Nem javasolják a kezeletlen csapvíz fogyasztását

A Nemzeti Népegészségügyi Központ ugyanakkor megoldási lehetőségeket is közöl. 

A csapvízben lévő ólom és egyéb szennyező anyagok miatt Budapesten, illetve Magyarországon is aggódhatunk. Sokan ugyanakkor még nem döntöttek, hogy szűrjék-e a vizet, esetleg elég a klasszikus kifolyatásos módszer? A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) friss híre alapján legalább egy bevizsgálásra szükségünk lesz, és van teljes körű megoldás is.

A véráramba jutott ólom nagyobb része rövid időn belül kiürül, kisebb része viszont raktározódik a szervezetben, ami súlyos egészségi problémákat okozhat.

Nem mindegy, tehát, hogy milyen minőségű vizet fogyasztunk. Bár a magyarországi csapvíz hagyományosan jó hírnek örvend, a legfrissebb mérések szerint sokakat érint, és súlyos problémák lehetnek vele. Az NNK tavalyi tájékoztatója alapján Budapesten legalább 620 ezer embert, 5000 fő feletti városokban további legalább 130 ezer embert érint a magas ólomkockázatú vízfogyasztás.

Nem véletlenül  egyre népszerűbbek az otthoni víztisztító berendezések (hivatalos nevükön ivóvíztisztító kisberendezések), melyek többféle árkategóriában és kivitelben kaphatók.

A víztisztító ólomeltávolítási képessége a szűrő állapotától (pl. hogy milyen régen használja, mennyi vizet kezeltek már vele) nagyban függ. A forgalmazó által a szűrőre megadott általános élettartam és az ólomeltávolítási képességre vonatkozó élettartam eltérő lehet. A szűrőről a kapacitása végén, a kimerülését követően akár jelentős mennyiségű ólom is leválhat. 

Fontos tudni, hogy az ivóvízzel érintkezésbe lépő anyagoknak - így a vízcsöveknek is – rendelkezniük kell közegészségügyi minősítéssel és nyilvántartásba vétellel. A nyilvántartásba vételi folyamat során ezeknek a csőanyagoknak a laboratóriumi vizsgálatát is elvégzi az NNK, amely során azt vizsgálják, hogy milyen anyagok és milyen mennyiségben kerülhetnek bele az ivóvízbe az adott anyagból, és ezek alapján alkalmazható-e az adott termék ivóvíz-ellátásban.

Emellett az ivóvíz-ellátásban használt csövek építési anyagnak minősülnek, így az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKft. (ismertebb nevén ÉMI) által kiadott Nemzeti Műszaki Értékelés is szükséges a forgalmazásukhoz.

Ólomcső kiváltására alkalmazható lehetséges anyagok

E folyamatban mechanikai szempontból értékelik a termékeket. Az ólomcsövek helyettesítésére többféle anyagból készült cső is alkalmas lehet, elsősorban különböző műanyag kompozit csövek, de fém alapanyagúak is előfordulhatnak.

A műanyagok közül a polietilén (PE) és polipropilén (PP) anyagok használata nagyon elterjedt. A legtöbb esetben a PE és PP anyagokból a hazai és külföldi kioldódási vizsgálatok eredményei alapján az átlagos minőségű csapvíz, és a kis keménységű víz által kioldott szerves szén mennyisége a legszigorúbb határértéknek is megfelel, még magasabb, akár 80°C-os hőmérsékleten is. A PE és PP anyagokban ritkán használnak az alapanyagon kívül egyéb adalékanyagokat vagy segédanyagokat, így az ezekből történő kioldódás sem jelent plusz kockázatot.

Fotó: Macau Photo Agency / Unsplash

Ezzel együtt fontos a bevizsgálás, mert bár itthon a vízmű kicserélte a hálózat ólom szakaszainak 90-95 százalékát, de vannak olyan idomok, amik már nem férhetők hozzá egyszerűen, gazdaságosan. És utána jönnek még az épületekben lévő vezeték, szerelvények, melyik mindegyike okozhat ólomszennyezést.

Mennyire jó a hazai csapvíz?

„Nemrég öt mintát vittem a laborba, mindegyikben mértek ólmot – mondta a napokban az Octogonnak Kurucz Regina építészmérnök, WELL minősítési rendszer tanácsadó. – Az egyikben a jelenlegi határérték 3,5-szeresét, azaz a tervezett EU-határérték hétszeresét. Ott a forrás az épületben volt és három kisgyerek évekig itta.”

Ehhez tegyük hozzá, hogy az NNK tavaly, egy fél éven át tartó kutatásban kilenc ivóvízszűrőt hasonlított össze, amelyek közül hét olyan vizet biztosított, amely nem ajánlott három év alatti gyermekeknek.

Márpedig a végponti szűrés az ingatlan tulajdonosának a felelőssége, a vízközmű csak a bekötési pontig felel érte. Ezért elkerülhetetlen, hogy tisztában legyünk az általunk fogyasztott ivóvíz minőségével, és azzal is, hogy melyik kisberendezés alkalmas az ólom kiszűrésére.

A közelmúltban az EU felére csökkentette az ólom határértékét az ivóvízben. Az új jogszabálytól a csapvíz minőségének javulása mellett a műanyaghulladék mennyiségének csökkenését várják, ugyanakkor a szigorúbb határértékek élesebben megmutatják, mennyire nem bízhatunk vakon a csapvízben.

A közszájon forgó „kifolyatásos módszer” sem megoldás. A fenti mérések, hivatalos adatok mellé idézzük egy idei, budapesti egyetemi épületben történt mintavétel statisztikáját: az egyik teakonyhában 250 μg/L volt a csapvíz ólomtartalma, amely félperces kifolyatással 12,9 μg/L-re csökkent. Ez a félperces kifolyatott minta napközbeni random minta kifolyatás után, vagyis az elvileg elérhető legjobb vízminta. Csakhogy a mostani ólom-határérték 10 μg/L (mikrogram/liter), amit egy új EU-s jogszabály a felére csökkent, 5 μg/L-re csökkentik – vagyis a mért ólommennyiség a régi előírásnak sem felel meg, az új határértéknek pedig a két és félszerese.

Mivel a víz minősége a fogyasztó felelőssége, a minőségben pedig semmi okunk látatlanban megbízni, az egyetlen helyes eljárás, ha hivatalos bevizsgálást végzünk, és ha nem megfelelő a vízminőség, arra alkalmas szűrőt vásárolunk.

„Bár a fentiek alapján egyértelmű, hogy a víztisztító berendezések egyik legfontosabb minőségi garanciája az NNK ivóvízbiztonsági engedélye, de további megerősítést adhat a WELL Building Standard egészséges épületminősítő rendszer által is javasolt nemzetközi NSF adatbázis, ami naprakész nyilvántartással igazolja egyes víztisztító termékek mikrobiológiai és nehézfém szűrő képességét” – írja Kurucz Regina az Építésijog.hu oldalon, ahol részletekbe menően foglalkoznak a kockázatokkal, a törvényi szabályozással, a pontos mennyiségekkel, illetve ugyancsak ajánlják a témában a tudomány.hu cikkét is. 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Megérkezett a világ első öntisztító vizes palackja

Megérkezett a világ első öntisztító vizes palackja

Nemcsak szép, de a műanyag palackok alternatívája is lehet.

Elképesztő harc és látványos átalakulások a hazai építőiparban

Elképesztő harc és látványos átalakulások a hazai építőiparban

Az integrált szolgáltatások felé tartó iparágról Massányi Tibor, a DVM group Kft. ügyvezető partnere nyilatkozott.

Integrálnák Balatonvilágos mindennapjaiba Club Aliga területét

Integrálnák Balatonvilágos mindennapjaiba Club Aliga területét

Az év 365 napján. Létrejöhet egy, a régióban egyedülálló rendezvényhelyszín is.

Hirdetés