Hirdetés

Szerdahelyi Lászlóra emlékezünk.

Hirdetés

58 éves korában elhunyt Szerdahelyi László építész, az Azok a fiúk zenekar alapítója, frontembere. Mindig is zenélni szeretett volna, de az építész édesapja azt mondta, azért csak legyen egy diplomája. Miután lezárta a zenész karrierjét – amit utóbb „hatalmas szenvedélynek” nevezett –, maga is építész lett. „Szeretek mindent profin csinálni, nem hiszek abban, hogy lehet egyik lábbal az egyikben, a másikkal a másikban létezni” – fogalmazott egy interjúban. És mindezt bizonyította is: ahogy a zenekara 1990-ben az „Év felfedezettje” lett, építészként is maradandót alkotott, és díjakat nyert – mi stílszerűen a legjobb épületei felidézésével búcsúzunk tőle.

Szinte hihetetlen: mindössze másfél éve még egyetlen hírben két olyan épület díjról is beszámoltunk, melyeket Szerdahelyi László irodája, az Aspectus Architect tervezett: 2018 novemberében az Ericsson-székház ötcsillagos minősítéssel elnyerte a Legjobb irodafejlesztés – Magyarország címet, míg ugyanezen a versenyen, Hotelfejlesztés & Design kategóriában az ibis Stlyes Hotel Airport Budapestet találták a legjobbnak. Az utóbbi néhány héttel korábban Európai Ingatlan Díjat is kapott. De nézzük csak meg az épületeket közelebbről is!

Ericsson-székház, Infopark

„Mindig öröm olyan épület megvalósulását fogadni, amely képes egységet alkotni a környezetével, nem pedig uralni kívánja azt, főként, ha az egy adott területre vonatkozó, egységes koncepció keretein belül realizálódik

– fogalmazott Somfalvai Patrícia az OCTOGON 2018/3-as számában. – Az Ericsson új magyarországi székházának és kutatói-fejlesztői központjának sikerült ez a törekvés, hiszen az újonnan felhúzott centrum nem csupán részét képezi az egyetemi város innovációs és technikai negyed szövetének, hanem funkcióját tekintve is megállja a helyét. (...) Mivel a szárnyak alsó részét megnyitották, láthatóvá válik a kupolaszerűen emelkedő központi tömb, amely némi futurisztikusságot is csempész az összképbe: egy lebegő irodaház imitációját adja ezáltal.”

Más funkciót szolgál ki, nagyon más környezetben az ibis Styles Hotel Airport Budapest. Szerdahelyi az OCTOGON 2018/1-es lapszámban elárulta: lényegében már az első skiccekben rögzült az utóbb megépült ház terve, a sarokrészein ívelt formájú, ötemeletes épülettest.

„Az egyértelműen kódolható narráció helyett, közvetetten, rétegzett módokon reagál a repülőtéri helyszínre az épület: anyaghasználatával, építészeti részletképzéseivel. Az ívelések már önmagukban a repülő/repülés designjára jellemző streamline formálást juttatják eszünkbe.

Ez egyébként belépve a földszinti fogadótérbe, tovább a kapcsolódó vendéglátó-ipari részekre még látványosabb, elég csupán a mennyezet- és a padlókiosztásra pillantanunk: képzeteink lehetnek a repülőgép-légcsavarok lapátjairól – ezek az ívháromszögek kintről érkeztek, egészen pontosan az előtető formáját hozzák be az enteriőrökbe

– írta a cikkben Molnár Szilvia. – Újabb gondolati szintet jelent a homlokzatalakítás. A tömör fehérrel váltakozó üvegezet szürke sávokban álló ablakok elhelyezése dinamikát ad. Egy angol repüléstechnikával foglalkozó szakember a vezető tervezőnek már az első tervek, makett láttán úgy fogalmazott: a szálloda külső látványáról, hogy számára egy repülőgép gázturbina szerkezeti képét hívja elő. Ez viszont olyan mély asszociációs rétege az épületnek, ami a tudatos tervezői szándékon túlról érkezett, épp, mint a költői szándék esetében: hát, gondolta fene!”

Ismét más a küldetése a Kiscelli közben álló British International School Budapestnek. „Látható, hogy Szerdahelyi László és munkatársai nem a teljes hasonulás mellett döntöttek, amikor az új szárny építészeti programját megalkották; a zárt tömegű, egynemű épületrészhez hófehér keretű, transzparens, dinamikus felépítményt kapcsoltak. Az épületrész vázszerűsége, áttetszősége, aszimmetriája, egyúttal a régi részekhez viszonyított mérete révén mégsem opponál a korábbi épülettel. (...) Másrészt, ha a vizualitás felől közelítünk, akkor azt mondhatjuk, hogy a bővítmény hívogató kapuépítménynek hat, ezt a funkció is megerősíti, hiszen e bővítéssel az iskola kapott egy új bejáratot is. Az új épületrész a terepviszonyokra is reflektál építészeti módon – írta szintén Molnár Szilvia az OCTOGON 2016/7-es számában, hozzátéve, hogy az intézmény ars poeticája közvetetten is megmutatkozik:

A természetesség, otthonosság érzését közvetítik a fa és fahatású burkolati elemek, a nyitottságra pedig a legjobb példa a tantermek fizikai határainak kialakítása, ahol (...) a bezártság-érzet, a kaszárnyajelleg teljes hiánya fogott meg leginkább.”

Végül, csak hogy egy negyedik, teljesen eltérő funkciót is említsünk, szintén Szerdahelyihez köthető a kisvárdai focistadion is (OCTOGON 2018/6-os lapszám).

„A stadionépület tömegét alapvetően határozza meg a szerkezete, szerkezetének függőleges acéltartói, amik egyben az épület határoló tömegét is adják. Ezek V alakban formáltak, sajátos ritmust adnak az épület külső homlokzatának. Ezen felül az acél tartószerkezetet körbeöleli egy terpesztett lemezburkolat, ami kettős szerepet tölt be: egyrészt szintén fontos szerepe van a homlokzatformálásban, másrész elválasztja a már ellenőrzött (beléptetett) nézőket az ellenőrzésre váró nézőktől – írtuk két évvel ezelőtt.

Fotó: Palkó György

– Az épülettömeg másik meghatározója a ponyvás, acélvázra kifeszített lefedés, az épület ötödik homlokzata, aminek formálása a feszített ponyvaszerkezet statikáját adja vissza, oly módon, hogy az ellenálljon a mechanikai hatásoknak (szélteher), valamint a vízelvezetése is megoldott legyen. A feszített ponyvaszerkezet a látványban egységes, megszakítás nélküli fedést ad az épületnek, lényegében az kölcsönöz ’stadion- vagy arénahatást’ a létesítmény számára. Ezt a hatást a tervezők úgy fokozták, hogy a két rövidebbik oldalon lecsökkentették, alaprajzi értelemben elkeskenyítették a szerkezet magasságát.”


Szerdahelyi László tehát nemcsak profi, de sokoldalú is volt. És hogy visszautaljunk a zenei karrierjére, az általa „titkos kedvencnek” nevezett Velünk felfelé című dalával búcsúzunk el tőle:

„Majd lesz, aki elhagy, ki nem hiszi el,
hogy juthatnál égbe fel.

Képzelj egy csillagot,
képzeld, hogy ott ragyog.
Képzelj egy csillagot,
s hidd, el neked ragyog.
Te vagy ott!

S majd visszaránt, sok furcsa hang,
és úgy óv majd, hogy visszatart.
A semmiből indulsz, a semmibe érsz.
S a kettő közt oly mindegy hogy élsz.”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Elhunyt Charles Jencks építész

Elhunyt Charles Jencks építész

A posztmodernt éltette, a modernizmust eltemette.

Calatrava képzőművészeti alkotásaiból nyílt kiállítás Madridban

Calatrava képzőművészeti alkotásaiból nyílt kiállítás Madridban

Először mutatkozik be képzőművészként a spanyol fővárosban.

Hirdetés