Vendégenként „30 köbméter friss dunai levegő”

80 éve hunyt el Domány Ferenc.

Budapest legszebbjei között tartják számon a Margit körúti Dugattyús-ház és a Pozsonyi út 38–42. lépcsőházait. A 80 éve, 1939. szeptember 1-jén elhunyt Domány Ferenc nevéhez azonban nem csupán modern stílusú bérházak tervezése fűződik, az ő elképzelései alapján épült meg a Dunapark kávéház, valamint az egykori Llyod és Broadway mozi is.

Domány Ferenc 1899. április 30-án született Gyöngyösön. Építészeti tanulmányait a Műegyetemen – Hültl Dezső tanítványaként –, majd Berlinben végezte. Itt kezdte meg tervezői munkásságát 1925-ben, a Woga-Hotel, több irodaház, és sportcsarnok is fűződik a nevéhez. 1933-ban tért vissza Budapestre, ahol Hofstätter Bélával kezdtek közös munkába. Domány 1939-ben Londonba költözött – az ottani postapalota tervezésére kiírt pályázaton elért sikerét követően. A korabeli hírek szerint luminál mérgezésben halt meg 1939. szeptember 1-jén, 40 éves korában.

A kék Emergé gumiszőnyeg

1935–36 között, a Domány–Hofstätter páros tervei alapján épült a Pozsonyi út 38–42. szám alatti épületegyüttes – a 38–40. szám az Alföldi Cukorgyár Rt., a 42-es pedig a Magyar Rabbethge és Giesecke Magtenyésztő Rt. megrendelésére. A modern stílusú házban a lakások többsége két- és háromszobás–hallos volt, de négyszobás és garzonlakásokat is kialakítottak.

A Dunapark ház 1937-ben (Forrás: Haár Ferenc, Tér és Forma, 1937/5.szám)

A „garçon-kihívás”

„Sajnálatos módon az adómentességi rendelet a tervező számára lehetetlenné teszi a garçonlakásokban a külön konyhahelyiség építését. Ennek következménye az, hogy a főzésre alkalmas gáz-, vagy villanytűzhelyet stb csak az előszobában lehet elhelyezni, — mert az kifejezetten nincs megtiltva. Így jöttek létre a garçonlakások kombinált szekrényei, melyek egyikében elektromos tűzhely, mosogató, öblítő, stb., szóval miniatűr konyha van beépítve” – írta a Tér és Forma 1937/5. száma.

A Pozsonyi út 40. lépcsőháza (Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont)

A „vestibült”, vagyis az előcsarnokot a legmodernebb követelmények alapján alakították ki, a lakók kényelméhez a kaputelefon korai változata és a gyermekkocsi-tároló mellett két különböző gyorsasággal haladó lift is hozzájárult, amivel a páratlan kilátást biztosító tetőterasz, az itt kialakított függő- és sziklakert is pár pillanat alatt elérhető volt.

„A vestibül és a lakás közötti összeköttetést a lépcsőházak képezik, ezért kiképzésükben az interieur hangulatára készítik elő a látogatót. A lépcsők maguk, de a lépcsőházi falak nagy része is vasbetonból készült. […] A középső lépcső nagy csigalépcső, amely csupán az alsó és a felső emelet-födémen van megtámasztva. A lépcsőfelület szabályos csavarfelület, csak a középen van egy közbülső pihenővel megszakítva. […] Az ovális alakú lépcső csavart felületű lemez, amely közbül alátámasztást nem kap, hanem az ovális vasbeton körítőfalakra támaszkodik. A vasbeton lépcsőfokok úgy itt, mint a másik két lépcsőházban is, márvány burkolást nyertek, középen Emergé gumiszőnyeggel. A harmadik lépcső egyenes kétkarú lépcső; a lépcsőkar az emeleti és a közbülső pihenőre támaszkodik s ezen túl konzolosan túlnyúlik. Ez a lépcsőház kétoldalt teljesen kinyitott üvegfallal készült, mintegy a két udvar közé beiktatott üvegházként, a világítást lehetőleg kevéssé vonva el a kis udvartól” – olvasható a Tér és Forma 1937/5. számában.

Dunapark presszó, 1976 (Fotó: Fortepan Nr. 39653)

A 38–40. szám alatti Dunapark-ház földszintjén a kisebb üzletek, tejcsarnok és csemegeüzlet mellett nyitott meg a Dunapark kávéház – eredetileg mozit terveztek ide –, ami nyaranként az ablakok lesüllyesztésével egy nyitott terasszá változott. A szellőzőberendezésnek köszönhetően a levegő hőmérsékletét folyamatosan lehetett ellenőrizni, a kávéház – és a lakások – romlott levegőjét frissre cserélni. A Tér és Forma 1937-es számában kiemelték, hogy „teljesen telt kávéház esetén minden vendégre kb. 30 m3 friss dunai levegő jut”. A szórakozásra vágyókat bridzsklub, irodalmi est, szombatonként pedig zene és tánc várta éjjel kettőig. 1969-ben egy ebéd vagy vacsora 10–14 forintba, míg a háromszori étkezés napi 28,90 forintba került a kávéházban.

A Pozsonyi út 40. névtáblái (Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont)

Az épületegyüttes tervezése során Domány és Hofstätter azt is szem előtt tartották, hogy a környéken elsősorban az értelmiségi középosztály tagjai laktak, főként azok, akik akár budai villát is megengedhettek volna maguknak, azonban foglalkozásuk miatt mégis inkább Újlipótvárosban kerestek lakást. Nem csoda tehát, hogy az épület adta komfortos lakhatás vonzotta a kor ismert alakjait, ilyen volt többek között Heltai Jenő író és költő, Litván György történész, Szabolcsi Bence zenetörténész, valamint Major Tamás Kossuth-díjas színművész. A Nyugat egyik alapítója, Hatvany Lajos a 40-es szám ötödik emeletén élt, gyakori vendége volt többek között Devecseri Gábor, Karinthy Ferenc és Szép Ernő. Hofstätter is itt élt 1944-ig, amikor tragikus módon a ház több zsidó származású lakójával együtt a Dunába lőtték.

A Pozsonyi út 42. előcsarnoka (Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont)

Domány Ferenc neve elválaszthatatlanul összefonódott Hofstätter Béláéval.  Az 1891-ben Budapesten született építész Műegyetemi tanulmányait követően az 1910-es évek második felében nyitotta meg irodáját. Tervei alapján épült többek között a Balzac utca 25. és 43., valamint a Pozsonyi út 32. szám alatti bérház.

 

A fredálvázas üvegcsőben dugattyúként mozgó lift

 

A Margit körút–Rómer Flóris utca–Mecset utca által határolt telken álló, H alaprajzú, vasbetonvázas bérház a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztára számára készült, a cég alkalmazottai, közép- és felsővezetők költöztek ide.

A Dugattyús-ház (Forrás: Haár Ferenc, Tér és Forma 1938/11.szám)

A földszinten és az első emeleten Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek irodái és budai kiállítóterme is helyet kapott. A Mecset utcáról és a Margit körútról is külön bejárattal rendelkező, lejtős telekre épült háznál a lejtés miatt nagyjából másfél szintnyi eltolódással kellett kalkulálni, így a körúton hat, a Mecset utca felől csak öt emeletet alakítottak ki.

A Dugattyús-házként ismertté vált épület nevét a két épületrészt összekapcsoló közös lépcsőházban található két, fredálvázas üvegcsőben dugattyúként mozgó lift ihlette. A ma filmforgatások és fotózások helyszínéül is szolgáló tágas, elegáns lépcsőház ruszkicai márvánnyal borított, „bőséges oldalvilágítása mellett Luxferbetétes felülvilágítást is kapott, amit este is ki lehet felülről világítani. A lépcsőház ablakai vasablakok, belül Fredál-borítással, nyílásuk speciálisan történik ollós karokon vízszintes behúzhatóan.

” Az épület mindkét szárnyába emeletenként 3-3 lakást álmodtak, egy kisebb garzont és két tágasabbat. Az egyes lakásoknál irányadó volt, hogy a hálószobáknak a garderobe-on, illetőleg a fürdőszobán keresztül kapcsolata legyen az előszobával és hogy a konyha és az előszoba közé egy szagelfogó előtér kerüljön, melynek aztán a gazdasági folyosó közvetítésével külön bejárata van a lépcsőházból. A lakások minden modern kényelemmel berendezve, garderobe-szekrényekkel, garzon-lakás pedig főzőszekrényekkel felszerelve készültek. A konyhában gáz és villany is be van vezetve tűzhely részére” – olvasható a Tér és Forma 1938-as számában.

A fredálvázas üvegcsőben dugattyúként mozgó lift (Fotó: Jancsó Ágnes / Lechner Tudásközpont)A Margit körút 15–17. szám alatti Dugattyús-ház (Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont)

Mozgóképszínházak: a Lloyd és a Broadway

1937 októberében nyitott meg a Lloyd mozi a Hollán Ernő utca 7. szám alatt. A Domány és Hofstätter tervei alapján épült, ötemeletes, Bauhaus stílus jegyeit viselő kettős bérházba eredetileg nem terveztek mozit, végül az A és B épület közötti udvart alakították át 500 férőhelyes színházteremmé.

A Lloyd filmszínház nézőtere és előcsarnoka (Forrás: Haár Ferenc, Színházi Élet 1937/48.szám)

A vászon jó láthatóságát a teknő lejtésű nézőtér, a megfelelő akusztikát a dongaboltozat biztosította, emellett káprázatmentes világítás felelt a nézők kényelméért. A tágas előtérben ruhatár és rejtett világítású akváriumok kaptak helyet. A nézőteret és előcsarnokot elválasztó függöny kiválasztására is gondot fordítottak a tervezők: két függönysor felelt a hang- és hőszigetelésért.

„A falak nemes fatapétával vannak burkolva. A 10-ed mm vékonyságú exotikus pálmafák háncsából készült burkolat selymes fényével felülmúlta a hozzáfűzött reményeket. Az előadások teljes tartalma alatt a szellőztető berendezés szünet nélkül cseréli a filmszínház levegőjét. A színház dongaboltozatának egyrésze eltolható s ez lehetővé teszi, hogy megfelelő időben a közönség szabad ég alatt élvezhesse az előadást” – adott hírt az új moziról a Színházi Élet 1937/48-as száma.

A háborút szerencsésen átvészelő, elsősorban délutáni programot kínáló filmszínház 1949 után Duna néven folytatta működését. Több apró átalakítás is zajlott az épületben, kicserélték a bútorokat, a lámpákat, a férőhelyek száma azonban folyamatosan csökkent. 1993-ban itt nyitott meg az Odeon videotéka, tíz évvel később pedig az Odeon-Lloyd művészmozi, videótéka és kávézó kezdte meg a működését a Hollán Ernő utca 7. földszintjén. Az egykori filmszínház ma a Budapest Jazz Clubnak ad otthont.

A Károly körút 3/A (Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont)

„Vízkereszt napján új mozi nyílt meg Budapesten, Károly-körút és Dohány-utca sarkán a Broadway-filmszínház. Külsőleg és belső berendezésében egyaránt látványos, elegáns és modern. Az új mozi előadásai délelőtt 11 órakor kezdődnek. Megnyitó műsorául „A hölgy kissé bogaras“ című Tolnay Klári–Ráday–Kabos-filmet választotta és valamennyi előadás közönsége nagy tetszéssel fogadta a mulatságos magyar filmet. A szép, új Broadway mozit bizonyára fel fogja karolni a közönség” – számolt be a 8 Órai Ujság 1939. januári száma a Broadway megnyitásáról.

A filmszínházat az 1911 és 1913 között épült Első Katonai Biztosító Intézet (EKBI) hatemeletes székházának alagsorában alakították ki Domány Ferenc és Wellish Tibor tervei alapján. A Károly körút 3/A szám alatti, szecessziós stílusú, három udvaros épület – az 1846–47-ben elkészült Huszár-ház helyén – Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervei alapján épült fel, 1914-ben a Victoria Biztosító tulajdonába került.

A Broadway mozi (Fotó: Seidner, Tér és Forma, 1939/2.szám)

„Háborús étterem” a Károly körúton

„Deczember elsején nagyarányú jótékony intézménnyel szaporodik meg a főváros. Megnyílik a háborúban megrokkant katonák és a háború következtében munkátlanná lett intelligens nyomorgók étterme. […] A Katonai Biztositó Károly-körút 3. szám alatti palotájának souterrainjében rendezik be az éttermet száz személyre. A többi hazaviheti az ebédet, a mely naponta három tál ételből áll. Az ingyen-ebédre igazolványokat adnak ki, a melyekért a kerületi elöljáróságokon kell jelentkezni. Itt állítják ki az arra jogosultaknak az igazolványokat. A „hat koronás” étterem vezetését Rickl Gyuláné, Krausz Pálné, özvegy Szalay Peterné és Bauer Antalné vállalták, a kiosztás és kiszolgálás nehéz munkáját pedig naponta tíz-tíz uriasszony végzi. Kétségtelen, hogy Budapest legérdekesebb helyisége lesz a háborús étterem, a melyben az értünk folyó titáni küzdelem szerencsétlenei jutnak ellátáshoz addig, amíg az állam és a társadalom véglegesen gondoskodik róluk” – olvasható Az Ujság 1914. novemberi számában.

 

A 600 néző befogadására alkalmas art deco stílusú mozit kétemelet mélységben, az egykori étterem helyére álmodták meg. A tervezők a nézőtér kialakításának kiemelt figyelmet szenteltek.

 

 „Annak figyelembevétele, hogy az odaüléseknél nem a közvetlenül egy sorral előbb ülőnek, hanem szomszédjának feje mértékadó a vászon felé nézés szempontjából, azt eredményezte, hogy a nézőtéri padló keresztirányban is – habár enyhébb mértékben – teknőszerűen volt kiképezendő. Az így kiadódó, igen lapos, kagylószerű padlófelület a látási viszonyok tökéletessége és egyenletessége mellett még igen kedvező térhatást is biztosít” – írta Domány a Tér és Forma 1939/2. számában. A kellemes világítás mellett a filmnézés zavartalanságát biztosította az a szellőzőberendezés is, ami „friss levegőt szív be állandó körforgásban az épület mögött elterülő tágas kertből, ezt megtisztítja és a kívánt hőfokra melegíti.”

A népszerű mozi 1942–44-ben Barlang, 1945–56 között Ady néven működött, 1957-től pedig a Filmmúzeum kapott helyet az épületben. 1965-re 3000 játékfilmből, 4000 híradóból és 5000 rövidfilmből álló gyűjteményből állították össze a műsort az évente egy millió főt meghaladó nézőközönségnek. A ’90-es évek elején még visszatért a Broadway, 2004 óta pedig a Belvárosi Színháznak ad otthont az épület.

Borítókép: A Károly körút 3/A homlokzatának részlete (Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont)


Forrás




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

230 éve született Hild József

230 éve született Hild József

1789. december 8-án született „Pest város architektor-építésze”, a magyar klasszicizmus kiemelkedő alakja.

Színház és mozi a Bethlen téri bérházban

Színház és mozi a Bethlen téri bérházban

90 éve tartották az első előadást a Bethlen téren.

Hirdetés