A Városháza Park évekkel ezelőtti pályázati eredményét követően, a sporaarchitects és a Lépték-Terv tavaly mutatta be a koncepcióterveket a budapesti városháza környezetének megújítására. Friss hír, hogy a fővárosi kormányhivatal most kiadta az örökségvédelmi engedélyt, így a terv tényleg megvalósulhat. A koncepciót a tervezők ismertetésével mutatjuk be.
Építészeti koncepció
A városháza épületének soha be nem fejezett tömbjét Pest városfala vágja el, örök emléket állítva ezzel a városhatárnak és a ma már fizikailag nem látható falnak, izgalmas téri és építészeti helyzetet teremtve és örökké megválaszolandó építészeti kérdést hagyva az utókorra. Az eredeti tervek szerint szabályos tömbként tervezett Invalidus ház hatalmas, szigorú tömbje gyakorlatilag feloldódott az időben és térben fejlődő városszerkezetben, az eredeti, grandiózus barokk koncepciót magához finomította a város, de a monumentális épülettömeg, vagy még inkább a koncepció monumentalitása jelen maradt. Az épület és a város térbeli konfliktusának feszültsége tapintható. A városháza mögötti terület, a városháza park megoldásának kulcsa a városháza szellemi és fizikai megnyitása a város felé.
A városháza a park felőli megnyitását a Városháza park kiépítése mellett a keresztszárny és a templomtér komplex építészeti megújítása teszi teljessé. A szociális, társadalmi nyitást az adottságokat és a térbeli örökséget maximálisan tiszteletben tartva, azt megtisztítva, kibontva, felfedezve és újra értelmezve egy barokk alapokon nyugvó, csak a legszükségesebb helyeken beavatkozó, több elemből álló rugalmas, kortárs építészeti koncepció támogatja. A koncepció elemei kiegészítik, bizonyos helyeken keretbe foglalják, bemutatják és működőképessé teszik az eredeti térstruktúrát.
Az egységes építészeti formanyelv összefogja a több korszakon keresztül létrejött mai állapotot. Ez a csendes, kortárs építészet a barokk épület értékeire épülve jövőbiztos, folytatható, takarékos, stabil, flexibilis és sokrétű használatra alkalmas tereket hoz létre. A rekonstrukció a korábbi nagyszabású átépítési koncepciókkal ellentétben a takarékos, minimális, de szükséges helyi beavatkozásokra koncentrál, mindig figyelemmel a nagy egészre is. A lokális kortárs beavatkozások egy-egy beazonosított építészeti vagy műszaki problémát kezelnek, a barokk együttes műemléki szempontjait szem előtt tartva felkészítve azt a mai és a jövőbeli használatra. A beavatkozások a városléptéktől a részletmegoldásokig egységes koncepció részei.
A középső szárny és a hátsó szárnyak földszintjét érintő felújítás az adaptív újrahasznosítás elvei szerint készül, melynek főbb elemei a következőek:
Városháza hátsó homlokzat kiegészítés, kolonád
A városháza park kiépítése után a városháza új, publikus arca, mondhatni főhomlokzata a parkra néző északi homlokzat lesz, a jelenlegi hátsó homlokzat. Az új helyzetbekerült homlokzatot alkalmassá kell tenni az új funkciójára, egyrészt a földszintjét meg kell nyitni a városi élet, a zöld köztér felé, másrészt a homlokzatnak tükröznie kell a Városháza haladó, kortárs szemléletét.
Az épületnek így tulajdonképpen két főhomlokzata lesz, az egyik a történelmi barokk, a másik a mai, kortárs, zöld. A megújuló homlokzat ilyen értelemben a városháza park vertikális folytatása, a jelenlegi architektúra megtartása, kiigazítása mellett. Egyes földszinti ablak nyílásokat ajtóként megnyitva az épület fizikailag is kinyílhat, a földszinten publikus funkciók kaphatnak helyet és az épület átjárhatóvá válhat. Ezt erősítendő az oldalszárnyak árkádsorát a hosszhomlokzatra átfordítva javaslatunk szerint egy kortárs városi loggia kerülhet, mely finoman lebontja a tömeget a park felé, léptékbe helyezi a homlokzatot, részben fedett, de nyitott, összekapcsolja az épületet a parkkal. A gesztus jól bevált építészeti eszköz, megidézi az építészettörténet olyan darabjait, melyek hasonló városi helyzetekre reagálva jól bevált, időtálló, reprezentatív, de funkcionális választ adtak, ilyen például Palladio Vicenza-i bazilikája, Brunelleschi Loggia degli Innocenti-je, vagy éppen a velencei Szent Márk tér és a milánói dóm tér árkádsora. A kortárs, inkább tájépítészeti eszközökkel megformált kolonád az oldalszárnyakkal azonos magasságú, az épület első párkányáig tart. A park és az épület így szervesen kapcsolódik össze, a park zöldje felkúszik az épületre. A pergola rendszer acél oszlopokból és gerendákból áll, az elemekben a térvilágítás és az esetlegesen szükséges egyéb installációs elemek integráltan jelennek meg. Az oszlopokra rögzített fém szerkezetre futónövény kerül.
A belső kerengő - keresztfolyosó
A keresztszárny belső kerengő építészeti koncepcióját a barokk architektúra felújítása mellett az udvari térsor belső megnyitása adja. A folyosó új eleme a nyers vaslemez belső homlokzat, mely mögé bekerülnek a technikai és gépészeti elemek. A park felől újra megnyitott térsor így átjárható lesz a belső udvarok felé is.
Városháza Park kolonád
A városháza eredeti főhomlokzata ma a Városház utcára néz. A városháza park kiépítésével új térbeli és szociális hangsúly jön létra a Károly körút és a Madách sétány felé, a városháza megnyílik a város felé. Ennek építészeti megjelenése a meglévő, felújított, lényegében montázsszerűségében meghagyott ‘hátsó’ homlokzat architektúra és az azt kiegészítő új növényfuttató kolonád. A kolonád kortárs módon pótolja a középről történetileg hiányzó árkádsort, kiegészíti, folytatja, összefogja a meglévő homlokzatot és kijelöli a tér felől a megközelíthetőség irányait, egyensúlyozva az építészet és a tájépítészet határán.
Kilencosztatú terek
A térsor az egykori barokk invalidus ház kilenc osztatú, galériás kialakítású háló és lakótér egységeiből áll, melyet csak a bejárati tengelyek szakítanak meg. A térsor a belső kerengőre fűződik fel, a park felé jól kivehető homlokzati nyílást adva. A kilenc osztatú boltozott tereket eredeti térstruktúrájukat visszaállítva a nyitott városháza koncepciója mentén megnyitjuk mind a belső udvar mind a park felé, kiállítótér, info pont, közösségi funkciók, kávézó kap bennük helyet. A barokk terek boltozatai egyszerű, funkcionális, anyagszerű architektúrával egészülnek ki, a felújítás fő vezérvonalát követve. A terek helyreállítása során a nyersen hagyott téglaboltozatok és kő oszlopok bemutatják a korabeli falazási technikákat és boltozatokat.
Városháza keresztszárny és a pavilonok
A keresztszárny a keresztfolyosóból és annak pavilon bővítményeiből áll, ezek a belső udvar felé nyílnak. Az 1930-as években Hegedűs Ármin műépítész dolgozott a városháza rekonstrukcióján és bővítésén, jellemzően neobarokk stílusban. A pavilonok és nyílászáróik ebből a korszakból származnak. Az új koncepció szerint a megmaradt nyílászárókat rekonstruálva vagy eredeti állapotukban bemutatjuk a térben, de az árkádsor és a pavilonok a koncepcióhoz illeszkedve új, kortárs üvegezést kapnak. A folyosó és a pavilonok közösségi térként születnek újjá, kapcsolódva mind a belső udvarhoz, mind a kilencosztatú terekhez. A keresztszárnyat megnyitjuk a Gerlóczy és a Bárczy István utca felé, ezzel növelve a ház és a város átjárhatóságát.
Ratskeller
A már korábban, az 1780-as években kora klasszicista boltozatokkal leválasztott hajdani templomtér földszintjén a koncepció szerint Ratskellert alakítunk ki. Az étterem és közösségi tér az eredeti egyszerű, boltozatos, oszlopos terével a klasszikus városház ‘pince’ hangulatát hozza, egyaránt szolgálva a ház és a város igényeit, a mindennapok találkozóhelye, ebédlő, vacsorázó hely, rendezvénytér. A tér fehér, vakolt falfelületeit a berendezési szinten meleg hatású faburkoltatok egészítik ki. A söntéspult és a kiegészítő funkciók bútorszerűen állnak a térben, a park felőli bejáratnál talált barokk kőkeretezést eredeti formájában mutatjuk be. A konyha és a kiszolgáló funkciók az alagsorban kaphatnak helyet.
Oldalszárny bütü homlokzat
A Bárczy István utcai oldalszárny vége a jelenlegi adottságok alapján építészetileg bizonytalan befejezése az együttesnek. Ezt a szálat is el kell varrni a koncepcióhoz illeszkedve, megoldandó a trafóház integrálása és a homlokzat parkhoz való illesztése. Ezt a feladatot a fõhomlokzaton alkalmazott kortárs kolonád ide adaptált változata oldja meg.
A Városháza új kapui
Az új kapuk a városháza új, park felőli bejáratait jelöli ki a barokk bejárati tengelyek helyén, a két belső udvar tengelyében. A kapuk kortárs, nyers acél megfogalmazása az általános koncepció leképezése. A régi, neobarokk kapuk áthelyezésre kerülnek a kapualj belső oldalára.
A kör
A Városháza elzárt hátsó udvara, sőt maga a Városháza is alig van rajta a budapestiek mentális térképén. Ha ezt a hányatott sorsú nem-helyet hellyé akarjuk tenni, ahhoz karakteres, megjegyezhető gesztusokra van szükség. Ezért született meg az egész Városháza parknak karaktert adó kör a tervpályázat során. Teljességtől egyenlőségig, védettségtől végtelenségig, örök hűségtől az idő múlásáig, – nincs még egy forma, aminek annyi jelentése lenne, mint a körnek. Az építészetben is velünk van a legősibb idők óta, és a forma körtemplomtól körszínházig mindig hordoz magában többletjelentést. Egyetemes szimbólum, ami számtalan ösztönös, egyéni értelmezést, asszociációt hív elő, miközben közös, világszerte érvényes jelentéstartalmakkal is bír.
Ilyen megkérdőjelezhetetlen közös jelentés a népi körtáncokban és a kerekasztal fogalmában éppúgy megjelenő egyenlőség, egyenrangúság is. Nem véletlenül rendezik kör alakba a mediátorok a közösségi tervezések résztvevőit sem.
A Városháza park köre
A kör kapcsolatot és egyenlőséget teremt a város mindenkori vezetői és a budapestiek között. Reprezentatív teret hoz létre, ami szimbolikusan és funkcionálisan is központba emeli a zöldfelületek fontosságát. Nem szerkesztett kör, nem önmagáért vagy a puszta látványért jön létre, hanem az egymás mellé rendelt különböző funkciók összehangolásából rajzolódik ki. Nem tökéletes kör, és nem is ez a fontos. Éppen elég az, hogy bárhonnan nézzük, bárhogy értelmezzük, abban mindenki elsőre egyetért, hogy ez egy kör. Ez teremti meg azt a közös értelmezést, melyen belül mindenki megtalálhatja a hozzá közel álló jelentést, vagy számára fontos részletet. Harmóniát teremt a parkban. Dinamikus központi teret hoz létre, egy közös halmazon belülre tereli a parkhasználók nagy részét, miközben hagy helyet az elvonulásra is. De nem csak a parkon belüli számtalan funkciót kellett egységbe rendezni: a park zaklatott környezete miatt is olyan térszerkezetre van szükség, ami átlátható, tiszta helyzetet teremt. A kör kiegészítéseként megjelenő elemek teljesítik a Városháza parkkal szemben támasztott összes elvárást. Egységes rendszerrel egészítik ki a parkra néző tagolt, zajos homlokzatot. Nagyvonalúan bánnak a pihenő és vendéglátó terekkel, ideális helyet teremtenek a különböző és méretű rendezvényeknek.
Városszerkezeti kontextus
A Városháza parkot olyan monumentális, vagy annak szánt térfalak, utak és terek veszik körbe, amik szinte kivétel nélkül a városszerkezetet átalakítani vágyó, nagyszabású, de teljes egészében soha meg nem valósuló tervek nyomán jöttek létre. A park egy soha be nem fejezett, többször átépített tömb hátsó udvarának helyén fog megszületni. A Madách Imre sugárút szinte rövidebb, mint amilyen széles. Az Andrássy út belefut a kalandos történetű Erzsébet térbe, pár sarokra innen a Bazilika a hátát mutatja a Bajcsy-Zsilinszky út felé, a nyílegyenesnek álmodott Kossuth Lajos utca törésekkel éri el az Erzsébet hidat. A Károly körútnak hátat fordító Városháza problémája már bő száz éve sokakat foglalkoztat. Elődeink sokszor olyan építészeti jelet akartak létrehozni, ami örökre ikonikus része lesz Budapest látképének, miközben képes a Városházát a Károly körút felé fordítani.
Új, szimbolikus hely a budapestiek várostudatában, ami idomul az 1700-as évek óta többször megváltozott városszerkezethez: át lehet-e vágni az évszázados csomót épület helyett egy parkkal? A kör innen nézve pont azt a feladatot látja el, amit a lassan száz éve először ide álmodott toronyházaknak szántak volna. Ikonikus, semmivel össze nem keverhető új forma, de a Budapest fölé magasodó, zárt elefántcsonttorony helyett demokratikus, a városlakók közötti egyenlőséget szimbolizáló, emberléptékű megoldásokkal dolgozó zöld közteret hoz létre. A szelíd, értő tervezés legfontosabb gesztusa a kör mérete. A Városháza parkból szétnézve látjuk, hogy a város szövetét átszabni vágyó tervek nyomán létrejött struktúrák is egy ponton idomulni kezdtek a város adta lehetőségekhez, elfogadták határaikat. A kör nem átszabni szeretne, hanem alkalmazkodni, a rendelkezésre álló szerkezetből kihozni a legtöbbet. Addig nyújtózkodik, amíg a térszerkezet engedi; addig a határig, amíg még befogadható és érthető marad.
Befogadó kör
A Városháza park negyedik, időbeli dimenziója több száz évet ölel fel. Megjelenik benne a városfal vonala, az eredetileg tervezett a formájában soha meg nem valósult épületszárny helye, az egykori, körút felőli „butiksor” által meghatározott fasorok maradványai. A térfal legrégebbi és legújabb eleme között bő 200 év feszül. Ezeket az idősíkokat a kör befogadja, egységbe rendezi, valamint befogadja az új elképzeléseket az aktuális igényeknek megfelelő térszerkezetet, berendezéseket, funkciókat. A park teret biztosít a különböző rendezvényeknek és befogadja a legújabb funkciókat, megoldásokat is. Olyan park született, ahol a hétköznapi és alkalmi látogatókat, budapestieket és máshonnan érkezőket egyaránt élmények sokasága éri. Az ehhez szükséges, sokszor egyszerű, hétköznapi funkciókat a kör fogadja be és rendezi egységbe. Ez azt is jelenti, hogy minél többen használják a parkot beszélgetésre, hintázásra, olvasásra, annál markánsabban lesz látható a kör, annál jobban betölti a városlakók között egyenlőséget és kapcsolatot teremtő szerepét.
Központban a zöld
„Reprezentatív tér a Városháza előtt” – a legtöbb embernek ez zömében burkolt teret jelent, ahol a zöld csupán kiegészítés, hiszen megszoktuk sajnos, hogy a reprezentatív tereket a burkolat, és a nagybetűs Látvány uralja. A Városháza park megfordítja ezt a logikát: a közel 90 méter átmérőjű körön belüli egybefüggő zöldfelületet és a körvonalak között létrejövő területrészek a zöldet és a változatos funkciókat emeli központba. A burkolt és zöld területek közötti 50-50%-os megoszlással a park ezen a téren is egyensúlyra, harmóniára törekszik. Reprezentatív, szimbolikus helyen álló, zöld, városi parkként szerepet vállal az itthon úttörőnek számító kék-zöld infrastruktúra megoldások terjesztésében is azzal, hogy közérthetően bemutatja őket. A szemléletformálás a park határain túlnyúló hozzájárulás a klímaválság elleni küzdelemhez. A hétköznapi funkciókkal és a nagyméretű, egybefüggő zöldfelülettel Budapest legsűrűbben beépített részén jelennek meg olyan elemek, amiket sokszor az agglomerációba költözők hiányolnak. A maga eszközeivel így a Városháza park is tud küzdeni a klímaválság mellett Budapest jövőjének másik legégetőbb problémája, a kiköltözés ellen.
Nem-helyből hely
A Városháza eddig elzárt hátsó udvara, sőt maga a Városháza is alig van rajta a budapestiek mentális térképén. Ha ezt a hányatott sorsú nem-helyet hellyé akarjuk tenni, ahhoz karakteres, megjegyezhető gesztusokra van szükség. A rögtön érzékelhető, a funkciókat felfűző és halmazokra osztó kör pont ilyen. Nagy szükség van rá: az Erzsébet tér, Deák Ferenc tér, Városháza park térsora egybefolyik, érzékelhető határaik esetlegesek. Deák Ferenc tér nevű megállóból több van a Városháza park és az Erzsébet tér mellett, mint magán a Deákon. A park reflektál erre a helyzetre, ahogy a Károly körút felé fordulás és a szimbolikus, nagybetűs Városháza utáni évszázados vágyódásra is.
A park működése
A városháza park fő karakterét, térszerkezetét a kör adja, ami minden szempontból jól ki tudja szolgálni azokat a funkciókat, amiket a mindennapokban és az alkalmi események során tudnia kell. Városi közösségi tér, fórum, reprezentatív rendezvénytér és pihenőkert.
A központi része egy nagy szabad zöld terület, az örökül kapott fasorral és városfallal együtt. Ezt veszi körbe egy berendezési sáv, ami tartalmazza mindazokat az eszközöket (ülőfelület, asztal, ivókút, vízjáték, virágfelületek, játék stb), amitől ez a hely a mindennapokan is értékes. A központi mag körül egy fásított, burkolt köztér héj következik, ahol a rendezvények lebonyolítása zajlik értelemszerűen a központi zöldfelület bevonásával, mert fűre lépni szabad!
Építészet: Sporaarchitects
Tájépítészet: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
