Városi Séták x Othernity: Kelenföldi városközpont

Séta a kelenföldi városközpontban

A Kortárs Építészeti Központ Városi Séták csapata 2020-ban új irányt vesz. Egy olyan eseménysorozatra kerül sor, amely a 2020-as Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának, az Othernity-nek a középpontjába helyezett 12 budapesti épületbe enged betekintést. Azokban az esetekben, ahol nincs lehetőségünk látogatást tenni a szocialista épületekben, kísérletet teszünk a hányattatott sors felfejtésére, a népszerűtlenség megértésére a városi környezet tükrében.

A séta első felében Pesti Monika, a Lechner Tudásközpont munkatársa fogja a látógatókat megismertetni a Kelenföldi Városközponttal, feltárva az 1970-es évek kezdetén a várostervezőkben megfogalmazódott “anti-alvóváros kísérlet” jelentését. A városközpont egyik meghatározó épülete a Budapesti Művelődési Központot és a Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókját magába foglaló épület. A BMK épületébe lépve a sétát Bakó Krisztián, a Budapesti Művelődési Központ munkatársa vezeti tovább, aki ismertetni fogja az épület múltját, jelenét és lehetséges jövőjét, miközben elkalauzol az épület rejtett zugaiba.

Végezetül pedig Utcai Dávid festőművész vezetésével betekintést nyerhetünk a Budapesti Amatőr Alkotók Stúdiója: Monokróm foglalkozásába, ahol többet is megtudhatunk a festőművészek világáról.

1973 nyarán, a kelenföldi lakótelep befejező építkezéseivel párhuzamosan megindulhatott a Kelenföldi Városközpont kivitelezése. Az 1969-ben meghirdetett építkezést nagy várakozás övezte. A városközpont, ami a több mint 9000 ezer lakással bíró lakótelep közepére épült, az első “anti-alvóváros” koncepcióját volt hivatott életre kelteni.

Az épület tervezője, Zilahy István lehetőségeihez mérten egy igencsak modern épületet álmodott meg, amely kulturális, bevásárló és szórakoztató funkciók egész sorát foglalta magában. A városközpont épületegyüttesébe terveztek egy ABC-t piaccal, “étteremeszpresszót, szórakoztató kombinátot” széles terasszal “azoknak, akik nem akarják idejüket főzéssel tölteni”.

Megépült továbbá a Budapesti Művelődési Központ épülete, amelyet a fővárosi “művházak” módszertani irányítójának szántak, magában foglalva a Szabó Ervin Könyvtár legnagyobb kerületi fiókját. Még egy 600 fős befogadóképességű filmszínház is a koncepció részét képezte. Különlegességét leírják Zilahy szavai: “az első lesz Budapesten, amelyet már eredetileg panoráma filmvetítésekre terveztünk”. 1975-re elkészültek a központ első épületei, majd 1979-ben megnyitott az épület, amely a mai napig magában foglalja a Budapesti Művelődési Központot és a fiókkönyvtárat is. Építésekor Budapest első, komplex művelődési intézménye lett.

A bejárásokról bővebben.

A részvétel regisztrációhoz kötött.

A Velencei Építészeti Biennálé magyar programjának, az Othernity-nek hivatalos honlapja.