Martinkó József írása a moszkvai Garage Kortárs Művészeti Múzeumról. 

Dása Zsukova egy olajkereskedő és egy molekuláris biológus lánya, aki a szülők válása után az Amerikai Egyesült Államokban nőtt fel és arról álmodott, hogy egyszer lesz egy kortárs múzeuma.

fotó © Yuri Palmin, Garage Museum of Contemporary Art

Ne tagadjuk, sokunk gyermekkori álma volt egy múzeum vagy tűzoltószertár, rózsalugasos üvegház, repülőhangár, de az álmok már csak olyanok, hogy vannak, amik teljesülnek, vannak, amik nem. Dása, miután a kitüntetéssel diplomázott a University of California-Santa Barbarán szláv nyelvészetből és irodalomból, elindult álmai útján. Megvalósításuk terén a valódi fordulópontot egy találkozás jelentette egy akkor 25 éves úriemberrel, akit Roman Abramovicsként ismer a világ. A férfi kisvártatva elvált öt gyermeke édesanyjától, az egykori stewardesstől, Irinától, hogy az akkor már a Pop magazin főszerkesztőjeként, a Kova & T divatmárka tulajdonosaként megismert Dását vegye nőül.

fotó © Yuri Palmin, Garage Museum of Contemporary Art

Az álmok szempontjából azonban nem mellékes szál, hogy minden látszat ellenére az orosz néplélekben még ma is olyan mélyen gyökerezik az elit/magas kultúra iránti rajongás, hogy Dása nem elégedhetett meg a divattal, hanem a Garage nevű cég megalapításával egy kortárs képzőművészeti múzeum felépítését célozta meg.

fotó © Yuri Palmin, Garage Museum of Contemporary Art

A Garage nevet Konsztantyin Melnyikov orosz avantgárd építész 1926-os Bakhmetevszki buszgarázsáról kapta, ahová a múzeumot eredetileg tervezték. Ott nem, ugyanakkor a Moszkva folyó partján hosszan elnyúló Gorkij parkban, amit egyébként ugyancsak Melnyikov tervezett, egy hatvanas években átadott csarnok átalakításával végül néhány hete megnyílt a Garage Kortárs Művészeti Múzeum, Dásenyka álma.

Ráadásul nem bízta másra a Vremena goda (évszakok) pavilon átépítését, mint Rem Koolhaasra, vagyis az OMA-ra (a Prada múzeumról lásd OCTOGON 2015/04).  A körülbelül Petőfi Csarnok-szerű épület nagyszabású cellás polikarbonátburkolatot kapott, amitől az eget, felhőket, fákat visszatükröző kortárs doboz lett, miközben az eredeti téglafalakat, mozaikokat és a vasbetonvázat nem bolygatták, vagyis a feladat relatív egyszerűen, de látványosan megoldódott. Dása álma valóra vált.

Szöveg: Martinkó József
Építész: Rem Koolhaas, OMA
Fotó: Yuri Palmin (©Garage Museum of Contemporary Art)

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/05-ös lapszámában. 

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 121 - 2015/05. lapszámában

A lapszám tartalmából:

Sorsok Háza, Sou Fujimoto, kilátó Galyatetőn, Lauder Óvoda


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A műszőrmefal találkozása a zöld márványpadlóval

A műszőrmefal találkozása a zöld márványpadlóval

Feszültséggel teli díszletet készített Rem Koolhaas és az AMO a Prada legújabb férfikollekciójának bemutatójához.

Az elmúlt két évtized 10 legjobb épülete

Az elmúlt két évtized 10 legjobb épülete

A világ első online építész magazinja szerint.

Hirdetés