Hirdetés

A Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka kapta a Főváros Nívódíját, dicséretben részesült az Eiffel Műhelyház, a Loffice Budapest, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rehabilitációja és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda új székháza.

Csütörtök délután átadták a Főváros nívódíját. A 27 értékelt pályázat közül a Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka (Építész Stúdió) kapta a nívódíjat, míg további négy pályázó dicséretben részesült. A kiíró Fővárosi Önkormányzat célja, hogy a pályázat elősegítse az új értékek teremtését, a hagyományos értékek megőrzését, valamint az építészeti és környezeti kultúra fejlődését.

A pályázat kiemelt feladata, hogy elismerje és megismertesse a városképet formáló építészeti alkotásokat, bemutassa az igényesen megtervezett és létrejött alkotásokban résztvevők példaértékű együttműködését a további magas színvonalú, innovatív beruházások ösztönzése érdekében. Cél, hogy a Budapest Építészeti Nívódíja 2021 odaítélésével a legkiemelkedőbb alkotások megkapják a megérdemelt figyelmet és nyilvánosságot.

A pályázaton a város építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését javító budapesti épületek vehettek részt. Az alkotás lehet megvalósult új, illetve rehabilitált épület, építmény, közterület, belső tér a kiírás szerint.

Bírálóbizottság
Elnök: Kerpel-Fronius Gábor, okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes, Budapest Főváros Önkormányzata
Tagok: Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Főpolgármesteri Hivatal Várostervezési Főosztály, főosztályvezető
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, Budapest Főváros Önkormányzata
Csapó Balázs építész, Budapesti Építész Kamara, elnök
Benczúr László építész
Nagy Csaba építész
Soltész Noémi építész
Neville Zoltán építész

 

A pályázatra beérkezett pályaműveket bemutató kiállítás november 19-29. között a FUGA Budapesti Építészeti
Központban
látható, az itt készült online tárlatvezetés decembertől megtekinthető a BÉK videómegosztó csatornáján.

 

 

A szintén minden pályaművet tartalmazó könyv magyar és külön angol nyelvű kiadása a díjátadó napján jelent meg a Budapesti Építész Kamara gondozásában, és ingyenesen átvehető a BÉK Titkárságán és a FUGA -ban.

 

 

A díjazottak

Nívódíj – Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka (Építész Stúdió) - Bp. XI. Villányi út 5-7. 
Építész felelős tervező: Félix Zsolt DLA, Fialovszky Tamás
Építész társtervező: Gulyás Bálint, Kenéz Gergely
Táj- és kertépítészet: Takács Dániel PhD

Fotó: Kenéz Gergely

A Szent Margit Gimnázium idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Régi álmuk volt, hogy az oktatás-nevelés részeként a korszerű sportolási lehetőségeket is biztosítani tudják a tanulók számára úgy, hogy egyúttal olyan nagyméretű terem jöjjön létre, ahol közös ünnepi rendezvényeken a gimnázium teljes létszámmal jelen lehet.

A bővítés a műemlék gimnáziumi épület mellett, különállóan, a domboldalba süllyesztetten valósult meg. A sportcsarnok nagy tömege a föld alá került, az oldalsó homlokzatok kibújnak a föld alól, a déli homlokzat galériaszintje pedig már teljes egészében érzékelhető. A funkcionális rend egyszerű, tiszta és világos. A sportolói és közönségforgalmi megközelítés szintben elválasztott. A terem és az öltözők a gimnáziumi udvar síkján érhetők el, míg a látogatói előcsarnok és a lelátó a kiszolgálóterek tetején kialakított galérián keresztül közelíthető meg. A lelátó szintjének teljes magasságú homlokzati megnyitása egyszerre világítja be a csarnokot, és teremt vizuális kapcsolatot a gimnázium műemlék épületével.

A domboldalba simuló épülettömeg funkciójából adódóan egyszerű megjelenésű. Homlokzatképzését a tetőn elhelyezett szabadtéri pálya lezárását biztosító horganyzott pálcák adják, melyek a szürkére vakolt homlokzat előtt a talajig futva fogják össze a monolitikus tömeget. A pálcasor áttűnő fátyolként oldódik fel a külső térben, gyönyörű átmenetet képezve az épület és a természet, az ég között.

A belső tér artisztikusan egyszerű, tiszta, világos és funkcionális. A szerkezet nyers beton felületeit a használat szintjén faburkolat borítja, a játéktér szintjét a padlóval egységbe fogva. A lelátó felől a textilárnyékolón diffúzan átszűrődő természetes fény úgy világítja be a csarnokot, hogy egyszerre energia- és környezettudatos amellett, hogy a tornatermet rendezvénytérré lényegíti át.

A Gellért-hegy déli lejtőjén megépült Szent Margit Gimnázium tornacsarnok nemzetközi szintű építészeti minőséget képvisel. A tervezők egy rendkívül nehéz feladatot oldottak meg egyszerűen, funkcionálisan, artisztikusan. Példamutatóan.

Az épületet az OCTOGON 2020/7. lapszámában, illetve a Média Építészeti Díja kapcsán kedvenceink között mutattuk be.

Dicséretben részesült – Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rehabilitációja - Bp. VII. Rumbach Sebestyén utca 11-13.
Építész felelős tervező: Kőnig Tamás DLA, Wagner Péter DLA
Belsőépítészet: Baliga Kornél
Történész: Dávid Ferenc, Sisa József
Táj- és kertépítészet: Holtság Ágnes
Építész munkatárs: Rimely Ádám, Holtság Ágnes
Építész konzulens: Zalka István
Tervezői művezetés: Perjés Márk, Ugrin László

Fotó: Bujnovszky Tamás

A Budapesten élő ortodox zsidó közösség 1867-ben Otto Wagnert bízta meg a zsinagóga tervezésével, aki Kallina Mór társtervezői közreműködésével megalkotta a romantikus-eklektikus építészet egyik legkvalitásosabb mór-bizánci ihletésű építményét: ókori hagyományokat követve nyolcszögletű, centrális teret tervezett, melynek középpontjában a tóraolvasó pultot helyezte el, körülötte a férfiak padsoraival. Az első emelet magasságában a női karzatokat alakították ki. A centrális térhez az utcai homlokzati oldalon, három szinten rabbilakások és oktatási helyiségek épültek.

A templom 1941-ben a deportálandó zsidók gyűjtőhelye volt, ahonnan 20-30 ezer embert szállítottak el a megsemmisítés helyszíneire. A háborút sérülésekkel vészelte át, azonban a 70-es években a használaton kívüli, sorsára hagyott épület kupolája beomlott. 1988-ban az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat megvette az épületet, és elindította a felújítását. A vállalat csődbe jutott, és az épület visszakerült a hitközség tulajdonába. A műemléki kutatómunkát nagyban segítette, hogy a hitközség sok elkötelezett tagja az évtizedeken át őrzött díszítőelemeket előhozta. A nagy alázattal és tapasztalattal építészek, belsőépítészek, valamint restaurátorok által végzett munkának köszönhetően, állami támogatással, a tér lenyűgöző élményét visszaállítva hitéleti és kulturális célra is alkalmas megoldást lehetett alkotni. Köszönet minden résztvevőnek!

Az épületet az OCTOGON 2020/1-es lapszámában mutattuk be.

Dicséretben részesült – Loffice Budapest közösségi irodaház - Bp. VIII. Salétrom utca 4.
Építész felelős tervező: Paládi-Kovács Ádám DLA
Építész munkatárs: Hegedüs Dávid, Erdélyi Anett, Szekeres Attila
Grafika és jelrendszer: Willem Van de Ven, Esterházy Marcell
Belsőépítészet: Paládi-Kovács Ádám DLA
Táj- és kertépítészet: Szathmáry Melinda
Belsőépítész munkatárs: Szabó Gábor, Ulrike Rein

Fotó: Bujnovszky Tamás

A LOFFICE épülete a VIII. kerületi Salétrom utca mentén, pontosan a Kis Salétrom utca tengelyében áll, a Rákóczi tértől pár lépésre. Az épület az utcafronti egybefüggő, háromszintes külső héjba foglalt kortárs, fehér homlokzatával tűnik ki környezetéből.

A földszinti homlokzat visszahúzása domináns üvegezéssel kombinálva egyfajta vizuális és fizikai kapcsolatot teremt a belső udvar és az utcafront között, így a köztér mintegy beszivárog, és elfoglalja a telek belső magját. A vegyes funkcionális program az épületen belül vertikálisan szerveződik, az alsó szinteken nagyméretű, nyitott alaprajzokkal a nyilvános funkciók vagy a co-working irodák számára, a középső szinteken pedig co-living lakóegységekkel, amelyek a bérlőtől függően munkahelyként is használhatók. Ezeket a szinteket egy nyitott, az utcától visszahúzott penthouse-szint koronázza. Minden emeleten utcára vagy udvarra néző, nagyméretű erkélyek és loggiák találhatók.

Az épület fő jellegzetessége az utcára néző játékos, harmonikaszerűen nyitható fémhomlokzat, amely a benne helyet kapó különböző tevékenységek tréfás illusztrációjaként jelenik meg, miközben lehetővé teszi az utcára néző egységek számára a nyitottság, illetve intimitás igény szerinti kialakítását és az árnyékolást is. A projekt jól reprezentálja Budapest VIII. kerületének innovatív átalakulását, valamint a város lakás- és munkaerőpiacának a kortárs európai trendeket követő fejlődését.

Az épületet az OCTOGON 2020/5-ös lapszámában mutattuk be.

Dicséretben részesült – Eiffel Műhelyház - Bp. X. Kőbányai út 30.
Építész felelős tervező: Marosi Miklós (†) (KÖZTI Zrt.)
Építész társtervező: Ács István, Ökrösné Pernesz Ágnes, Rabie Anisz
Építész tervező: Csízy László, Kelemen Bálint, Petri Dávid, Weimper Viktória
Építész munkatárs: Süveges Adél, Dányádi Áron, Hódosi Dániel

Fotó: Bujnovszky Tamás

A Magyar Állami Operaház a klasszikus szépségű Andrássy úti palota helyreállítása mellett valami igazán szokatlan kísérletbe kezdett: a MÁV Északi Járműjavítójának legnagyobb csarnokában, az ún. Eiffel-csarnokban rendezte be előadótermeit, próbatermeit, stúdióit, műhelyeit és raktárait, a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló megoldással. Az új építkezés a városszerkezet-alakítás területén is pionírnak tekinthető: ezzel a munkával indult meg a Kőbányai úti barnamezős terület nagyszabású megújítása.

Az öthajós csarnok, amely 1886-ra készült el Feketeházy János tervei alapján korának egyik legnagyobb szegecselt acéltartós szerkezetével, egészen 2009-ig szolgálta a mozdonyok javítását. A funkcióváltó rekonstrukció a korabeli acélszerkezet és az épület jellegzetes tégla architektúrájának megőrzését tekintette alapkövetelménynek. Az új funkciók tereit ház a házban elv alapján alakították ki, a térosztás követi a csarnok hajóinak rendszerét, és lehetőség szerint láttatni engedi az impresszív tartószerkezetet. Az egykori nagy teret ugyan már nem láthatjuk egyben, de az előcsarnok tere sejtetni engedi a csarnok léptékét.

Az előadótermek, az üzemi területek a legkorszerűbb technológiával ellátva szolgálják a művészeti munkát. A 450 férőhelyes Bánffy-terem önálló játszó helyszínként is működik. Remélhetjük, hogy nem csak átmeneti hasznosításként, hanem hosszú távon is megmarad ez a szerepe, és a ház az Opera – és általában a budapesti zenei élet – nagy hagyományú helyszínei közé kerül.

Az épületet az OCTOGON 2020/2-es lapszámában mutattuk be.

Dicséretben részesült – Bánáti + Hartvig Építész Iroda - Bp. XI. Fehérvári út 38.

Generáltervező: Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft.
Építész felelős tervező: Bánáti Béla, Hartvig Lajos DLA
Projektvezető: Kiss Noémi
Belsőépítészet: Sárosdi-Mádi Krisztina, Szlovák János, Móder Edit, Varga Márton (MádiLáncos Studio Építésziroda Kft.)
Táj- és kertépítészet: Györe Viola
Építész munkatárs: Lőcsei Vera, Sánta Bendegúz
Belsőépítész munkatárs: Balogh Lantos Stefánia (MádiLáncos Studio Építésziroda Kft.)

Fotó: Bujnovszky Tamás

A nívós, sallangoktól mentes, a funkcionális működésre és a rehabilitációban rejlő közösségformáló erőre egyaránt példa a Fehérvári út belső szakaszán található épület, amely egy százforintos boltból lett a pinceszintet és a tetőteraszt is hasznosító irodai nyugalomsziget. Az áthelyezett bejárattal, a transzparens és a működést a járókelők számára is láttató üvegablakokkal, a pinceszinti közösségi terekkel, tárgyalókkal és makettezővel egy olyan munkatér jött létre, ami nagyban segíti a csapatműködést, és egyfajta skandináv életérzést, otthonosságot, harmóniát közvetít az épület használói felé.

A lépcsőház miatt kibontott, és azt naturalisztikusan megmutató vasbeton födém, a beépített kezeletlen nyersacél tartópillérek, a mennyezeti szigetelést és gépészetet is megmutató belső tér, a tárgyalófalként újrahasznosított homlokzati üvegportál nem az olcsóságról, hanem az egyszerűségről, puritanizmusról, építészeti szépről szól. Az iroda megjelenése a területen felfelé húzza azt a környezetet, amely az utóbbi néhány évtizedben inkább lefelé tartott. Az épület átértelmezése rengeteget megmutat abból az eszközkészletből, amelyet a meglévő, eredendően nem túl nívós épületek értő rekonstrukciójával az építészek el tudnak érni. Ez sok esetben – így most is – sokkal többet képes hozzátenni a társadalmi jóhoz, mintha teljesen tiszta lapról kezdenénk az építést.

Az épületet az OCTOGON 2021/4-es lapszámában mutattuk be.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Pályázat a Fuga Budapesti Építészeti Központ vezetésére

Pályázat a Fuga Budapesti Építészeti Központ vezetésére

A Budapesti Építész Kamara felhívására 2021. szeptember 6-ig lehet jelentkezni.

Az Építészeti Nívódíj ünnepe Angyalföldön

Az Építészeti Nívódíj ünnepe Angyalföldön

Tábla kerül a sokszorosan díjazott Vizafogó Óvoda épületére.

Terítéken a FUGA

Terítéken a FUGA

Kerekasztal beszélgetés a FUGA jövőjéről.

Nincs találat!

Hirdetés