Hirdetés

Nagy Bálint: Eltűnik egy korszak jó építészete

A Fuga kreatív igazgatója az építészet hazai helyzetéről, valamint az intézmény első és most induló tíz évéről beszélt.

A Fuga Budapesti Építészeti Központ nemrég programsorozattal ünnepelte a tízéves fennállását, ugyanezen alkalomból pedig a hazai építészet helyzetéről beszélgetett Nagy Bálint kreatív igazgatóval Götz Eszter a Magyar Narancsban

„Egyedülálló ez a hely, nemcsak itthon, de Európában is – mondta a Fugáról a beszélgetés elején Nagy. – Tudomásunk szerint nincs még egy ilyen intézmény, ahol az építészet fogadja be a többi művészeti ágat: zenét, fotót, designt, képzőművészetet, színházat, filmet, irodalmat.”

A tizedik születésnapról pragmatikusan fogalmazott a kreatív igazgató, amennyiben „nem lezárni akartuk az előző tíz évet, hanem megnyitni a következő időszakot”.

Nagy Bálint a Fuga egyik rendezvényén - Fotó: facebook.com/fuga.bek

Götz kérdésére, hogy az építészetet miért nem tartják számon a kultúra részeként, Nagy azt mondta, azért az utóbbi időkben javult a helyzet, majd kifejtette: „Sok ezer ember itt látott életében először építészeti rajzot – a saját lakása vagy háza alaprajzán kívül. Nap mint nap látom, hogy a koncertek vagy irodalmi események közönsége alaposan megnézi a teret is maga körül. Megsokszorozódik az építészetre figyelők száma, valami elementáris érdeklődést látok rajtuk. (...)

Az építészet megítélése a befogadók részéről nagyon sokat változott. Ugyanakkor azt is látják, hogy az építészet ügye nem fontos a politikának, az építészeti múzeumot egy mozdulattal ki lehetett húzni a Liget-projektből. Ha az építészetnek lenne újra önálló minisztériuma, egészen más helyzetbe kerülne.

A hatalom diktál, és sorra épülnek egyre abszurdabb „jelenségek”. Más részről pedig naponta szembesülünk azzal, hogy a 40-50 éve, a szocializmus idején épült jó építészeti színvonalú házakat sorra lebontják, Pázmándy Margit Kútvölgyi úti óvodájától Mikolás Tibor debreceni művelődési házáig. Ugyanez a sors vár Virág Csaba várbeli teherelosztójára is. Eltűnik egy korszak jó építészete, és vele együtt eltűnnek a városból az igazodási pontok és a kontinuitás.”

Ebben a helyzetben a Fuga minden fontos kérdésnek helyt ad, mert bár „rémes dolgok történnek mostanában az építészet címe alatt, engem azonban ez nem foglalkoztat. Az a dolgom, hogy idehozzam a különböző ügyek vitáit, függetlenül attól, mit gondolok róluk. (...) A Fuga befogadja a kiállításokat, nem feltétlenül azért, mert egyetért velük, hanem mert mindent megmutat. Ezzel a nyitottsággal és figyelemmel tudjuk a legjobban támogatni az építészeti kultúrát.”

Az interjúban szóba került még a magyar építészet helyzete a világban, az építészeti múzeum hiánya, valamint az „iszonyatos szakadék” a diplomatervek és az utánuk következő, immár a valóságra reagáló munkák közt.

A teljes interjú a Magyar Narancs október 10-én megjelent számában olvasható.

A Fuga mindennapjait az intézmény honlapján és Facebook-oldalán is követheted, míg az Octogon naptárában más események mellett a Fuga programjait is megtalálod.

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Wittgenstein egy tőmondattal helyre tette forma és funkció kapcsolatát

Wittgenstein egy tőmondattal helyre tette forma és funkció kapcsolatát

Zalavári József az új könyvéről beszélt a FUGA videójában.

Párbeszéd és tudástranszfer mentheti meg a hazai textilipart

Párbeszéd és tudástranszfer mentheti meg a hazai textilipart

Mini interjúk készültek a január 10-ig látogatható TEXHIBITION kiállítóival.

Balázs Mihály és Nagy Bálint kapta a Kotsis Iván-érmet

Balázs Mihály és Nagy Bálint kapta a Kotsis Iván-érmet

A MÉSZ keddi díjátadóján.

Hirdetés