12 pályaelhagyó építész szakmán kívüli sikertörténete 12 szakmai helyzetjelentéssel

Megszületett a döntés a 2025. évi Velencei Építészeti Biennále magyar kiállításáról. A Ludwig Múzeum kurátori pályázatának nyertese Pintér Márton lett a „Nincs itt semmi látnivaló” című projektjével. A tervezett kiállítás a Biennále főkurátora, Carlo Ratti kiáltványára reflektál, aki szerint „ahhoz, hogy szembenézhessünk a lángoló világgal, az építészetnek a körülöttünk lévő összes intelligenciát mozgósítania kell”.

Fabényi Julia nemzeti biztos felidézte, hogy legutóbb egy nemzetközi szinten jegyzett magyar építészeti teljesítmény, az új Néprajzi Múzeum állt a Magyar Pavilon kiállítása fókuszában, jövőre pedig Ludwig Múzeum egy rendhagyó kiállítással jelentkezik, amelynek merészen szubjektív, ugyanakkor kutatással megalapozott fiatal generációs nézőpontja joggal számíthat a nemzetközi szakmai közönség figyelmére. A magyar kiállítás 12 hazai pályaelhagyó építész szakmán kívüli sikerprojektjét fogja bemutatni, és egyben esettanulmányként használni egy átfogó szakmai helyzetjelentés elkészítése céljából. A sikertörténetek és a helyzetjelentések együttes bemutatása egyszerre nyújt szubjektív és tényszerű képet az építészet globális állapotáról.

A kurátor kritikai alapállása szerint „a Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále »építészeti Ki mit tud« szellemében legyártott elitista tartalma a gyakorlatban alkalmazhatatlan. Az építészet mára elveszítette meghatározó filozófiai, társadalmi és kulturális szerepét, csupán a folyamatosan változó piaci igényeket képes kiszolgálni. Ez a tendencia az irányadó elvek elkopásával, az építészet alkotóerejének elvesztésével és piaci igényekre szabott, egysíkúan tömegképzett épített környezettel jár. Ahogy a világban mindenhol, idővel itthon is megvalósultak a presztízs-beruházásaink, lett irodakultúránk, fehérfalú lakásokban alakult a közízlésünk és mertünk mediterrán-magyar álmot álmodni.”

A Magyar Pavilon a szakmán kívüli sikertörténetek bemutatásával nyújt perspektívát a komplex építészeti tudás alternatív alkalmazására, és ezek kapcsán egyúttal globális viszonylatban is diagnosztizálja a szakma nívóvesztésének legfőbb okait. A Magyar Pavilon egy valaha volt rangos, mára elhagyatott építészirodába invitálja a látogatót. Egy kimerevített irodajelenet látunk, ahol a munkaállomásoknál, a tárgyalókban és a vezetői asztalnál ülő piros figurák a tényszerű helyzetjelentések terhe mellett a szakmán kívüli sikerprojektjeiken dolgozó szakmaelhagyókat – Kossuth-díjas előadóművész, feltaláló, tech-guru stb. – reprezentálják. A szakmai helyzetjelentés elkészítésén doktoranduszokból és egyetemistákból álló építész-kutató projektcsapat dolgozik majd. A kutatómunka során kiemelt szerepet kap „Az építésznő”, akinek szakmán belüli helyzetéről, valamint a vonatkozó sikersztori gyakori „elmaradásának” okairól a Women in Architecture alapító kutatója készít feltáró anyagot.

A kiállítás érzékletesen mutatja be az építészeti pályaelhagyás globális jelenségét, és segíti annak sokrétű befogadását a figyelemfelkeltő címmel, a könnyen azonosítható, jellegzetes atmoszférájú terekkel, az üdítő sikertörténetek és a tényközlő helyzetjelentések kiegyensúlyozott, együttes jelenlétével. A Nincs itt semmi látnivaló archiválja a nívós múltat, ünnepli az építészeti tudás migrálását, kritizálja a jelenlegi normákat és cselekvésre szólítja fel az új generációt, hiszen, ha „nincs itt semmi látnivaló, akkor bizonyára még sok dolgunk van!”

   

A kiállítás kurátora Pintér Márton egyetemi oktató, építész. A 2014-es Velencei Építészeti Biennále egyik fő kiállításának, a Monditalia építész-kutató csapatának tagja volt. Idén védi meg a Breuer Marcell Doktori Iskolában „A szakmagyakorló, a szakbarbár és a szaki – avagy 10 év 10 munkájának összefüggései és azok összegzése 100 oldalban” című doktori disszertációját. A kutatócsapat tagjai: Böröndy Júlia, Graf András és Manhertz Ingrid. A kiállítás díszletének eredeti nívós bútorokból álló kollekcióját, valamint műszaki irodakellékeit a Möbelkunst mint kiemelt szponzor biztosítja.

A bemutatandó sikertörténetek és a vonatkozó helyzetjelentés:

Bujdosó Attila | Social Design Cookbook |  társadalmi hatás

Győrffy Máté | Podmaniczky-park | bürokrácia

Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs | KALÁKA  | társművészetek

Janesch Péter | „Rendszer-sziget” | szubjektivitás

A nő | ? |  A nők helyzete az építészetben (WIA)

Losonczi Áron | LiTraCon |  szabadalom

Pozsár Péter | Builders’ Society | fióktervek

Rajcsányi Balázs | TV | formátumok

Rimóczi Imre | Budapest Park | szabályozás

Rubik Ernő | Rubik-kocka | szerzői jog

Somlai-Fischer Ádám | Prezi | digitalizáció

Tompa Balázs és Kelemen Csaba | Kirowski | Másodállás

A 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálét 2025. május 24. és november 23. között rendezik meg.


Forrás: sajtóanyag

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Bachman Gábor újra a Velencei Biennálén

Bachman Gábor újra a Velencei Biennálén

Negyedszerre is meghívottként állít ki, ezúttal az olasz virtuális pavilonban.

Lina Bo Bardi kapja az idei Velencei Építészeti Biennálé Arany Oroszlán életműdíját

Lina Bo Bardi kapja az idei Velencei Építészeti Biennálé Arany Oroszlán életműdíját

Olyan épületek fűződnek a néhai építész nevéhez, mint Brazília első modern művészeti múzeuma és a Casa de Vidro.

Hogyan élhetünk együtt az építészeti örökségünkkel? - A Velencei Biennálé magyar pavilonja

Hogyan élhetünk együtt az építészeti örökségünkkel? - A Velencei Biennálé magyar pavilonja

Kovács Dániel Othernity című pályázata valósulhat meg a 2020-as Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén.

Hirdetés