Hirdetés

Miért kell egy épületnek útlevél, és áttervezhető-e O2-pozitívra egy Kádár-kocka?

Hirdetés

A körforgásos gazdaság és az építőipar viszonyait járta körül a 2109-es Green Future konferencia, amelyet a HuGBC szervezett. A rendkívül alapos előadásokról két részben számolunk be, íme a második. Az elsőt itt olvashatod.

Ma már alapvetés, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás közel hatvan százalékáért az építőipar felel. A nyersanyag kitermelésétől a hulladéklerakóig vezető nyílegyenes modell felett eljárt az idő, vissza kell térnünk az ipari forradalom előtt évezredeken át követett – természetes – folyamathoz, az állandó megújuláshoz. Ehhez új szemléletmód, új szokások, új jogi szabályozók és kreatív módszerek bevezetésére van szükség, ami bátor, innovatív hozzáállást igényel mind a piaci szereplők, mind a politikai döntéshozók részéről. Mit lehet és mit kell tenni? Mik a már bevált vagy ezután tesztelendő jó gyakorlatok? Ezeket a kérdéseket járta körül a 2109-es Green Future konferencia.

Hans Hammink amszterdami építész a körforgásosság gyakorlati megvalósulását mutatta be a CIRCL épület segítségével. Az ABN-AMBRO bank a meglévő toronyháza mellé kívánt egy kiállító- és közösségi tereket, valamit tárgyalótermeket befogadó pavilont felállítani – írja a HuGBC honlapja.

Hammink előadása túlzás nélkül közönségsikert aratott

A megrendelő háromszor dolgoztatta át a terveket, hogy a korábbi változatnál még zöldebbek legyenek, míg az építészek azt nem mondták, hogy az adott igényeket hagyományos szerkezetekkel már nem lehet kielégíteni. Ezért a bank egy időre visszalépett a projekttől. De a tervezők nem adták fel: folyamatosan dolgoztak saját javaslatukon, amit végül a megbízó elfogadott, így jöhetett létre egy valóban körforgásos szemléletű épület. Az elvek több helyen tetten érhetők: hatalmas bicikligarázs, homlokzaton végigfutó napelem sáv, non-toxikus anyagok használata, alacsony energiaigény, közhasználatú park a lapostetőn.

Törekedtek rá, hogy a különböző élettartamú anyagok ne legyenek összeépítve, fontos szempont volt szétszerelhetőségük, a gépészetet a fafödém gerendái között vezették, a helyiségek kialakítása a lehető legflexibilisebb, a válaszfalakat bontott nyílászárókkal oldották meg, a liftet nem megvették, hanem liftmozgás-alapú elszámolásban bérlik a gyártótól, és váltóáram helyett egyenáramot használnak.

Valójában ez a projekt mindenki számára új volt: a tervezők is a projekt közben tanultak, így értelemszerűen a fenntartót is meg kellett tanítani az épület megfelelő használatára. A tervezők ezért kidolgozták a building passportot (épületútlevél), amely az épület minden építőelemére vonatkozó információt, adatokat, műszaki paramétereket és tudnivalókat tartalmaz. A building passport sokkal egyszerűbb karbantartást, cserét és javítást, tesz lehetővé.

Szentesi Mária, a Saint-Gobain műszaki és termékfejlesztési vezetője hangsúlyozta, hogy a bontási anyagra nem hulladékként, hanem építőanyag-bankként kell tekinteni, ezért kell a fent említett útlevelet alkalmazni, annak híján pedig épület auditot kell végezni.

A konferenciának is helyet adó Kinnarps Hungary képviseletében Sebestyén Diána üzletfejlesztési vezető a cégpolitikájukról elmondta: egy cég teljes mértékben felelős terméke egész értékláncáért, teljes élettartamáért. A Kinnarps-nál a termékfejlesztés célja nem az, hogy minden évben új székkel jelenjenek meg a piacon, hanem hogy az minél tovább gyártásban maradjon, minél hosszabb ideig használható legyen. Annak érdekében, hogy segítsék vásárlóikat a döntésben, melyik termék mennyire környezettudatos megoldás, egy értékelési rendszert dolgoztak ki a különböző paraméterek összehasonlítására. A zöld szemlélet nem csak a termékek anyagválasztásában, minőségében és kialakításában, de akár szállításában is megjelenik:

a Kinnarps nem csomagolóanyagba, hanem lentakarókba burkolva szállítja a bútorokat a megrendelőkhöz, amit aztán 40-50-szer újra lehet használni.

A konferenciát kerekasztal és workshop zárta, ám előtte az utolsó előadáson a Solar Decathlonon ötödik helyez szerző Hungarian Nest+ projektről beszélt Dr. Kondor Tamás DLA, megbízott általános és stratégiai dékánhelyettes és a PTE Breuer Marcell Doktori Iskola doktorandusza, Juhász Hajnalka. A nyári, szentendrei eseményen a Kádár-kockák környzetettudatos felújításárának lehetőségeire koncentrált a csapat, szűkös anyagi lehetőségekkel számolva.

Bemutatkozik a Hungarian Nest+

Az újragondolt alaprajzot funkciók és tájolás szerint zónásították, ami jobb energetikai teljesítményt és kellemesebb kertkapcsolatot eredményezett. Az épület alatt hűtőlabirintust, a közepén átriumot alakítottak ki, lehetővé téve a passzív szellőzést. A teraszt a házzal együtt egy közös másodlagos burok fogja össze, javítva az energetikán, egyúttal kifejezve az új identitást. Jó hír, hogy a csapat működik tovább, a következő, 2021-es versenyre az O2-pozitív (azaz oxigént kibocsátó) megoldást szeretnék felmutatni.

A konferencia fenti előadásokról bővebben a HuGBC oldalán olvashatsz, a beszámolójuk második és harmadik részében.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A vidék a jövő alternatívája

A vidék a jövő alternatívája

A „Jövő Otthonai” pályázaton a legkreatívabb termékfelhasználásért kiosztott különdíjat Rittgasszer Ákos és Bonhardt Dávid vehették át.

A Louvre-hoz, de ruhatárhoz is hasonlítják a berlini Múzeumsziget új kapuját

A Louvre-hoz, de ruhatárhoz is hasonlítják a berlini Múzeumsziget új kapuját

Átadták a berlini Múzeumsziget új kapujának számító James Simon Galériát.

Életre kelnek Frank Lloyd Wright meg nem valósult tervei

Életre kelnek Frank Lloyd Wright meg nem valósult tervei

Egy spanyol építész valósághű fotókat készít a klasszikus építész tervei alapján. 

Hirdetés