Hirdetés

A pórusbeton Ytong falazóelemmel energiahatékony falazatok építhetőek, ráadásul egy rétegben, kiegészítő hőszigetelő réteg beépítése nélkül, amivel még az építkezés ideje is lerövidül.

Hirdetés

Az Ytongra ma már a pórusbeton szinonima kifejezéseként tekinthetünk. A „fehér tégla” természeténél fogva kiváló hőszigetelő, mert millió apró pórusba zárt levegőt tartalmaz, így nem igényel kiegészítő hőszigetelést sem. Emellett optimális nyomószilárdságú, A1-es tűzvédelmi osztályba sorolt, nem éghető minőségi falazóanyag.

Kiváló hőszigetelő képességével az Ytong egyrétegű falazóelem egyedülálló a hazai piacon. Emellett a CO2-kibocsátáscsökkentés, az egészséges lakóklíma és a hosszú távú fenntarthatóság éllovas építőanyaga. Az Ytong pórusbeton elemek ásványi alapanyagokból készülnek, alapvetően homokból, mészből és vízből állnak, melyek 100%-ig természetes alkotóelemek, továbbá ezek a falazóelemek teljes életciklusuk során sem jelentenek veszélyt az ökológiai egyensúly fenntartására. A falazóelemek alkalmazásánál nem szabadulnak fel mérgező, illetve gáznemű anyagok, ráadásul a termék teljes mértékben újrahasznosítható.

Hazánkban egyedüliként rendelkezik „Környezetbarát Védjegy” tanúsítással, mely igazolja a vállalat környezettudatos elhivatottságát. Valamint ez a tanúsítvány szavatolja, hogy a termékek megfelelnek a meghatározott környezetvédelmi követelményeknek a kitermelt alapanyagok, az alacsony energiaigényű, hulladékmentes előállítás és a kész épület energiahatékonysága tekintetében.

Az Ytong termékek használatával egyrétegű energiahatékony és környezetbarát falazatok építhetők, ezáltal a kiegészítő hőszigetelések idő- és költségvonzata is megtakarítható.

Az Ytong Lambda 37,5 cm terméket választva a követelményekhez képest is magasabb hőszigetelő képességű falakat (U=0,22 W/m2K) építhetünk úgy, hogy eközben nem generálunk – esetleg nem átgondolt kiegészítő hőszigetelés beépítésével – páratechnikai problémákat sem.

A vállalat stratégiájának fontos jellemzője, hogy folyamatosan monitorozza az aktuális piaci igényeket, és ezekhez igazítja kínálatát. Az innovációs termékfejlesztés és gyártásoptimalizálás eredményeként az Ytong Lambda termékek szortimentje egy 45 cm elemvastagsággal egészült ki. Az Ytong Lambda 45 cm egyrétegű energiahatékony falszerkezet növeli a beruházás értékét, hiszen már idén megfelel a 2021-re tervezett szigorodó energetikai előírásoknak (U=0,19 W//m2K).

 

Az Ytong Lambda 50 cm széles elemeivel pedig már passzívházak mutatóihoz közelítő (U=0,16 W/m2K) hőszigetelő képességű falazatok építhetők egyetlen munkafolyamattal, ami ezekben a munkaerőhiányos időkben igen előnyös tulajdonság. Így az innovatív termékek alkalmazása hosszú távon fenntartható és értékálló befektetést biztosít.

A jó hőszigetelő képességű pórusos anyag és a nyomószilárdság látszatra ellentmondásos fogalmak, de az Ytong alapvetően teherhordó falszerkezet. Ez az optimális nyomószilárdság akár kétszintes családi ház kivitelezésére is biztonságos megoldást jelent.

A lakókomfortunk szempontjából az év egészében, így a nyári időszakban egyaránt fontos, hogy a belső terek kellően védettek legyenek a nyári túlmelegedés ellen. Az Ytong hőtároló képessége ellenáll a nappali hősokk hatásának, valamint éjszaka kellő mértékben visszahűti magát, így a belső tér hőmérséklete mindig közel azonos marad. Mindezen jellemzők az Ytong falazóelemeit kiválóan alkalmassá teszik a legkorszerűbb otthonok megépítésére.

Bővebb információkat itt találsz az Ytong falazóelemeiről.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kengo Kuma: A 21. század épületeinek fő alapanyaga a fa lesz

Kengo Kuma: A 21. század épületeinek fő alapanyaga a fa lesz

Az építész nagy utat járt be a posztmoderntől a fa építészetét megalapozó shakkei filozófiáig.

Megnyitják-e a ciprusi szellemvárost?

Megnyitják-e a ciprusi szellemvárost?

Varószia 46 éve a törökök benyomulásával elvesztette üdülőparadicsom jellegét.

157 - 2020/1

157 - 2020/1

Megjelent az OCTOGON magazin idei első lapszáma, középpontjában a műemléképületekkel. Olvashattok többek között a Párisi Udvarról, a Magyar Nemzeti Múzeumról, a Millennium Házáról, a Tisza Lajos Irodaházról, az újjászületett Rumbach-zsinagógáról, a Puskás Ferenc Stadion műemléki átalakításáról vagy a felújított kaposvári Csiky Gergely Színházról – mindezekkel műemlék és építészeti kánon viszonyát, határpontjait keressük, és remélhetőleg hozzáteszünk a kortárs kultúra és a műemléki rekonstrukciók dialógusához.

Hirdetés