Hirdetés

A Magyar Építő Zrt. kihívásai, tapasztalatai a Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezése kapcsán – Interjú Szikszai Zoltánnal, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatójával, Balás Ákossal, a Magyar Építő Zrt. projektigazgató-helyettesével, Győry Csaba Dáviddal, a Magyar Építő Zrt. projektvezető-helyettesével és Bogya Gézával, a Magyar Építő Zrt. felelős műszaki vezetőjével az OCTOGON magazin 185-ös (2023/5-ös) lapszámából.

 

Szikszai Zoltán elnök-vezérigazgató, Magyar Építő Zrt.
„Hittem a munkatársaim tudásában, akaratában, munkabírásában”

 

 

Közel 50 mérnök dolgozott a Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezési munkálatain. Milyen ön szerint a magyar mérnökök megítélése a világban?

Magyarország hosszú történelemmel rendelkezik az innováció és a műszaki tervezés terén. Számos magyar mérnök járult hozzá jelentősen a globális technológiai fejlődéshez. Ilyen például Neumann János, aki az informatika és a számítógép-technológia alapelveinek kifejlesztésében játszott fontos szerepet, vagy Eötvös Loránd, akit a fizika területén elért munkájáért ismernek el világszerte. Ha a szorosan vett építészetet vesszük, akkor is számos világhírű építészt adott Magyarország a nagyvilágnak. Ez a magas szintű mérnöki tudás megnyilvánult a Nemzeti Atlétikai Központ tervezése és megvalósítása során is. Egyedülálló és minden szerénység nélkül állíthatom, világszínvonalú létesítményt alkottunk. Mérnökeink az elmúlt több mint két és fél évben minden egyes nap azzal a vízióval kezdték meg a munkát, hogy a sportok királynőjének világbajnokságára, az eseményhez méltó épületet építsünk fel, pontosan azt, amit a tervezők megálmodtak. Bízom benne, hogy az építész társadalom, a magyar és külföldi vendégek és nem utolsósorban az idelátogató versenyzők is megerősítik majd ezt. 


Ha visszatekint a Magyar Építő Zrt. 134 éves múltjára, melyik projektjeikre a legbüszkébb?

Több száz épületet építettünk vagy újítottunk fel. Jó érzés úgy végigmenni Budapest utcáin – de sok kisebb várost is idesorolhatok –, hogy lépten-nyomon „szembe jön” olyan épület, ami a Magyar Építő nevéhez fűződik. Értelemszerűen a személyes kedvenceim azok közül valók, amelyhez a Magyar Építő vezetőjeként eltöltött 8 év alatt már nekem is közöm volt, így a Puskás Aréna, a Magyar Zene Háza, az új Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka és természetesen a Nemzeti Atlétikai Központ.


Hogy ítéli meg a konzorciumi együttműködést?

A Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. az utóbbi 6 év alatt konzorciumban építette fel a Puskás Arénát, az Új Néprajzi Múzeumot és a Nemzeti Atlétikai Központot. A kollégák nagy része nem változott, nagyon jól ismerik egymás erősségeit és gyengeségeit, a két cég remekül kiegészíti egymást. A konzorciumi együttműködésünk tette lehetővé, hogy nagyobb és technikailag összetettebb projektekben vegyünk részt, mint amit egyedül megtehettünk volna. Együtt versenyképesebben tudtunk vállalkozni, az erőforrásainkat, tapasztalatunkat és szakértelmünket kölcsönösen megosztottuk egymással. Ezek az előnyök mind a projektek javára szolgáltak. Persze egy konzorciumi együttműködésnek vannak hátrányai is, így a bonyolultabb döntéshozatal, a vállalatirányítási kultúrák összehangolása is megoldandó feladat. Kisebb nézeteltérések voltak, de komolyabb konfliktusra nem emlékszem. Jó döntés volt konzorciumi együttműködésben létrehozni ezeket a csodálatos létesítményeket. 


Mi az, amit személyes sikernek tekint az atlétikai központ kivitelezése során?

Nehéz személyes sikerről beszélni egy olyan projekt esetében, amihez számos kolléga, mérnök, tervező, alvállalkozó, fizikai dolgozó közös együttműködése nélkülözhetetlen. Büszke vagyok a projekt sikeres befejezésére, a csapat erőfeszítéseire, a technikai és logisztikai kihívások leküzdésére és büszke vagyok arra is, hogy a Magyar Építő Zrt. – a konzorciumi társával együtt – hozzájárulhatott egy ilyen jelentős létesítmény megvalósításához. Hittem a munkatársaim tudásában, akaratában, munkabírásában és egyetlen percig sem bizonytalanodtam el abban, hogy ezt a projektet is határidőre és kiváló minőségben meg fogjuk tudni csinálni. 


Melyik az a része az új atlétikai központnak, ami az ön kedvence lett?

A feladat önmagában megtetszett a legelső pillanatban, mivel általános iskolai és gimnáziumi éveim alatt atletizáltam. Sosem felejtem el a régi Népstadionban megrendezett 1986-os atlétikai országos bajnokság 100 méteres síkfutás selejtezőjét, ahol a szám későbbi győztesével, az 1987-es világbajnoki 4. helyezett Kovács Attilával futottam egy futamban. Akkor nem sejthettem, hogy egyszer egy atlétikai komplexum kivitelezésében fogok részt venni, sőt talán még azt sem, hogy építészmérnök leszek. Pontosan a fiatalkori kötődés és a sport szeretete miatt vált a komplett létesítmény a kedvencemmé minden részletével, elemével együtt. Abban nagyon bízom, hogy a rekortán gyors, így a futószámokban kiváló eredmények fognak születni. És abban is, hogy az építmény nagyszerűsége, a magyar szurkolók sportszeretete miatt a későbbiekben is otthont fog adni nemzetközi atlétikai versenyeknek, akár a Gyémánt Liga versenysorozat egyik állomásaként.
 



Balás Ákos projektigazgató-helyettes, Magyar Építő Zrt.
„A projektelemek összehangolása nagyon komoly organizációs és kivitelezési feladatot jelentett”

 

 

Harminckét év egyetlen munkahelyen, ez különleges a mai világban. Mi tartotta önt a Magyar Építőnél? Mit tud ez a vállalat, amit más nem?

1991-ben kerültem a Magyar Építő Zrt. jogelődjeként működő 21-es Állami Építőipari Vállalathoz. Pályakezdőként nagyon örültem, hogy egy ilyen nagy múltú, kiváló cégnél sikerült elhelyezkednem, ahol egyből a mélyvízbe dobtak és a ranglétra fokait végig járva 1997-ben már építésvezetőként dolgozhattam. Talán az a legfontosabb oka, amiért harminckét éve a Magyar Építő Zrt-nél dolgozom, hogy itt mindig volt önálló feladatom, munkám, ezáltal éreztem a bizalmat és a megbecsülést. Ez a bizalom leginkább a Puskás Aréna, és a Nemzeti Atlétikai Központ építésénél csúcsosodott ki. Kiemelném még a családias, baráti légkört, ami a napig jellemzi a Magyar Építő Zrt.-t.


Mennyiben igényelt más hozzáállást a Nemzeti Atlétikai Stadion építése, mint a Puskás Aréna? Mi volt a legnagyobb különbség a két projekt között?

Míg a Puskás Arénánál egy stadiont építettünk meg, a Nemzeti Atlétikai Központnál egyszerre épült a Fővészkiömlő kiváltása, a 14 méter széles Kvassay úti aluljáró, a 40 méter széles gyalogos aluljáró, az 1000 méter hosszú Árvízvédelem – Partvédelem, a 168 méter hosszú Osztószigeti gyalogos híd és a Nemzeti Atlétikai Központ épülete.

Az előzőekben felsorolt projektelemek összehangolása nagyon komoly organizációs és kivitelezési feladatot jelentett a ZÁÉV Zrt – Magyar Építő Zrt. konzorciumnak, de úgy érzem, ezt megfelelő minőségben, közösen, jól megoldottuk.

Kiemelném még, hogy a körülbelül két és fél év alatt a feszített határidőket, mérföldkövek sokaságát napra pontosan teljesítettük, és ez volt az alapja annak, hogy időben le tudtuk zárni a műszaki átadás-átvételt.


Édesapja 1971 és 1974 között az FTC stadionjának újjáépítését irányította, néhány évtizeddel később ön már a második nagy sportlétesítmény építésében vesz vezetőként részt. Ez a múlt milyen pluszt adott az ön munkájához?

Az építőipar iránti vonzalom korán kialakult bennem, mivel Édesapám és Édesanyám is a Középület Építőipari Vállalatnál dolgozott több éven keresztül. Családunk életében gyakoriak voltak az esti beszélgetések a különböző építőipari problémákról, eseményekről. Az előzőekben leírtak alapján teljesen érthető, hogy én is ezen a területen találtam meg a számításomat. 


Gyermekei közül van, aki követte önt a pályán?

Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen gyönyörű családom van, feleségem, Krisztina mindenben segít, mindig mellettem van. Született három csodálatos gyermekünk, Réka 18, Kata 22, Lilla 24 éves.

Természetesen próbáltam megfertőzni a lányokat az építőipar szeretetével, de ez a két kisebb gyermekem esetében nem sikerült. A legnagyobb örömmel az tölt el, hogy Lilla lányom követi a családi hagyományt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának negyedéves hallgatója lesz szeptembertől.


Melyik az a tulajdonsága, amelyre a legnagyobb szüksége volt az építkezés során?

Talán az, hogy az építőiparban az elmúlt harminckét év alatt szerzett tapasztalatomat, tudásomat kamatoztatni tudtam a sok egyedi projektelem összehangolásánál, időben és térben egyaránt.


Úgy tudjuk, a Puskás Aréna nyitómeccse alatt ön nem a focit nézte, hanem az épület szintjeit járta körbe és folytak a könnyei. Most ott lesz az atlétikai világbajnokság megnyitóján? Mit fog csinálni?

Természetesen ott leszek az augusztus 19-i nyitóünnepségen. Remélem, az időjárás megfelelő lesz és izgalmas versenyeket fogunk látni. Hogy mit fogok csinálni? A sikeres projekt zárásaként a kollégákkal ünnepelni fogunk.
 



Győry Csaba Dávid projektvezető-helyettes, Magyar Építő Zrt.
„Ami az egyik héten még darupálya, az a következő héten már a mélyépítés munkaterülete volt”

 

 

A stadion acélszerkezete különleges, még a Buro Happold brit mérnöki cég szakértői is közreműködtek a tervezésében. A kivitelezés során milyen kihívásokat jelentett a megépítése?

Elsősorban a területi adottságok miatt – HÉV, Duna, Kvassay zsilip, Rákóczi híd – egy precíz organizációs terv elkészítésére és pontos műszaki tartalmának kidolgozására volt szükség. Számtalan mérföldkövet kellett teljesítenünk és kitűznünk magunknak. Az első, a legfontosabb, a működő HÉV nyomvonalát keresztező beközlekedési útvonalak kialakítása, új vasúti hidak megépítése, melyen keresztül a teher- és a túlméretes forgalmat fogadni tudjuk. Az acélszerkezet oszlopai egyben, előre legyártva kerültek kiszállításra 35 m hosszú túlméretes szerelvényekkel, melyekhez extra forgalomtervezési feladatokat kellett teljesíteni. A területen négy darab előreszerelő területet alakítottunk ki a stadionon kívül, ahol a merevacél-szerkezeteket, a „gyémántokat” készítették elő a beemelésekhez, valamint egy stadionon belüli és egy azon kívüli darupályát. A darupályát szigorú követelményrendszernek megfelelően készítettük el, mely minimális tűrést engedett, rendkívüli teherbírás mellett. Komoly időbeli és kapacitásbeli kihívást jelentett a „gyémántok” beközlekedés útvonalaként szerkezetépítésileg kihagyott épületrész felzárkóztatása. Ezt rendkívüli tempót diktálva sikerült felépíteni, az alapozástól a zárófödémig mindössze 2 hónap alatt. 

További kihívást jelentett az acélszerkezet és a monolit vasbetonszerkezet társítása, a tetőszerkezetben keletkező erők átvitele a vasbetonszerkezetbe. Erre a célra már az első födém zsaluzásakor és vasszerelésekor pozicionáló rendezőkereteket kellett beépíteni, ezeket milliméter pontossággal kellett elhelyezni. Hogy sikerüljön, milliméteres alappont-hálózatot hoztunk létre, és azt hetente aktualizáltuk. A rendezőkeretek biztosították, hogy a merevacél szerkezetek a pontos helyükön épüljenek be és az utolsó elem is passzoljon, a tetőszerkezet összezárjon. Az ezt követő fázis a horganyzott kábeltetőszerkezet építése volt, mely során a belső, feszített gyűrű irányú kábelek emelése történt. Ezt egy svájci és egy német mérnök végezte, 96 nagyteljesítményű hidraulikus feszítőpuskával, folyamatos alakváltozás- és feszültségmérések mellett.


A stadion kivitelezésének mely fázisa kívánta a legnagyobb odafigyelést?

Egy ilyen komplex és feszített ütemtervű projekt esetén folyamatosan vizsgálni és értékelni kell az előrehaladás mértékét, az ütemterv szerinti feladatok készültségét. A legnagyobb figyelmet a stadionon belüli és kívüli projektelemek egyidejű munkáinak koordinálása jelentette. Nemegyszer előfordult, hogy egy hét alatt a stadion körüli munkaterület teljesen megváltozott, ami az egyik héten még darupálya és közlekedési útvonal, az a következő héten már egy mélyépítési projektelem munkaterülete. Mindezek folyamatos és rendszeres kooperációk, egyeztetések, tervezői művezetések mellett, valamint rugalmas, szakmailag kifogásolhatatlan kollégákkal volt lehetséges.


Az ön felelősségteljes és gyors munkáját Balás Ákos külön kiemelte egy interjúban. Hogy volt lehetséges ezt a két dolgot összekötni és jól csinálni?

Balás Ákossal már évek óta együtt dolgozunk és sokat köszönhetek neki. A közös munkáink során és az eltelt évek alatt rengeteget tanultam, mind szakmailag mind emberileg. Úgy tanultam, egy jó vezető ismérve a nyitottság és a kíváncsiság. Egy jó döntéshez általában nem elég csak egy nézőpontot ismerni, meg kell hallgatni többet. Egy ekkora projekt esetén elengedhetetlen, hogy jó kollégákkal dolgozzunk együtt. A gyors munkámat gyakran köszönhetem kollégáim szakértelmének és segítségének. Abban hiszek, hogy az elvégzett munka, bármilyen volumenű is, legyen igényes. A jó eredmény eléréséhez sokszor a megrendelő, vagy a leendő tulajdonos, üzemeltető szemszögéből ajánlott nézni az elkészítendő munkát.


Szakmai karrierje során milyen tapasztalatokkal gazdagodott a Nemzeti Atlétikai Központ építése során?

Nem létezik két ugyan olyan feladat, még ha elsőre úgy is tűnik. Minden, már eddig ismert folyamatot rá kell illeszteni egy új helyszínen lévő munkára. Úgy gondolom, hogy a kivitelezésben nem lehet unatkozni, ez egy folyamatos tanulás és alkalmazkodás. Ez a feladat számos speciális projektelemet és különböző szakmai kihívásokat sorakoztatott fel, melyek testközelből való irányítása alatt rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb.


A stadion a tömegsport előtt is nyitva áll majd. Ön fogja használni?

Természetesen. Ez egy kiváló helyszín a sportok kedvelőinek. Remélem, a környéken lakók számára igazán hasznos létesítmény épült. 
 



Bogya Géza felelős műszaki vezető, Magyar Építő Zrt.
„Csak a távolugráshoz szükséges homok és dobóketrec kiválasztása már egy kisebb tudomány”

 

 

Számtalan alvállalkozóval dolgoztak, mik a tapasztalatai a hazai szakemberek tudásával és munkavégzésével kapcsolatban? 

A hazai szakemberek évről évre felkészültebbek, elsajátították az új beépítési technológiákat és ismerik az új anyagokat. Sok szakkivitelező céggel dolgoztam az elmúlt években, amelyek megbecsült és állandó partnerek a nagy külföldi építkezéseken. A Puskás Aréna rekonstrukcióján és Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezéseken a KÉSZ Kft. kiválóan tervezte, gyártotta és szerelte az acél tartószerkezeteket. A Garden Group kiváló sportpályákat épített itthon és külföldön, hogy csak két példát említsek. A szakemberek munkájának minőségét a rendelkezésre álló új gépek és berendezések határozzák meg. Örömteli, hogy a szakkivitelezők megerősödtek és meg tudják vásárolni a minőségi munkához elengedhetetlen eszközöket és berendezéseket. Az átlagéletkor csökkenése, a sok fiatal szakember szerepvállalása a projekteken pozitív tapasztalat az elmúlt évek során. 


Milyen különleges, szokatlan megoldásokat használtak az építkezés folyamán? 

A projekt része volt a HÉV vasúti pálya felújítása, a régi aluljáró elbontása és új műtárgyak építése. A stadion gyalogos főbejárata egy 40 méter fesztávú vasbeton vasúti híd alatt van. Ekkora fesztávú monolit vasbeton hidat ritkán építenek. Olyan mennyiségű, kiosztású és nagy átmérőjű betonacél kellett hozzá, hogy a hagyományos beton bedolgozása lehetetlenné vált. Ezért megnöveltük a szerkezet geometriáját és változtattunk a beton minőségén. Öntömörödő betont használtunk, az 500 köbméter öntömörödő beton bedolgozása hazai rekordnak számított. A tartalék betonüzemek felállítása, logisztikája komoly feladat elé állította a betongyártó és -szállító céget. 


Melyek voltak a Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezésének legkritikusabb szakaszai? 

Kritikus szakasznak mondhatjuk a gumiburkolat készítését téli és kora tavaszi körülmények között. A fogadószerkezet hőmérséklete nem tette lehetővé a burkolat ragasztását, ezért sátrat építettünk és folyamatos fűtés mellett dolgoztunk. A gyalogoshíd pilonjának beemelése csúszott a Duna alacsony vízállása miatt. Az ősz folyamán nem volt megfelelő a vízszint az osztósziget turbina ágában, ezért több feladat kivitelezése is csúszott. Szerencsések voltunk, hogy januárban egy pár napos áradás mellett sikerült a pilont beemelni a Clark Ádám úszódaruval. Kritikus volt még a Kvassay aluljáró építésének befejező szakasza a gázkiváltás váratlan akadályoztatása miatt. A szakkivitelező felfüggeszteni kényszerült a szerkezetépítési munkákat, de a befejező fázisában két műszakban is dolgozott a határidő betartása érdekében. Végeredményben sikerült időben elkészíteni, használni és forgalomba helyezni az aluljárót. 


Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a projekt során?

Sok új technológiát és megoldást alkalmaztunk: ilyen volt a Vituki épületének bontása robbantásos technológiával. A kábeltető gyártása, szerelése és feszítése újdonság volt a hazai építőiparban. A 25 000 néző számára készült ideiglenes lelátó szintén. A 170 m hosszú gyalogoshíd építése tele volt kihívásokkal. Csak a távolugráshoz szükséges homok és vagy a dobóketrec kiválasztása már egy kisebb tudomány, a gumiburkolatról nem is beszélve. 


A külső vagy a belső munkálatok állították nagyobb kihívás elé a kivitelezői csapatot?

Nehéz megmondani, hogy kint vagy bent volt-e a nagyobb kihívás. A belső munkák során a geotermikus fűtési rendszer és a gépház kialakítása, a rengetek vezeték elhelyezése és szigetelése a szűk folyosókon biztosan a nehezebb feladatok közé tartozott. A külső munkák között a vasúti pálya elkészítését 2021. szeptember 1-jei határidőre szintén ilyennek gondolom. A féléves kivitelezési idő alapjában véve kevés volt a műtárgyak és a pálya megépítésére. Volt olyan munkaterület, amelynek az átadás-átvétele csúszott és ennek megfelelően csúszott a cölöpalapozás készítése is. De büszkén mondhatjuk, hogy szeptember elsején a HÉV-szerelvények robogtak az új vasúti pályán. 


Melyik a kedvenc része az elkészült épületben vagy annak környékén? Milyen élmény vagy emlék kötődik hozzá? 

A kedvencem a gyalogoshíd építése volt, ugyanis az építés koordinálása a feladataim közé tartozott. Nekem eddig ismeretlen terület volt a hídépítés. Sok érdekességet láttam, például, hogy a Duna vízszintje hogyan segíti vagy akadályozza a kivitelezést. Volt, hogy az alapozási munkák alatt a munkagödör hirtelen megtelt az áradás miatt. Élmény volt a kábelek gyártására szakosodott cég üzemének látogatása is. Láttunk és hallottunk próbaszakítást, láttuk a gyártási technológiát – és azt is láttuk, hogyan védik meg a gyártási titkokat. 

 

Magyar Építő Zrt. | Web | Facebook | Instagram

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Egy építész életpályája: az egyetemtől a csúcsig

Egy építész életpályája: az egyetemtől a csúcsig

A Cabin Talks, azaz a Max City x Hello Wood podcast-sorozat újabb epizódja Ferencz Marcel, YBL díjas építésszel.

Fenntarthatóság a Budapest Design Weeken

Fenntarthatóság a Budapest Design Weeken

Tematikus programajánló.

Hirdetés