Modernitás új színekben

A Zánkai Erzsébet-tábor felújítása és bővítése.

Másfél éves tervezési munka és két éven át tartó kivitelezés után megnyílt a felújított Zánkai Erzsébet-tábor, amelyet nemhiába neveztek születése idején Úttörővárosnak – valóban teljes kisvárosnyi infrastruktúra és épületállomány esett át most teljes körű korszerűsítésen. A tervezők egyértelműen az elődök által kialakított, letisztult, racionális geometriát követték, és egészítették ki hasonló szellemben, a szocializmus egyenszürkéjét azonban a 21. század sokszínű tarkasága váltotta fel kezük nyomán. Cikkünk az OCTOGON magazin 170-es (2021/6.) lapszámából.

A zánkai tábor felújítása és építészeti kiegészítése jó példa arra, hogy a hatvanas, hetvenes évek modernizmusa méltó és racionális kezeléssel értékteremtő megújulás alapjául szolgálhat. Pedig ha van létesítmény, ami valóban a szocializmus jelképe volt, akkor Zánka kétségtelenül az. Ez a felújítás azonban azt is jól példázza, hogy a kellemetlen vagy kényelmetlen történelmi asszociációk is azzal írhatók felül a legeredményesebben, ha ahelyett, hogy a nyomát is eltüntetjük vagy felismerhetetlenségig átépítjük, saját eszközeinkkel töltjük meg pozitív tartalommal a kérdéses épületet. A zánkai tábor olyan szempontból szerencsés, hogy 1990 után, 30 évnyi funkcióvesztést követően a 2012-ben elindult Erzsébet-táboroknak köszönhetően meg tudta őrizni a gyermeküdültetést. Annak idején, a hatvanas évek végén átgondolt előkészítés után kezdtek a nagyszabású tervek megvalósításához. A helyszín- ként kiszemelt Ság-puszta Zánka határában előnyös adottságokkal bírt. A nyilvános, országos építészeti pályázatra beérkezett 33 pályaműből 15 nyert díjat, ám a megvalósult változat végül egyikre sem emlékeztet. A végső tervváltozat és a kiviteli tervek az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) égisze alatt születtek, 1970 és 1979 között.

Az 1960-70-es évek modernizmusa Európa nyugati felén, sőt az egész civilizált világban egyetemesen jelen volt – habár laikus körökben sehol sem tudott nagy népszerűségre szert tenni.

Az egészségház bejárata nagyvonalú kiegészítést kapott, a sárga szín végigvonul az épületen

A tervek a hatvanas-hetvenes évek modernizmusának szellemében készültek, megfelelve a kiírásban foglaltaknak: a gyermekek számára korszerű, egészséges, egy valódi város kényelmét nyújtó komplexumot kellett tervezni, üzletekkel, étteremmel, orvosi és sportlétesítményekkel, a tábor- vezetést kiszolgáló infrastruktúrával, irodákkal, szolgálati lakásokkal, és persze stranddal, mólóval. A 200 hektáros területen nagyvonalúan bántak a környezettel, az épületek szellősen helyezkednek el, köztük sok erdős, ligetes területtel. A tábor valóban kis önálló településként működött, saját vízművel, szennyvízkezeléssel, úthálózattal, vasútállomással. A korszerűsítést tervező DVM group tehát rendkívül komplex feladatot kapott a megrendelőtől: nem csak a mintegy harminc épület felújítása és a szükséges új funkciókat kielégítő új épületek tervezése, de a teljes környezeti infrastruktúra újragondolása is feladatuk volt, egészen az egységes informatikai rendszer kialakításáig. A tábort üzemeltető és a területen Erzsébet-táborokat megvalósító Erzsébet Alapítvány alapvető célja – a 21. századi igényeknek megfelelő terek létrehozásán túl – a tábor kapacitásának bővítése volt. A feladat nagyságrendjét érzékelteti, hogy Magyarország legnagyobb táboroztatási programja, amelyet az egyházi hátterű Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány valósít meg közfeladatként, a bővítés nyomán 3400 táborozót tud egyidejűleg fogadni. Ezen felül a tábor több mint 300 dolgozó számára nyújt szálláslehetőséget.

A DVM group Csécsei Ákos vezette tervezőcsapata a megrendelő Erzsébet Alapítvánnyal közösen egyenként vizsgálta az egyes, nagyon különböző funkciójú létesítmények állapotát, igényeit és a beavatkozás lehetőségeit. Ehhez a megrendelő tapasztalatai alapján összeállított, részletes tervezői programot kapott a DVM group az Erzsébet Alapítványtól, és a tervezés alatt folyamatosan tervezési kooperáción egyeztettek. A megrendelő végig részt vett a kialakítási folyamatban is, amely megkönnyítette a tervezést. Minden épület esetében egyedi döntést kellett hozni úgy, hogy az egész együttes azonos nívón és koncepció mentén szolgálja a 21. század igényeit. Általános elv volt az elmaradhatatlan akadálymentesítés és a gyerekek biztonságának megteremtése. Egyértelmű volt az épületek, és a hetvenes években kitalált működési koncepció megőrzése, csak ott bontottak, ahol az épület műszaki állapota ezt elkerülhetetlenné tette, például a kikötői pavilon esetében, amely könnyed, fém- és faszerkezetű felépítményt kapott a tönkrement emeleti szintje helyett. Új építésre a kiszolgáló funkciók – mosoda, műhelyek, raktárak – bővülése miatt került sor, ezt külön blokkban oldották meg.

Az új rendezvényközpont a meglévő épületekkel együtt zárt térfalat alkot a monumentális Fórum körül. Előtte széles, játékosan komponált előtető bővíti a használati lehetőségeket.

Néhol funkcióváltás határozta meg az adott épület átalakítását, mint a létesülő játszóház esetében, ahol a korábban szálláshelyet, majd iskolai funkciót ellátó épületből korszerű szabadidős tevékenységeknek megfelelő helyiségeket alakítottak ki a 2010-ben elkészült építészeti átalakítás (Krizsán András) tiszteletben tartásával. A tervezők hasonló tisztelettel fordultak a korábbi alkotók munkája felé is. Bár számtalan eltérő funkcióról van szó – szállás, étterem, konyha, iroda, egészségház, színház, sportcsarnok, rendezvénytér, strand, kikötő, móló –, az is koncepcionális döntés volt, hogy a beavatkozások egységes hangnemben, az eredeti racionális építészeti szellemiséghez igazodva, de korszerű anyaghasználattal, a használók életkorához illeszkedően, játékos, kortárs esztétikával készüljenek.

A kor jó műszaki színvonalán, olykor úttörőnek számító szerkezetekkel (pl. Univáz) készült épületek keletkezésük idején nem számítottak kiemelkedő építészeti minőségűnek, inkább együttesük, illetve telepítésük képvisel a korszakra jellemző értéket. A tábor központja az úgynevezett fórum, ahol a többezer gyerek ma is együtt vesz részt a tábornyitó és -záró rendezvényeken. Eköré derékszögben települtek a közös használatú épületek: a bejárati épület, mely a kor dinamikus esztétikájának megfelelően egy lepényből és egy toronyból áll, az ezernél több főt egyszerre kiszolgáló étterem és a táborok idején napi 10 ezer adag melegételt előállítani képes konyha a hosszan elnyúló, egy tömegbe foglalt sportcsarnok és színházterem. A méretek és arányok birodalmi jellegűek, a homlokzatok sodró dinamikája főképp a vízszintes irányt hangsúlyozza. A szállásépületeket távolabb, telepszerű elrendezésben helyezték el. A patak mentén széles, aszfaltozott út vezet le a partra, ahol kikötő, büfé, móló bővíti a strand kínálatát, menet közben pedig, az út mentén balatoni tájház található, és egy nagyméretű KRESZ-park is helyet kap az elkövetkezőkben.

Az étterem 1200 fő egyidejű befogadására szolgál, az építészeti feladat ennek a volumennek a humanizálása volt. Ehhez elsődleges eszközt az élénk színek, és a minőséget sugárzó, de egyszerű design szolgáltatott.

A vasútvonal és a közút is keresztezi a partra vezető utat, a vasúti csomópontban a tábornak saját vasútállomása van, amely a MÁV által szintén megújult, a főút forgalma pedig vasbeton hídon vezet át a tábor fölött. A struktúra a 2012-ben újraindult táboroztatást jól szolgálta, az épületek állaga azonban régen megérett a korszerűsítésre. Az átalakítások sora már 2010-ben megkezdődött, amikor Krizsán András tervei nyomán a tábor főbejárata és központi épülete elnyerte karakteres külsejét. A Krizsán-féle, a Balaton dinamikáját idéző íves előtető és faágakra emlékeztető hajlított fém alátámasztások egészséges egyensúllyal képviselik a funkció és a használók életkora által indokolt stilizáltan narratív és a kortárs esztétika nyomán kívánatos egyszerű, geometrikus építészeti nyelvet. A továbbiakban azonban helyesen járt el a DVM group tervező gárdája, amikor úgy döntött a megrendelő Erzsébet Alapítvánnyal közösen, hogy ennél visszafogottabb, szűkszavúbb modorban folytatja a felújítást, és a bejárati épület ikonikus hangsúlyát meghagyva, a jól megválasztott anyagokra, ritmusokra és arányokra bízza az építészeti hatást, csakúgy, mint hatvanas-hetvenes évekbeli elődei. A legnagyobb átalakításon a fórum épületei estek át.

A beavatkozások egyaránt érintették a belső elrendezést és ebből adódóan a homlokzatok architektúráját. A belsőkben a födémek részbeni elbontásával a mai igényeknek megfelelő, jól bevilágított, tágas, nagy belmagasságú tereket hoztak létre, ez lehetővé tette, hogy újragondolják a forgalmi kapcsolatokat. Egyes helyeken új funkciók is bekerültek, ilyen például a fogadóépület földszintjén kialakított, kortárs megfogalmazású, egyszerű kápolna. A fogadóépület tornyának homlokzatán a tönkrement kőburkolatot korszerű szálcement burkolatra cserélték, amely az architektúra karakterét nem változtatta meg, csak felfrissítette. Az étterem belső tere átalakult, teljesen új, üvegezett homlokzatot kapott, radikálisan megújult a konyha belső tere és a konyhatechnológia, az akadálymentesítést újonnan épült lift szolgálja. A sportcsarnok és színház végtelen vízszintes tömegét funkcionálisan és a homlokzaton is megosztották, a legutóbbi felújítás során kialakult zord, kevés áttöréssel bíró térfalat az eredeti állapotra utaló, függőleges árnyékoló lamellarendszerrel látták el, így az egyensúly helyreállt. A fórumot keretező épületsor új elemmel bővült, a térfalat egy sport- és rendezvényfunkcióra alkalmas csarnokkal zárták le, amelynek földszintes részébe került a folyton üzemelő büfé, továbbá az étterem alsó részében egy nagyméretű bolt is működik. Az új épület előtt nagy kiállású, kör alakú nyílásokkal áttört, színes lábakkal alátámasztott előtető húzódik végig, összekötve az egyes épületeket.

Ahol nem volt indokolt az építészeti áttervezés, például a színház előcsarnokában, ott az eredeti lépcsőt megtartva új színekkel és burkolatokkal frissítették fel a közlekedő terét

A tervezők a fórumot egységes építészeti elemként kezelték, ahol a különböző struktúrájú homlokzatokat az azonos szellemiség hozza harmóniába. Nagy szerep jut a színeknek mind a belsőépítészetben – ami szintén a DVM group munkája a megrendelő igényei szerint –, mind a homlokzatokon, de még a túlméretezett aszfaltozott felületek humanizálásában is. A nyolc darab külső folyosós, középső udvarokra szervezett nyári szállásépület mindegyike saját színkódot kapott az alapítvány kéréseinek megfelelően a tábori jelleghez és a táborok megvalósításához kialakított altáborok szerint, amely a szobák berendezésében, a folyosók korlátjain, illetve a pavilonok információs rendszerén is visszaköszön, sőt az étterem színezésében, illetve működésében is szerephez jut. Ahol erre mód volt, a homlokzatok felújítása során is megjelennek a színes épületburkoló lemezek, a sportcsarnok új mozgatható árnyékoló lamellái más-más nézőpontból eltérő színkódokká állnak össze. Ez a játékosság és könnyedség, praktikus, ugyanakkor értékközpontú szemlélet jellemző az egész tábor felújítására. Az értékmentésbe az is belefért, hogy ahol ez lehetséges volt, megőrizték vagy helyreállították az eredeti anyagokat és textúrát, mint például a színházterem falburkolata vagy a sportcsarnok pilléreinek rovátkolt műkő felülete esetében.

Az ismertetés során nem véletlenül hangzik el annyiszor a „beavatkozás” fogalma építés helyett; ez a megfontolt hozzáállást feltételező cselekvés írja le legjobban a megrendelő Erzsébet Alapítvány, a tervezők és a kivitelezők viszonyulását az összetett feladathoz. Pontosan mérlegelték és elemezték a lehetőségeket, annyit tettek hozzá a meglévő épületminőséghez, amit az adott igény megkövetelt, mindezt következetes és kompromisszum nélküli építészeti minőségben és kivitelezés szempontjából 20 hónapos, azaz meglehetősen rövid kivitelezési idővel. A komplex program végeredménye pozitív példa arra, hogy érdemes értő kézzel bánni azzal a nem csekély mennyiségű építészeti hagyatékkal, amelyet a huszadik század második fele ránk hagyott.

 

Tervezés éve: 2018-2020
Építés éve: 2019-2021
Új épületek bruttó szintterülete: 6000 m2
Átépítéssel érintett épületek bruttó szintterülete: 61 000 m2
Tábor területe: 200 ha
Generáltervező: DVM group
Ügyvezető: Czár Balázs
Felelős tervező: Csécsei Ákos 
Projektvezetők: Ba Julianna, Guzmics Annamária, Nemes Árpád, Kovács Tamás, Sztankó Gerda, Botár Barnabás, Tóth Tímea (belsőépítészet)
Építész tervezők: Cziczer Klaudia, Horváth Domonkos, Lukátsi Marcell, Koválcsik Ágnes, Süttő Réka, Kovács Eszter, Szabó Attila
Projektmenedzsment: Schüller Márkus, Hidegkuti Ferenc (DVM GROUP)

 

Még több és nagyobb méretű képekért katt a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Külön divízió lesz a DVM group Építészeti Vizualizációs csapatából

Külön divízió lesz a DVM group Építészeti Vizualizációs csapatából

Tovább bővül a komplex építészeti és építőipari szolgáltatási paletta.

Elképesztő harc és látványos átalakulások a hazai építőiparban

Elképesztő harc és látványos átalakulások a hazai építőiparban

Az integrált szolgáltatások felé tartó iparágról Massányi Tibor, a DVM group Kft. ügyvezető partnere nyilatkozott.

Lechner műkőkísérleteitől a kifeszített üvegbuborékig

Lechner műkőkísérleteitől a kifeszített üvegbuborékig

Megkezdődött a Drechsler-palota rekonstrukciója és ötcsillagos szállodává alakítása.

Hirdetés