépése?
BP: A szakdolgozat kapcsán tudtuk mi a cél, de nem tudtuk mi ennek a közege, így arra a következtetésre jutottunk, hogy a mindennapi életünkben is nagy szerepet betöltő anyag, a víz útján indulunk el. Első lépésként egy olyan élményt kerestünk, amely komplex, össz-érzéki módon befolyásolja érzékelésünket. A hő, a közegek határai, a halmazállapotok változása, a fénytörések, az illatok és a termálvíz gyógyhatása szolgált a kutatásunk és megfigyeléseink alapjául. Pozitív tulajdonságai mellett azonban azt is észrevettük, hogy komoly problémát okoz a vízben oldott magas ásványianyag-tartalom, mert azonfelül, hogy agresszív, és fokozott ütemben korrodálnak tőle az anyagok, mindent eltömít a lerakódásával.



DBL: Ezeket a tulajdonságokat elemezve kezdtünk kísérleteket folytatni a vízkő viselkedésének tanulmányozására. Továbbá kerestük a két végpontot: egy olyan anyagot, amin nagyon gyorsan kicsapódik és egy olyat, amin szinte egyáltalán nem. Így jutottunk el a kenderkötélhez és a vörösfenyőhöz. Rostos és szálas szerkezete miatt a kenderkötél kis átmérőn is képes maximálisan magába fogadni a víz ásványianyag-lerakódását, időben tartós felületet biztosít, ám képes eltűnni is az anyagból, átadva a helyét a kalcitnak. Elsődleges elképzelésünk a kötél rendezésével egy olyan rendszer kialakítása, amely kooperációra lépve a kalcittal, ütemszerűen, rétegesen építi saját falát, elsősorban egy szilárd héjat képezve a belső tér körül.

Tehát az idő múlásával az adott kutakra épülő fürdő- és melegedő egységek a víz ásványianyag-tartalmát építőanyagként használják fel?
BP: Igen, a több ezer méter mélyről érkező termálvizek sói és ásványianyag-tartalmuk az idő múlásával építhetik, vagyis létrehozhatják létük lenyomatát. Ezt kihasználva lehetőségünk nyílik az emberi szem számára is láthatóvá tenni a talajfelszín alatti kőzetrétegeket, helyspecifikus anyagként pedig minden egyes termálkút lényegében organikus módon fejlődve „saját személyiségjegyekkel” rendelkezhet. 



DBL: Célunk ezzel, Magyarország teljes területére fókuszálva, a Hősziklák Útja elnevezésű túraútvonal keretei között hasznosítani a már meglévő termálkutakat,, továbbá mindenki részére elérhető szolgáltatásként  –  egy meleg oázisként a tájban  – , kiegészítve a túraszezon jellemzően áprilistól-szeptemberig tartó hosszát a téli hónapokra is. Az általunk megtervezett legrövidebb túra 5 napos, a 30 napos, leghosszabb változat pedig közel az El Camino hosszával azonos, olyan 750-780 km terjedelmű zarándokút lenne.

A cikk nyomtatásban megjelent az Octogon magazin 2015/6-os lapszámában.

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 122 - 2015/06. lapszámában

A lapszám tartalmából:

Balaton, Tomay Tamás, Paládi-Kovács Ádám, debreceni holokauszt emlékmű, CEU, Sheila O’Donnell és John Tuomey, Váci Greens C


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Szerkezetek szépsége - interjú Marosi Miklóssal

Szerkezetek szépsége - interjú Marosi Miklóssal

Az egykori mozdonyjavító-műhely és fűtőház (ún. Eiffel-csarnok) Kőbányai úti együttese Magyarország legnagyobb alapterületű műemléki védelem alatt álló ipari csarnoka. 

1864-1944-2004-2014

1864-1944-2004-2014

A Sorsok Háza kapcsán a vezető tervezővel, F. Kovács Attilával Kelecsényi Kristóf beszélgetett. 

Építészeti és kulturális értékek

Építészeti és kulturális értékek

Interjú Börzsei Tamás, Nagy Nándor, Szabó Bulcsu és Szakál Andrea építészekkel (Blokk Építész Műhely)

Hirdetés