A Market az új székházával mutatja be, hogy mire képes.
Ha nem is messzire, de ismét költözött nemrég a Market Építő Zrt. A Bojtár utcában harmadszor avattak székházat, a mostani, Szüle Péter tervezte 6.0-ás verziójába a szigorú funkcionalitás mellett számos formabontó elemet is sikerült belecsempészni – köszönhetően F. Kovács Attilának. Cikkünk az OCTOGON 161-es (2020/5-ös) lapszámából, a székházról szóló sorozatunk első részeként.
A remeterák, amikor növekedésnek indul, mindig újabb és újabb lakhelyet keres magának. Testméretének megfelelő, elhagyott csigaházakba költözik bele, hogy ezzel pótolja hiányzó kitinpáncélját, amely védelmet nyújt a ragadózókkal és a kiszáradással szemben. A folyamatosan bővülő Market-csoport remeterák módjára, már évek óta mindig új kitinpáncél, azaz központ után néz, a levetett régi darabot pedig továbbértékesíti. Akad azonban – persze kismillió egyéb mellett – egy komoly különbség a remeterák és a Market-csoport legújabb székháza között, míg ez előbbi a már meglévő, mások által levetett lakokba költözik bele, addig az építőcég a saját magának tervezett épületet veszi birtokba.
A Market már évek óta megvetette a lábát a sokrétű képet mutató budai Kaszásdűlőn. A sokak által csak a lakótelephez köthető városrész különös képződmény. Összetett gyűjtőhelye a félig vagy teljesen ipari, nagy területeket és egyben jelentős mennyiségű embert vonzó létesítményeknek. A korábbi kaszáló nyugati oldalán kisházas negyed, keleten az 1980-as években lakótelep létesült, a kettő közötti területen pedig egy első pillantásra átláthatatlan, laza elrendezésű ipari zóna jött létre, csúcsán a 203 méteres rekorder magasságú kéményével domináló Főtáv fűtőművel. A kémény árnyékában a számos ipari és kereskedelmi kiszolgáló telep mellett a Magyar Televízió korábbi gyártási bázisából 2009-re a televízió – majd a teljes médiaszolgáltató – székházzá bővült létesítménye is helyet kapott, de ugyanitt bővít folyamatosan a Market-csoport is. Nem túl szerencsés kifejezéssel élve végigköltözték a Bojtár utcát.
Első itteni székházuk a Kunigunda útja sarkára épült, mára megörökölte az MTVA médiaszolgáltató, de felismerhetőek rajta az építőipari vállalat fő arculati jegyei, a színhasználat, a játékossággal lazított indusztriális hatás. Ezek a jellemzők öröklődtek tovább a következő, szintén Bojtár utcai székházba, majd az annak szomszédságában most elkészült új központba is.
A magával szemben hatalmas tempót és nagyfokú racionalitást diktáló Market székházépületében is a cégre jellemző legfontosabb vonásokat kívánja megjeleníteni. A cégérnek is beillő épületet a koronavírus okozta fennakadások ellenére is sikerült rohamtempóban, a tervezéstől a teljes kivitelezés befejezéséig egy éven belül felhúzni. Mindebben persze volt pár könnyítő elem is, hiszen a meglévő központjuk szomszédságában sikerült nagy méretű telekhez jutni, így a terep ismerős volt, a tervezők pedig lényegében az ablakból is követhették az új épület fejlődését, s nem okozott gondot a művezetés sem. A feszes tempónak azonban nem kedveztek azok az egyedi megoldások, különleges elemek, amelyek az amúgy a puszta racionalitáson alapuló irodateret humanizálják, látványossá teszik.
|
Kaszásdűlő ipari és kereskedelmi csarnokainak alapvetően egyhangú, jellegtelen – vagy a szupermarketek esetében csak az adott hálózatra jellemző arculatot megjelenítő – összképébe az utóbbi időben belecsöppen egy-egy építészetileg is értelmezhető munka. Igaz persze, hogy a terepet nem egyszerű belakni, hiszen a területet átszövik a felszín felett futó távfűtővezetékek, vagy tördelik egyes megmarat betonkonstrukciók. Épp emellett azonban lehetőség adódhat a kísérletezésre, kiugró megfogalmazásra, formára is, hiszen többnyire nincs meg az illeszkedési kényszer. Ezt a vonalat próbálja meglovagolni a Market a különböző székházaival. A 2009-es első, majd az MTVA-nak történt eladás után a 2013-ban elkészült második Bojtár utcai épületük is magasra tette a lécet: karakteresen ötvözték a puritán megjelenést, az ipari jelleget és a nagyon mai dizájnt. Nem meglepő, hogy
az új, Market 6.0 fantázianevű projektben is szerettek volna valami kiemelkedőt villantani, olyat, amivel a cég lényegében önmagát tudja hitelesíteni, kirakatba állítani. Maga a villantás pedig szinte szó szerint sikerült az aranyló hatású, csillogó vörösréz rácsozattal, ami az épület tömegének javát becsomagolja.
Adott tehát a kedvezően pozícionált és a jelenlegi igényekhez képest igen méretes telek, amely igencsak alkalmas a jövőbeni bővítésre is. Elsőként a továbbiakban egy oktatóközpont megvalósítása várható itt. Az utcai frontra került az épület, mögötte kiadós mennyiségű parkolóval. Erre szükség is van, hiszen a dolgozók is nagy arányban használnak autót, és a cégnek is jelentős a saját járműállománya, nem beszélve a tárgyalásokra ideérkező vendégekről. A korábbi parkolókapacitás nehezen birkózott meg a feladattal. Az utca felől nyíló, alapvetően a vendégek fogadására épült nagyvonalú főbejárat egy repülőtér vagy egy szállodai fogadótér hangulatát kelti. Az egyik irányba elnyúló, látványosan kialakított pilléren nyugvó előtető szinte magától a foyer-ba tereli a vendéget. A racionális irodaházakhoz szokott belépőt meglepően nagy belmagasságú, tágas, szellős előtér fogadja. A teret innovatív, csavart, ezáltal könnyed hatású betonpillérek szabdalják. A középpontban a szigetszerű, masszív fa recepciós pult, a Katona Manufaktúra munkája, a vendégeket fogadó oldalán valódi szerszámokkal, gépekkel ékesítve. Az építőipari dizájnelemek sora még számos helyen – így rögtön az aula ipari padlózatán – visszaköszön az épületben, ahol a tér racionális kialakítása mellett az indusztriális környezet mint belsőépítészeti vezérmotívum vonul tudatosan végig. Szintén egyediek lettek a földszinti, a külső vendégek fogadására készült tárgyalók. A különböző méretű, flexibilis, esetenként leválasztásra is alkalmas terek üvegfallal nyílnak az előtérből, felszereltségük, akusztikai kialakításuk pedig kiemelkedő. A hátsó fronton kapott helyet a dolgozói étkező, amelynek berendezése a Scheer Sándorhoz szorosan kapcsolódó McDonald’s éttermek világát idézi, azok egységbútoraiból alakították ki. A saját, vagy az automatákból vásárolt étkek után a tabletről irányítható TopBrewer kávécsap főzi le a munkatársak igényei szerinti kávékat.
|
A hátsó bejárat a dolgozóké, majd a két bejáró útvonal – noha a vendégek számára alapvetően a földszinti szeparált terek szolgálnak – a lépcsőházban egyesül. Az előtér csavart betonoszlopain túl maga a főlépcső kialakítása visz még komolyabb csavart az épületbe. A térbe belebegtetett lépcsőkarok, mintegy saját, rapszodikus utakat bejárva hol itt, hol ott kapcsolódnak a szintek közlekedőihez. Ha nem is M. C. Escher-szerűen, de mégis optikailag mozgatja meg a teret. Oldalán masszív fekete tömörkorlát, a belső, szinte teknőszerű kialakításban zöld műgyanta bevonat, a cég arculati színei köszönnek itt (is) vissza. A szellős légterű lépcsőházban F. Kovács Attila és a BeLight csapata valódi, megfestett kőműves serpenyőkből felfűzött egyedi – és indusztriális – fénysora világít. A felső három irodaszint kiképzése nagyjából azonos, bennük elsődlegesen a funkcionalitás dominál. A terek nagy része egybenyitott, ezáltal a hatalmas open office-okban dolgozik a munkatársak túlnyomó többsége – a kialakítást még a koronavírus előtti időkben tervezték.
A vezetői irodák, a jogi, humánerőforrás részlegek pedig üvegfalakkal elválasztott szeparált sarkokat kaptak. Az épület magjához húzták be a belső tárgyalókat, így a nagyterű irodarészek mind a körbeüvegezett homlokzat felé nyitottak, a hegyekre vagy a kerület további részeire néző panorámával. Az épület az üvegfelületen túl egy második burkot, egy finom szövésű, natúr vörösréz hálót kapott, amit filigrán pengeacél megfogásokkal rögzítettek. A design és az árnyékolástechnika mellett ez a felület védi az arra repülő madarakat az üvegablakba való becsapódástól. Az egész épület világítását egy teljesen digitalizált, itthon még újdonságnak számító rendszer szabályozza, ezáltal jelentős csökken az energiahasználat és a fölösleges fényszennyezés. A sarkokban meghagyott látszóbeton- falszakaszok belső kialakítása pedig a beköltöző munkatársak fantáziájára lett bízva.
|
A már-már szigorú racionalitást több helyen akár öncélúnak is tartható, mégis mindenhol valamilyen elképzelést szolgáló, az irodák monotonitását megtörő elem dobja fel. Az irodaterekben ezek leginkább a rekreációs szigetekben – többek között magasított asztalokban, fókusz boxokban, babzsák fotelekben – nyilvánulnak meg. A lazításra számos egyéb megoldást is szeretne nyújtani az új székház, így az épület mögötti zöldsávban konténerekben berendezett konditermeket, vagy szabadtéri pétanque pályát is telepítenek. A dolgozói bejárat előtt füves rendezvénydomb, tetején rejtett projektor-kiállással, amelynek elsődleges célja az épület oldalára kivetített sportmeccsek közös végigdrukkolása lenne – a sportmotívum már az előző, 5.0-ás székházban is felbukkant. Így, akárcsak nevével ellentétben a remeterákoknál, itt is egy közösségi létforma alakulhatna ki a megfeszített tempót diktáló tervezési, építőipari munka mellett. A most átadott székház pedig, hasonlóan a korábbi társaihoz, kirakatként működne, önmagában jól bemutatva a cég filozófiáját, szakmai és technológiai tudását.
Market 6.0 székház
Telek területe: 15 220 m2
Bruttó szintterület: 5865 m2
Nettó alapterület: 5479 m2
Zöldfelület: 5590 m2
Tervezés és megvalósítás: 2019-2020
Építészet és generál tervezés: Lean Tech Mérnökiroda Kft.
Tervezési főmérnök, ügyvezető: Keszhelyi Kristóf
Felelős építész tervező: Szüle Péter
Designer-építész, belsőépítész, forma- és látványtervező: F. Kovács Attila
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
