Hirdetés

A ZÁÉV Zrt. kihívásai, tapasztalatai a Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezése kapcsán – Interjú Deák Gáborral, a ZÁÉV Zrt. elnök-vezérigazgatójával, Schriffert Péterrel, a ZÁÉV Zrt. projektigazgatójával és Árvai Péterrel, a ZÁÉV Zrt. projektvezetőjével az OCTOGON magazin 185-ös (2023/5-ös) lapszámából.

 

Deák Gábor – ZÁÉV Zrt., elnök-vezérigazgató
„Rengeteg kihívás elé állít egy ilyen gigaprojekt”

 

 

Milyen tapasztalatokat szereztek a Puskás Aréna építése során, ami a Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezésekor hasznosnak bizonyult?

Természetesen számos hasznos tapasztalattal gazdagodtunk a Puskás Aréna megépítése kapcsán, és tény, hogy ezek a tapasztalatok az atlétikai központ megépítésénél jelentős segítséget nyújtottak, de nehéz lenne kiemelve, egyenként nevesíteni ezeket. Rengeteg kihívás elé állít egy ilyen gigaprojekt, melyek megoldása, leküzdése továbbépíti az eddigi tapasztalatainkat, szakmai tudásunkat. Ez a tudásbázis, a mérnöki kapacitások összehangolása, valamint a konzorciumi partnerrel való kiváló szakmai együttműködés tudja meghozni a sikert egy ilyen volumenű projekt megvalósítás során. Talán a legnagyobb hozadéka a múlt tapasztalásainak, hogy szakmailag olyan magasan kvalifikált projektvezetést sikerült felállítanunk, amely számára a Nemzeti Atlétikai Központ sikeres megépítése sem jelenthetett akadályt.


Hogyan értékeli a konzorciumi partnerekkel való együttműködést?

A Magyar Építő Zrt.-vel való együttműködésünk már korábban is bizonyított. Több projekt során is beigazolódott, hogy kiválóan tudunk együttműködni, azonos elképzelések mentén, azonos értékrend alapján sikeresen tudunk összefogásban alkotni. Mind szakmai, mind emberi oldalon nagyon jól működött a közös munka. Bátran kijelenthetem, hogy olyan épületek megvalósítását vittük véghez, melyekre nem csak mi, hanem bármely magyar ember büszkén tekinthet. Ilyen a Néprajzi Múzeum, a Puskás Aréna – hogy csak a legutóbbiakat említsem – és most a Nemzeti Atlétikai Központ is.


Szigorú ütemtervet kellett tartani a projekt során, hiszen a világbajnokság időpontja fix esemény. Mik voltak a legnagyobb kihívások ezzel kapcsolatban?

Számos olyan eleme volt a beruházásnak, ami önmagában, egyenként is kihívást jelentett. A legnagyobb kihívás a sok projektelem összehangolása volt mind időben, mind térben. Hogy a stadion építése elkezdődhessen és sikeresen végrehajthassuk, rengeteg előkészítő munkát igényelt. Hogy csak a legfontosabbakat emeljem most ki: le kellett rombolnunk a Vituki tornyot, a HÉV vonalát elbontottuk, újraépítettük, és egy aluljáróval egészítettük ki, az árvízvédelmi vonalat áthelyeztük, ahogy a fővészkiömlőt is, a Duna közelsége pedig komoly küzdelmet jelentett a talajvíz elleni védelemben. Ezeken túllépve a stadion építésénél a kiváló mérnöki munka – ezalatt értem a tervezői részt is – eredménye már hatékonyan és jól szervezetten vitte előre a beruházást.


Mit tart a ZÁÉV legnagyobb értékének?

Vállalatunk több mint 70 éves múltra tekint vissza. A hét évtized alatt olyan épületeket valósítottunk meg, amelyek azon felül, hogy óriási szakmai tapasztalatot biztosítottak munkatársaink számára, az ország emblematikus épületeivé is váltak. Ezekre büszkén tekintünk vissza. A közös múlt, a kollégák elkötelezettsége – hogy jó ZÁÉV-esnek lenni – hihetetlenül erős kötelék. Kollegáink büszkék arra, hogy itt dolgoznak és ez az elkötelezettség cégünk legnagyobb összetartó ereje. Ezáltal a sok éve halmozódó tudás nem vész el. Legnagyobb értékünk az a magas szintű mérnöki tudás, melyet kollégáim testesítenek meg.


Az építkezés ideje alatt nem csak a COVID-járvány okozhatott nehézséget, de kitört az orosz-ukrán háború is. Milyen hatással volt mindez a projektre?

A járvány és a háború által okozott hatások mind az ellátásban, erőforrásban, mind pedig az árakban komoly változást és akadályt jelentettek, amelyekkel korábban nem tudtunk kalkulálni. Hiába a sok évtizedes tapasztalat, hiába próbál a kivitelező előrelátóan gondolkodni egy több éves projekt megvalósításánál, a fentiekkel nem tudtunk számolni. Természetesen volt az aggodalom a kialakult helyzettel kapcsolatosan, de olyan komoly múlttal rendelkező és régre visszanyúló kapcsolattal bíró alvállalkozókkal dolgozunk, akikkel közösen úrrá tudtunk lenni (bizonyos kereteken belül) ezeken a problémákon.


Mire a legbüszkébb, amikor ránéz a Nemzeti Atlétikai Központra?

Elsősorban azokra a kollégáimra, akik két és fél éven keresztül éjt nappallá téve tevékenykedtek azon, hogy az atlétikai vb kezdési idejére – minden nehezítő körülmény ellenére –, határidőre, kiváló minőségben véghez vigyék a projektet. Továbbá büszke vagyok arra, hogy a Nemzeti Atlétikai Központban a világ legkiválóbb atlétái nemzetközi színvonalú környezetben elképesztő teljesítményre készülhetnek, valamint, hogy Magyarország egy ilyen kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportesemény számára színteret biztosíthat. Ez, volt sportolóként, engem kifejezett büszkeséggel tölt el. 
 



Schriffert Péter – ZÁÉV Zrt., projektigazgató
„Az elejétől tudtuk, hogy nem hibázhatunk”

 

 

Egy alkalommal azt nyilatkozta, hogy hiába gondolná azt az ember, hogy ő már mindent tud, nem jöhetnek újdonságok és kihívások, mert minden újabb feladat új kihívások, váratlan megoldások elég állítja az embert. Mi volt a legnagyobb kihívás a Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezése során? 

A rengeteg bonyolult projektelem összehangolása. Azzal a meghökkentő kérdéssel szembesültünk a tervek láttán, hogy egyáltalán melyik részén fogjuk meg először a házat. Az elején konkrétan olyan érzésem volt, mint amikor marokkózik az ember: folyamatosan azt mérlegeli az ember, melyik pálcikához nyúljon, hogy ne boruljon fel a struktúra. Nagyon sok alternatíva kínálkozott, és mindegyiket mérlegelni kellett, hogy a zökkenőmentes kivitelezés érdekében a lehető legjobb döntést tudjuk meghozni. Ezt igazi újdonságként éltem meg, valamint, hogy itt számos külső résztvevővel kellett kooperálnunk: a BKK-val a HÉV okán, a Vízügyi Felügyelettel a Kopaszi-gát miatt, de említhetném a Hajózási Felügyelet is, szóval nagyon sok résztvevő alkotta a marokkó darabjait, és ez aránylag ritka a magasépítési feladatok elvégzésekor. 


Már csak a funkcióbeli hasonlóság miatt is megkerülhetetlen, hogy szóba ne hozzuk egy korábbi meghatározó munkáját, a Puskás Arénát. Az ott szerzett tapasztalatok mennyit segítettek a Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezése során? 

Minden ház egyedi. Habár mindkettő egyaránt arénaszerű stadion, és ebből kifolyólag hasonlóan néznek ki, mégis abszolút különböző épületek. Az atlétikában minden másként működik. A futball ilyen értelemben egyszerűbb képlet: van két csapat, a bírók, a pálya, a többi meg már a nézők területe. A Nemzeti Atlétikai Központnál nagyon sok sportág egyidejű helyszínének és funkcióinak biztosítása már magán az épületen is meglátszik. Túl a bonyolultabb funkciókon a Puskás kivitelezése amúgy egyszerűbb is volt: adott egy telek, amire felhúztuk a stadion, köré a parkot. Itt viszont rengeteg olyan részproblémával kellett megbirkóznunk, amelyek jócskán megbonyolították a kivitelezést. 


Minden határidős feladatnál eljön az idő, amikor nagyon jó lenne gyorsítani a folyamatokon. Mikor volt a legnagyobb szüksége a türelmére?

A bonyolultsági együttható miatt szinte végig. Minden pillanatban változott valami. Ez a pályafutásomban az a projekt, amiben semmi sem ment simán. Mindig meg kellett küzdeni azért, hogy a feladatot jól el tudjuk végezni. 


És ehhez ott volt a határidő szorítása…

Ez a második zártvégű projekt, amelynél nem a köztes határidők számítottak, mivel az átadás időpontja fix. Az elejétől fogva tudtuk, hogy nem hibázhatunk, és a közel két és fél év alatt végig ezzel a nyomással dolgoztunk. 


A június 17-i megnyitón Ön adta át a stafétabotot Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárnak. Ezzel jelképesen is befejeződött az ön munkája. Nekem úgy tűnt, hogy nagyon megkönnyebbült. Mivel ünnepelt utána?

- Tetszett az ötlet, hogy egy családi nappal nyílik meg a stadion, és szó se róla, tényleg megkönnyebbülést hozott mindannyiunknak. A hangulat nagyszerű volt, a közönség elkezdte használni az épületet. Jó volt részese lenni, átélni. De valójában még nincs vége a munkának, hiszen a világeseményhez szükséges kiegészítőkön és létesítményeken azért van még mint csinálnunk. Most léptek be a szervezők is a területre, az ő kéréseiket is igyekszünk elvégezni, hogy a vállalásunkhoz hűen egy tökéletes világversenyt rendezhessen az ország. Emiatt az utolsó hónap még elég feszült munkával telik. Igyekszünk ugyanis az atlétikai világbajnokság igényeire formálni a létesítményt, ami valójában az első fedett, tömegsportközpontú stadion Európában. Ahhoz tehát, hogy itt valóban világbajnokságot lehessen rendezni, még nagyon sok kiegészítő feladatot el kell végeznünk. 


Mikor lehet majd koccintani a sikeres munkára?

Az ünnepléssel megvárjuk a világbajnokság sikeres lezárását. 


A hazai magasépítésben végzett kivételes pályafutása elismeréseként megkapta a Lechner Ödön-díjat. Mit jelent ez Önnek?

Gyerekkorom óta építészmérnök szerettem volna lenni. Azt a tudást és tapasztalatot, amelyet évtizedek alatt összegyűjtöttem, mindig az aktuális projektjeink érdekében használtam fel. Megvan bennem a tervező és a kivitelező alázata is az épületek, az anyagok, a technológiák iránt. Minden gondolatom, tudásom ezt szolgálta és szolgálja. Az ember inkább magának tudja elkönyvelni, hogy a teljesítményét egy ilyen rangos díjjal ismerték el. Büszkeséggel tölt el, de sosem akarok kérkedni velük. Inkább csendben, magamban örülök, hogy eddig jutottam, elértem egy kitüntető pontra a szakmai pályafutásomban, és ez jó. Precízebben: pompás. 
 



Árvai Péter – ZÁÉV Zrt., projektvezető
„Zsebkendőnyi terület és rendkívül rövid idő állt rendelkezésre”

 

 

Nem az első projekt alkalmával dolgozik együtt a ZÁÉV Zrt és a Magyar Építő Zrt, mennyire dolgozott összeszokottan a két csapat?

A csapatmunka lételeme egy ilyen volumenű kivitelezésnek, amelyet már a Puskás Aréna építése alatt is jól kamatoztattunk. Ennek is köszönhetően kaptuk a felkérést a Nemzeti Atlétikai Központ felépítésére. A ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. alkotta konzorcium együttműködve és egyénileg is megmutatta erősségeit a projekt során. Kollégáink a kvalitásaikhoz mérten igazán testhezálló feladatokat kaptak, melyeket rendre kiválóan teljesítettek. Remek összhang kísérte a megvalósításhoz vezető utat. Számomra a második, összességében pedig a sokadik közös projektünket tekintve mondhatom, egy jól működő csapat vagyunk!


Mi a legnagyobb büszkesége, ha visszagondol a kivitelezés folyamatára?

Nehéz lenne kiemelni vagy rangsorolni a feladatokat és azok között különbséget tenni. A két és fél éves kivitelezési időszakra visszagondolva számos meghatározó mérföldkő jut eszembe. Az egyik ilyen a monolit vasbetonszerkezet „zongora zömeibe” elhelyezett merevacél szerkezetet tartó csapvilla-talpszerelvény és annak precíziós aláöntése, melyet számos próbaöntéssel a tökéletességig fejlesztettünk. Ekkor „házasítottuk” össze a monolit vasbetonszerkezetet a merevacéllal – ennek sikerességéért milliméter pontossággal kellett dolgoznunk. 
Amire igazán büszke vagyok, s talán leginkább sajátomnak érzem, az az atlétikának a szívét-lelkét jelentő versenyterület és játéktér megalkotása volt. Úgy érezhettem magam, akár egy élsportoló, aki sokéves, verejtékkel teli munkát invesztál a sikerbe és kizárólag az elérni kívánt célt tartja szem előtt a legjobb eredmény érdekében.
26 hónapnyi kitartó munkát követően megkezdődhettek a sportpálya építésének munkálatai, ezzel a célegyenesre fordulva a MONDO sportburkolat fektetése vette át a stafétát. A nemzetközi együttműködés eredményeként a World Athletics által CLASS 1 minősítést megszerzett, 13 000 m2 színpompás gumiburkolattal és annak kifogástalan vonalazásával váltottuk valóra a tervezők, a MASZ és a magyar atléták álmait.


Mi okozta a legkomolyabb kihívást és hogyan sikerült megbirkózni vele?

Az időt és az organizációt emelném ki. Rendkívül rövid idő és zsebkendőnyi terület állt rendelkezésünkre. A stadion épülete mellett további hét – párhuzamosan zajló – projektelem (épületrobbantás, védvonal, új gyalogos főkapu, fővészkiömlő, Robinson híd… stb.) megvalósítása is a konzorcium feladatát képezte. Ennek érdekében a rendelkezésre álló térből és időből kellett kihoznunk a maximumot.
Az óramű pontossággal teljesített ütemterv mellett a kellő szakmai és emberi támogatást is kulcsfontossággal kezeltük. Ezúton is köszönöm a kollégáimnak és a kivitelezésben résztvevőknek a szabálykövető és fegyelmezett munkavégzésüket.


Ha a projekt volumenét szeretné érzékeltetni, milyen számot osztana meg az olvasókkal?

A kimagasló számadatok mellett egyéb különlegességeket is említenék. Közel 1,5 km hosszon kiépített árvízvédelmi vonal (résfal), 2886 db fúrt cölöp (összesen több mint 42 km hosszan), 24 km talpgerenda, 14 db változó magasságú és gémkinyúlású toronydaru, 12 km feszítőkábel, 60 000 kN gyűrűirányú erő, 27 000 m2 membránfelület, Európában egyedi, legkevesebb merevacél elemet tartalmazó kábeltető, filigrán merevacél szerkezet, feszített vasbeton épületszerkezeti elemek és az épületen belüli 6 sávos futófolyosó.


Milyen nehézséget okozott a Duna közelsége a kivitelezés során?

A Duna és annak egyedi miliője a kezdetektől fogva a mindennapjaink részévé vált. Meghatározta a kivitelezés sorrendiségét, mivel az első projektelemünk, az árvízvédelmi vonal kialakítása, majd azt követően a dupla mélyszivárgó rendszer és partvédelem kiépítése volt – mindezt egyedi élővilágának megóvása mellett abszolváltuk. A Duna ezen szakaszán az észak-déli széljárás az uralkodó, éppen ezért a Nemzeti Atlétikai Központ épülete és futópályájának tájolása is ezt figyelembe véve került kialakításra. A csepeli szigetcsúcsot és Dél-Pestet a ráckevei Duna-ág torkolata felett összekötő légies Robinson híd megépítése is a konzorcium feladatát képezte. A versenyt követően a nagyközönség számára is elérhető gyalogos- és kerékpáros hídon a vb ideje alatt az atléták kelhetnek át az edzőpályáról a versenynek otthont adó stadionba.


Ha a szakmai pályafutására gondol, melyik része volt az építkezésnek az, amiről elmondhatja, hogy soha nem csinálta még, de egy életre szóló élmény lett?

Ahogy fentebb említettem, részeiben és egészében is különleges a Nemzeti Atlétikai Központ. Biztos vagyok benne, hogy az eddigi 16 év és az ezt követő szakmai pályám egyik ékessége ez a projekt. A székesfehérvári – régi nevén – „Építők csarnokban” tett épületlátogatáskor álmodtam egy feszített szerkezetű létesítmény megépítéséről. A Nemzeti Atlétikai Központtal ez teljesült! 

 

ZÁÉV Zrt. | Web | Facebook | Instagram

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Fenntarthatóság a Budapest Design Weeken

Fenntarthatóság a Budapest Design Weeken

Tematikus programajánló.

Megnyílt a Néprajzi Múzeum új épülete a Városligetben

Megnyílt a Néprajzi Múzeum új épülete a Városligetben

A nyitóhéten keddtől vasárnapig hosszabbított nyitva tartással, este 8 óráig látogatható.

Jövő tavasszal nyit a Néprajzi Múzeum új épülete

Jövő tavasszal nyit a Néprajzi Múzeum új épülete

Bejártuk az átadás előtti épületet.

Hirdetés