Hirdetés

A Dúzs-Kuknyó ház cselekményszövésének alapja egy északi tájolású ház, melyben a vezérmotívum a fénykezelés lett.

Nem úgy történt, mint általában, hogy tudniillik elkészül a ház, nagyjából a belsőépítészet, és azonnal leközli a szaksajtó. Csinos kis közhely ez, gyakran semmit sem mutató eljárás, különösen egy családi villa esetében. Szerencsénkre az építészek és a tulajdonosok vártak egy kicsit a bemutatással. Addig, amíg beérik. Ugyanis ezt a házat már nagyjából egy éve lakják. Helyszíni érzet, fotók adják vissza hűen, hogy jól teljesített az épület, funkcionál, és ami ugyanilyen fontos: lakói szeretik. Mert az idő mutatja meg, a napi rutin és a hétvégi dolce fare niente, hogy a megrendelői igény nyomán kialakult, a tulajdonos és az építész(ek) együtt-működésében létrejött ház végül is mivé lesz: falakkal határolt terek szövedéke, vagy otthon, a szó szoros és nemes értelmében vett élettér.

fotó © Bujnovszky Tamás

Kérdésünk tehát, hogy Dúzs Sándor és Kuknyó Lajos milyen cselszövői voltak ennek a projektnek? Mert ki is az építész? Mérnök, művész vagy ezek határán állva tekint erre is, és arra is? Ma is ez a vita tárgya, miközben a nyelv sokkal pontosabb, szebb választ ad. Cselszövők az építészek, írták a 18. század végi, 19. század eleji értelmező szótárak, persze cseppet sem a mai negatív értelemben véve, hanem éppen ellenkezőleg: cselekmények szövői, legyenek azok téri, téri-táji, téri-táji-emberi cselekmények, helyzetek, szituációk (milyen kár, hogy kikopott, elfelejtődött mára ez a jelentés). Annál jobb cselszövők, minél szebben kibontottak, kifejezőbbek ezek a cselekmények. Mert a ház nem csupán kő és habarcs, tömbök egymáshoz való viszonya, ennél sokkal több, differenciáltabb, művészi tett.  

fotó © Bujnovszky Tamás

A Dúzs-Kuknyó ház cselekményszövésének alapja egy északi tájolású ház, melyben ekként, ha úgy tetszik a vezérmotívum a fénykezelés lett, közvetlenül éppen úgy, mint közvetett formában. A ház klasszikus modernizmust idéző kiegyensúlyozott tömegkezelése meglepő módon nem lapostetős lezárással párosul. Az enyhe lejtés ugyanis lehetőséget nyújtott, hogy a bádogfedésű tető függőleges homlokzati síkján – a déli oldalra – minél több bevilágító kerüljön, amiket a homlokzati (fal)szakaszokon sávablakok kísérnek – így a fény belép, a kíváncsi tekintetek viszont távol maradnak. A belső tér benapozását a tető felülvilágítói, valamint, az északi homlokzat felé haladva, fokozatosan mind nagyobb arányú nyílászárók segítik elő, míg végül, megkerülve a házat, feltárulnak a főhomlokzat panorámaablakai.

fotó © Bujnovszky Tamás

Ragyogó a belső tér közvetett fénykezelése is, amit az anyagokkal, színekkel értek el. Az inkább borszentélynek, mintsem borospincének nevezhető egység, és az ezzel szomszédos szauna-kubus plasztikus, szürkés tónusú színekkel jellemezhető alaksori szintjéről haladva föl, a földszint barnás-drappos szférán át, egészen a felső, hab-és csontfehér privát terekig fokozatosan kivilágosodik, anyaghasználatában lecsendesedik, végletekig letisztul a belsőtéri kompozíció. 

fotó © Bujnovszky Tamás

A benapozás, fénykezelés mellett további helyzetelemzést, -rendezést kívánt a ház központi terének, a földszinti panorámaablakos, galériás nappalinak a kialakítása. Az épületgépészet két központi eleme, egy kandallókémény, valamint egy méretes pillér lettek a földszinti cselekményszövés főszereplői. Előbbi sötét tónusú, kőborítású monolitként hasít át a földszint és a felső szint közötti hófehér födémen. E kemény „enteriőr-szituációt” enyhítendő, a galériaszinten, az üvegtégla-bevilágító alatt, dióborítású könyvespolcsort helyeztek el. Az említett pillér a szerkezetiből belsőépítészeti elemmé nemesült, körbeépítették: egyik oldalán található az előszobai szekrény, az ellenkező oldalán pedig a konyhaszekrényt alakítottak ki.



A cselekmények szövése, helyzetek elemző kezelése, idővel, minden építéskor, mint itt is történt, meglepő eredményre vezet.  Amikor azt írom a nappaliról, kicsivel feljebb, hogy a „ház központi tere”, bocsánat érte, de gépeléskor a megszokás (értsd: az otthonok központi tere klasszikusan a nappali) vezetett. Mert miközben tulajdonosai a ház minden szegletét nagyon szeretik, valahogyan családi, baráti együttlétekkor az alagsori borszentély hosszú, puha fényekkel megvilágított asztala mellett ülve (esetleg pizzát sütve) időznek, beszélgetnek a legtöbbet. Erre talán e történet (cselekmény) legelején egyik részvevő sem számított.


Tervező: Dúzs Sándor, Kuknyó Lajos (Architéma Kft.)
Belsőépítészet: Kuknyó Lajos, Krúzs Gabriella, Lipták Gábor (Architéma Kft.)
Kivitelezés: Architéma Kft. (Kuknyó Lajos)
Tervezés: 2008-2009
Kivitelezés: 2009-2012
Nettó alapterület: 460 m2

Szöveg: Molnár Szilvia
Építész: Dúzs Sándor, Kuknyó Lajos (Architéma Kft.)
Fotó: Bujnovszky Tamás

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2014/1-es lapszámában.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Betonhullámzás a japánkertben

Betonhullámzás a japánkertben

Villa a Normafánál.

Tésztagyárból látványos villa
  • 2020-06-30 09:00
  • Deco

Tésztagyárból látványos villa

Családi ház Budán.

Medence az átriumban, meditáció bármikor

Medence az átriumban, meditáció bármikor

A Török Csongor által tervezett hódmezővásárhelyi családi ház.

Hirdetés