A fém építészeti felhasználásának különleges magyar példái.

A fém tartószerkezetként kezdte pályafutását az építészetben, ám fokozatosan meghódította a látszó felületeket is. Kiderült, hogy amellett, hogy műszaki tulajdonságai kiválóak, számtalan lehetőséget rejt a kreatív tervezés számára. Alább olyan hazai példákat mutatunk, ahol a fém különleges tulajdonságait használta ki a tervező. Színpompás és extravagáns épületek következnek.

 

Rozsdáslemez csúcsra járatva: Kemenes vulkánpark, Celldömölk, 2013. – építész: Földes László, Balogh Csaba, Tatár-Gönczi Orsolya

A corten lemez az utóbbi évtizedek divatos anyagává vált, az építészek kedvvel alkalmazzák a rusztikus, időrágta felületet, főként történeti környezetbe kerülő kortárs épületek homlokzatain. A vulkánok a történelem előtti idők üzenetét hordozzák, a föld gyomrából kiömlő láva már-már a kozmikus kezdetekre utal. A Celldömölkre tervezett Kemenes vulkánpark múzeumépületének esetében több, mint indokolt volt az építészeti üzenetet a beton és rozsdáslemez kocka mondanivalójára építeni. Mintha a 2001 Űrodüsszeia monolitja csöppent volna a Vas megyei városka határába.  

...kemény, erős szavú épület, ugyanakkor rendkívül izgalmas, sokrétegű, sokféle olvasatot implikáló alkotás, – a természettudományok racionális szigorát oldja a képzőművészet poézisébe. Olybá tűnik, mintha tervezői egy absztrakt, kortárs szoborba szellemítenék át a geofizika száraz törvényeit, adatait, jelenségeit. Ha narratív alkotásként elemezzük az épületet, akkor kézenfekvő a betont azonosítani a vulkáni tufát fedő szürke, megfaragott bazaltréteggel, míg a vörös Cor-ten® acélt a tűzhányó kőzetrepedéseit átjáró vagy intrúziókat létrehozó olvadt kőzetként, magmaként értelmezni. Így a pontszerű, centrális szerkesztés egy csapásra értelmet nyer. – írja Martinkó József. 
 


Fotók: Bujnovszky Tamás


 

Színkód, mint információ: Budafoki villamoskocsiszín 2018. – építész: Takács Ákos (CÉH)

A fém építészeti előnyei közé tartozik, hogy bármilyen színt magára ölthet. A színeknek pedig nem csak esztétikai, de információközlési szerepe is jelentős. A Budapesten élők számára a villamos mindörökre sárga, ezt az axiómát használta ki az új villamos kocsiszín tervezője Budafokon. A remíz épületét a Prefa alumínium lemezével burkolt sárga kígyók, kvázi-villamosok tagolják, és adnak különleges, mégis első pillantásra dekódolható üzenettel bíró karaktert a külvárosi üzemépületnek. Élénk sárga, mint a villamosok. Világít a téli szürkeségben a Budafoki Kocsiszín, amely szakított a hagyományos közlekedési-ipari épületek világával és kilépett a megszokott téglaarchitektúrából.. 

„A koncepció fontos részét képezi a szín. Számomra az első pillanattól kezdve egyértelmű volt, hogy az épület tetejének színesnek kell lennie. A városnak nem kell mindig szürkének lennie, és egy szín meghatározó lehet a teljes környezet közérzete szempontjából. És mivel a budapesti villamosok »közlekedésisárgák«, így a kocsiszín számára is ezt a színt választottuk." – meséli Takács Ákos tervező. 
 


Fotók: Prefa


 

Színszimbolika finomra hangolva: Nemzeti Tenisz Edzőközpont 2016. – építész: A4 Stúdió, Kendik Géza, Papp Zoltán, Hargitay Zsófia

Goethe szerint a színek a fény tettei és szenvedése. Kendik Géza épületének merész színei amellett érvelnek, hogy ez a szenvedés nem hiábavaló. Az évekig lerobbant körülmények között, Óbudán működő, egykor a Bányászati Vállalat teniszközpontja a korszakos sportberuházások fontos állomása. Ez már nem a „fehér-sporthoz” tartozó fehér épület, ez már a fiatalokat is megszólító üde és vidám központ. Tömör lamellás fémburkolatán 12 szín jelenik meg, de jellemzően a piros, a fehér és a zöld dominál, ugyanis a megbízó szerette volna az épület nemzeti jellegét kidomborítani. Az építész, aki maga is rajongója e sportnak, a színárnyalatok használatával „árnyalta” a kissé sarkos megbízói kérést. A nyílászárókat a lamellákkal teljesen be lehet zárni, így a homlokzat összefüggő síkként jelenik meg. Maguk a lamellák rézsútos bemetszések mentén találkoznak, amelyek a teniszre kihegyezett szemű szemlélő számára az ütő nyelének gripjét idézik. „André Agassi egykori színpompás viselete és a »fehér-sport« eleganciája ötvöződik a Nemzeti Teniszközpont budai épületében.” – meséli Kendik Géza. Sőt, az sem titok, hogy az épület koncepciójának alakítása közben a tenisz világsztár is tanácsokkal látta el a tervezőcsapatot. 
 


Fotók: Bujnovszky Tamás, A4


 

FÉM a köbön: The ZAM!, Zamárdi közösségi tér a Balaton partján 2021. – építész: A4 Stúdió, Kendik Géza, Veszelik Péter, Payer Katalin, Kitka Gergely

A Balaton az 50-es évek óta, az építészeti innovációk, kísérletek terepe anyaghasználatban és ennek megfelelő formálásban egyaránt. Ezt a hagyományt folytatja a THE ZAM!, mely buborék formájú tömegével, fém burkolatával utal a Zamárdiban található jelentős VI. századi avar-kori temetőben feltárt fém használati tárgyakra is.Az építészeti képlet teljesen egyértelmű, és betűről betűre leolvasható az összetett kompozícióról, aminek minden eleme, a színekig bezárólag értelmes szó az összetett mondatban. A fehérben tartott struktúrához attól vizuálisan is jól elkülönülő, fekete tömegek kapcsolódnak, melyek a tartalmat, a hasznos funkciókat rejtik. A külvilággal kapcsolatot jelentő nyílások, átjárók és lépcsők szürkészöld fémlemezből készültek. 

A buborék íves acéltartóira hajlított fémlemez burkolat került, melyeket egyenként hajlítottak meg, a kiállítótér ellipszoid tömegére kerülő hajlított fémlemez burkolat könnyedén fel tudja venni a forma okozta fedési nehézségeket. A Prefa pikkelyekkel burkolt forma nem kevésbé artisztikus belső teret zár magába, ahová belépve csak annyit mondhatunk: Hűha! Fehér acélbordák közt fehér burkolat alkotja a héjat, a padló csillogó fekete műgyanta, a szinte szakrális tér kizárólag felülről kap fényt egy ovális nyíláson keresztül, amely opálos foltként tükröződik a padlón. A The ZAM! egyedi színfolt a magyar építészet néha kissé egymenetes kánonjában, kifogástalan műszaki minőségű izgalmas épületszobor, amely egyelőre keresi funkcióját a Balaton partján. Az épület minőségét viszont egyértelműen jelzi, hogy az Archdaily is beszámolt róla. 
 


Fotók: A4




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Újra-raktár – Fabric Warehouse 2.0

Újra-raktár – Fabric Warehouse 2.0

Művészi szövetraktár a Fearon Hay Architects építész stúdiótól. 

„Hallottam sírni a vasat”

„Hallottam sírni a vasat”

Az Octogon online márciusi tematikája a fém és üveg szerepe az építészetben és a design területén.

Ércek rejtett jelenléte | Ratio

Ércek rejtett jelenléte | Ratio

Katharina Mischer és Thomas Traxler kisbútorsorozata a fémbányászat káros környezeti hatásaira hívja fel a figyelmet.

Hirdetés