Új színjátszóhely Debrecenben.

Színházat nyitni ünnepi pillanat minden város életében. A debreceni Csokonai Fórum épületét Uhl Gabriella méltatta az OCTOGON 178-as (2022/6-os) lapszámában.
 

 

A 19. század közepétől a pezsgő kulturális és társasági élet letéteményese a teátrum. Különösen érvényes ez Debrecenre, amely sajátos geo(kulturális)politikai helyzetével és nagymúltú intézményeivel őrizte a magyar nyelv és irodalom ügyét. Az első színházi előadást 1798 augusztusában tartották Debrecenben, s ettől kezdve különböző ideiglenes helyeken – fogadókban, magtárban – került sor előadásokra, míg végül 1865-ben nyílt meg az immár állandó épületben működő színház. A magyar romantikus építészet keleti motívumoktól ihletett mór és bizánci ornamentikával dekorált épületében kapott helyet a teátrum (tervezője Szkalnitzky Antal), amely 1915-ben vette fel a város szárnyaló szellemű, ám hányatott sorsú költőjének, Csokonai Vitéz Mihálynak a nevét. 

A társulat sorsa sem volt kevésbé fordulatos, mint névadójáé, bár tehetősebb időkben a város jelentős anyagi támogatással segítette a színházépület felújításait. A debreceni Csokonai Színháznak jelenleg is folyik a korszerűsítése, ezért is örvendetes, hogy közben új bemutatkozási lehetőség nyílt a városban a színjátszás és általában az előadóművészet számára.

A Csokonai Fórum szórakoztató-kulturális köztér, amely egy már pezsgő városi térbe és használatba kapcsolódik bele.

A Fórum tervezését még a Finta Építész Stúdió kezdte meg a 2000-es évek második felében, s viszonylag hosszú idő telt el, míg a mai, befejezett kulturális és szórakoztató élményközpont kiteljesedett. 2022-re a már működő bevásárlóközpont új, az előadóművészetnek dedikált funkcióval bővült. Innen is az elnevezés, részben a hagyományos Csokonai Színházhoz kötődik, de olyan új játszóhely, amely a kortárs művészetfelfogásnak, gyakorlásnak és hozzáférésnek ad helyet. 

 

 

A Csokonai Fórumot a Tisza András építész vezette Tisza Építész Műterem és az „A” Stúdió '90 Építésztervező Kft. álmodta, formálta olyan igazi nyüzsgő, élénk köztérré, amely az ókori Római Birodalomban elterjedt, a városi lakosság számára mindig nyitva álló közösségi teret(fórumot) idézi. Építészeti szempontból ezt erősíti már külső, elegánsan magasba törő tömbje, amely az ókori (amfi)teátrumok íves (ovális alaprajzra szerkesztetett) megoldásait követi. Az oszlop, féloszlop mind a szerkezeti megoldásokban, mind a homlokzati dekorációban meghatározó szerepű, nyilvánvalóan szándékoltan a funkcióból következően antik építészeti előképek hatására alkotta így meg Tisza András építész és csapata.

Az oszlop mint az antik építészet meghatározó alapegysége nemcsak statikai szerepben meghatározó a Csokonai Fórum architektúrájában, hanem az oszlopokon megjelenő kannelúra, vagyis a hosszában futó, íves keresztmetszetű rovátka szerves és szisztematikus eleme a belsőépítészeti megoldásoknak, az egységes térszervezésnek. 

 

 

Egy színház és különösen egy közösségi térnek szánt kulturális fórum esetében a tágas és kényelmes közlekedők, folyosók alapvető elvárások, amelyhez tökéletesen igazodik az építész. A térség leghosszabb mozgólépcsője segíti az eljutást a főbejárattól a színház – 12,5 méteren elhelyezkedő – grandiózus előterébe, fogadóterébe, amely tiszta, átlátható szerkezetével biztos és könnyű kiszolgálást és tájékozódást nyújt az ide érkezőknek. A látogatóáramlást segítik a lépcsők és liftek is, amelyek a bevásárlóközpont parkolójából és a Fórum egyéb területeiről is elérést biztosítanak az előadásokra érkező közönségnek. A színházi termekhez – Latinovits terem (nagyterem) és a stúdiószínpadként működő Kóti Árpád terem – a tágas fogadócsarnokból indulnak az üveges oldalfaluk miatt légiesnek ható lépcsők.

Az üvegfelület az egész épületnek meghatározó jegye, hiszen külső falainak is meghatározó anyaga. Elsősorban esti kivilágításban kap varázslatos szerepet, amikor a trükkös világítási technikával az éjszaka fényei teremtenek a színházhoz illeszkedő ihletett, igéző teret. A további emeletek egyre inkább labirintusra hasonlítanak, ez természetes is, hiszen a színházi technika irányítópultjai, az öltözők, a legendás színész „büfé” rejtelmes helyiségei találhatóak itt, a nézőktől már elzártan őrizve az előadások titkait. Itt kell megemlíteni azt a pazar és korszerű technikát, amely igazi értéke az új Csokonai Fórumnak.

A nagyszínpad backstage a legkorszerűbb emelő-süllyesztő technológiával van felszerelve, világítástechnikája és hangtechnikája páratlan, hazánk legnagyobb audiovizuális keverőpultja áll a rendezők, színészek és technikusok rendelkezésére, hogy a kortárs előadóművészet technológiaterhelt és technológiaigényű előadásait megvalósíthassák. 

 

A Csokonai Fórum kortárs belsőépítészeti minőséggel és a legkorszerűbb technikai kiszolgálóháttérrel épült meg. A kortárs, letisztult design kiindulópontja, mint már utaltam rá, az oszlop „ornamentika”, a kannelúra, amely nemcsak a valós tartóelemeken jelenik meg, hanem végigfut a folyosók és a játszóhelyek falain (hangvetőként, az akusztika alakításában is fontos szerepet kapva). E vertikális megoldás finom szerialitásában remek megoldás egy színház zegzugos alaprajzának összefogására. Elemei elegánsak, variálhatóak, s könnyen rejtik a korszerű technológiai követelmények eszközeit.

Letisztultságuk valódi kortárs belső teret teremt a Fórumban. Színviláguk kellemes, megnyugtató.

A fogadó- és kiszolgálóterekben világos, a tágasságot erősítő, míg a színházteremben sötétre vált a technikai követelményeknek (fényelnyelés) megfelelően. A kissé meredek nagyszínpadi nézőtér kényelmes székeiben a nézők igazán közel kerülhetnek az előadáshoz. Fokozottan igaz ez a kamarateremre, amely abszolút variábilis színpadával a legváltozatosabb intim színházi tér megalkotására képes. 

A letisztult, kortárs designmegoldások erősítik és predesztinálják a Csokonai Fórumot arra, hogy egy korszerű, nyitott és tarka kulturális színtérrel gazdagodjon Debrecen, amely remek technológiájával hajlékonyan be tudja fogadni a változatos előadóművészeti formációkat. A regionális, a magyar-román határ menti együttműködést támogató uniós projekt keretében megvalósult nagyváradi Szigligeti Színház felújítása, míg magyar oldalon a

Csokonai Fórum megnyitása a szellemi értelemben határtalan, intézményeiben a magyar kultúra diadala.

Építészet:
DR. FINTA JÓZSEF, SZABÓ TAMÁS JÁNOS DLA |
FINTA ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. (2006 – 2009) |
TISZA ANDRÁS – TISZA ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. (2018 – 2019)

Belsőépítészet:
BALOGH BALÁZS ÉPÍTÉSZIRODA KFT. |  BALOGH BALÁZS DLA, BALOGH BENCE, BALOGH EMESE DLA, KÖNIG GERGELY, PATOCSKAI MÁRIA, RÉPÁS FERENC DLA

Színháztechnológia:
STRACK LŐRINC, TOMPAI ZSUZSA

Hangtechnika, audiovizuális technika
DR. BALOGH GÉZA, VOLLÁR FERENC



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Színház az egész világ!

Színház az egész világ!

Új színjátszóhely Debrecenben.

42 éves a MOME Anim

42 éves a MOME Anim

A legsikeresebb magyar animációs képzés szakmai programokkal és vetítésekkel ünnepel.

Fából vaskarikát: CLT-ből épülnek a jövő hőkomfortos panelházai | Urbanum meets OCTOGON

Fából vaskarikát: CLT-ből épülnek a jövő hőkomfortos panelházai | Urbanum meets OCTOGON

Vo Son Nam írása a novemberi tematikánk kapcsán.

Hirdetés