A büntetés-végrehajtás új területek felé nyitott.

Méghozzá nem is akármilyen! Berettyóújfalun épült fel Magyarország első börtönkórháza, amely a műfajban Európában is egyedülállónak számít. A vezető tervező, Borsay Attila teljesen szűz terepen mozgott, viszont érthetően szigorú és mindenre kiterjedő iránymutatást kapott. Az első hallásra ijesztőnek hangzó feladat végül tervezői szemszögből álommunkának bizonyult, bár bevallottan pályájának legbonyolultabb feladatát jelentette.

A fővárostól 270 km-re lévő Berettyóújfalu nevezetességeiről eddig csak L. Ritók Nóra és az Igazgyöngy alapítvány kapcsán hallottam, a térképre azonban nem igazán tudtam a települést felhelyezni. A felzárkóztató alapítvány léte arra engedett következtetni, hogy nem éppen gazdag vidékről van szó, ehhez képest a mostani interjú során kiderült, hogy jól felszerelt kórházzal rendelkezik. Ez volt az egyik oka, hogy a börtönkórház ide került, a két intézmény ugyanis funkcionálisan szorosan együttműködik, az intézményes hátteret igénylő beavatkozásokat a már meglévő kórházban végzik el. De mi is az a börtönkórház, amelynek ezek szerint nincs párja Európában?

Egyfelől értelemszerű, hogy szükség van a fogvatartottakat ellátó egészségügyi intézményre, hiszen ők miért ne lehetnének adott esetben betegek? Másrészt minden valamirevaló filmben a szökést a gyengélkedőre menet eszközlik a bevállalósak, egy vakbélgyulladást szimulálni igazán gyerekjáték. Nem életszerű tehát, ha közkórházak látják el ezt a feladatot, bár én várakoztam már együtt tyúklábmintás ruhába bújtatott, megbilincselt illetővel, de az speciális intézmény volt. A tököli börtönhöz tartozott egy meglehetősen rossz hírű rabkórház, az új intézmény részben ennek kiváltására létesült. A magyarországi börtönök 90%-a Mária-Terézia korabeli, a tököli kórház infrastruktúrája is ennek megfelelő szintű volt. Az eredetileg orosz laktanyaként szolgált együttes egyik épületében rendeztek be kórházat; egyrétegű ablakok, repedező mettlachi burkolat, működésképtelen liftek jellemezték az ellátás színvonalát.

Az új börtönkórház kormánydöntés nyomán kiemelt beruházásként valósult meg, melyet közbeszerzésen nyert meg egy igazságügyi szakértői cég, amelyhez társulva Borsay Attila végezte el az építészeti feladatokat Ignácz Erika belsőépítésszel együtt. A szigorú technológiai feltételeket egy százoldalas kézikönyv tartalmazta, amelynek megfejtése önmagában sem volt egyszerű feladat. A hazai előképek között szerepelt a már említett tököli, illetve a büntetés-végrehajtás által a legjobbnak tartott tiszalöki börtön, utóbbi építészeti szempontból azonban mélyen színvonal alatti. A külföldi – német és svájci – példák szintén olyan egészségügyi ellátó intézmények, melyek egy-egy börtön keretei között működnek. A berettyóújfalui börtönkórház viszont önálló intézmény, ahová az ország többi, 29 börtönéből szállítják a kezelésre szorulókat.

A börtönkórház trapéz alakú telke, melyen Berettyóújfalu legnagyobb épülete megvalósult, a település szélén, közvetlenül az autópályától lehajtó út mellett fekszik, így a fogvatartottak biztonságos szállítása könnyen megoldható. A kórházi ellátást a szomszédos telken álló, EU-s forrásból felújított berettyóújfalui kórház biztosítja, mely ezt megelőzően 60-70%-os kihasználtsággal működött. Az ellátásra szorulókat szigorúan zárt útvonalon viszik át a büntetés-végrehajtás intézményéből a közkórházba. Magában a börtönkórházban a betegfelvétel zajlik, illetve külön szinteken nemenként elkülönítve a betegszobák találhatók. Az épület kialakítását mindenben a szigorú technológia szabta meg. A büntetés-végrehajtás maximálisan együttműködő volt, egy orvosi, egy biztonsági és egy műszaki team folyamatos egyeztetése mellett zajlott a tervezés.

Első lépésben milliméter pontosan meghatározták a betegszobák kialakítását, majd elemenként rakták össze a teljes épületet. Minden egyes helyiséget minden team véleményezett, a biztonság és a kórházi előírások mentén alakuló mátrixba hiba nem csúszhatott. Az esztétika érthető módon sokadik helyen szerepelt a megbízói elvárások között, így igazi kihívást jelentett a tervező számára, hogy ennek ellenére építészetileg értékes végeredmény szülessen. Hiszen mégiscsak a település legnagyobb épületéről van szó, amely funkciójánál fogva nyilván eleve nem vonzó a lakosság körében, még ha munkahelyeket teremtett is. A tervező feladata volt, hogy a negatív asszociációk és a tömör betonkerítés ellenére a házat építészeti eszközökkel integrálja a település szellemi és fizikai struktúrájába.

Az alaprajzi szerkesztést a működés logikája szabta meg. A rabok kizárólag őrökkel közlekedhetnek, a férfiak és nők szigorúan elkülönített útvonalon, nem is láthatják egymást. Az orvosi részlegen és a betegszobákon kívül az irodákat tartalmazó parancsnoki részleg is a tömb integráns része, ezen felül el kellett helyezni az üzemeltetést és a biztonsági részleget is. A 200 beteget befogadni képes intézményben 200 fős személyzet dolgozik, orvosok, adminisztráció, biztonsági személyzet és üzemeltetők. Az alapterület minimumát az előírás a teljes épület négyzetméterére vetítve 22 m2/főben szabja meg, itt ez 24 m2. A beléptetés is szigorú szabályokhoz igazodik, ahogy a körlet védelmére is előírás körben a 4 méter magas sima betonfal.

Az összetett funkció kettős kereszt alaprajzot eredményezett, ahol a földszinten a két keresztszár között egy-egy tömb kapott helyet. A földszinten található a parancsnoki részleg, az adminisztráció és az üzemeltetés, a vizsgálók az emeletre, a parancsnoki részleg fölé kerültek. A földszint a személyzet számára teljesen átjárható, a betegszobák az emeletekre kerültek, nemenként elkülönítve. Itt a szárak zárt körletek, elzárt, önálló betegosztályok, az összekötő szárba az orvosok és nővérek, az orvosi szobák, a kiszolgálás került. A csomópontokban kialakított fokozott biztonsággal ellátott nyolcszög alakú fülkékből a négy irányba nyíló, ráccsal elzárt folyosók mindegyike szemmel tartható, monitorozható. A működést leképező logika átlátható – ha nem hangzana blaszfémiának, akár barátságosnak is nevezhető – tereket eredményezett.

A humán szempontú térképzés és építészeti részletképzés emlegetése egyébként nem túlzás, a tervezők kifejezetten törekedtek arra, hogy az építészeti eszközök az agresszió csökkentésének irányába hassanak. A tér tisztaságán és átláthatóságán, a fehér szín és a sima, esztétikus felületek alkalmazásán túl egyedi megoldásokat is felvonultattak az egyébként kötelező belsőépítészeti elvárásokon felül. Utóbbiak a cellák, illetve itt betegszobák kialakításában szigorú előírásokat tartalmaznak, nem lehetnek peremek, élek, ablak csak a fal belső síkjára kerülhet, elérhető kilinccsel nem záródhat. Ugyanakkor minden szobához nyitható ablak tartozik, és az ablakok mérete szemlátomást nagyobb, mint a szokványos.

Ez már tervezői döntés volt, amely a bent lakók pszichés közérzetére épp úgy jó hatással van, mint az épület külső megjelenésére, városi illeszkedésére. Bármilyen abszurd, a homlokzatok megformálása során a nyílászáróknak az alaprajzokhoz igazodó kiosztásán túl a rácsok kialakításában juthatott szóhoz a tervezői kreativitás. E téren szintén határozott tervezői döntés volt a szokásos börtönrács helyett a sűrű osztású lamellára emlékeztető megjelenés, illetve, hogy maga a rács az ablak síkjától fél méter távolságban helyezkedik el, ami szintén oldja a bezártság hatását és csökkenti az agresszív indulatokat. A fix horganyzott acél zsalu megoldja egyúttal az árnyékolást, illetve a ki- és belátást is korlátozza, akadályozza a zavaró kommunikációt.

Az alsó szinten, ahol a kiszolgálószemélyzet helyiségei vannak, a lamellák osztása kevésbé szoros, nagyobb átlátást biztosít, javítva az itt dolgozók közérzetét. További tervezői javaslat volt, hogy – kihasználva az alaprajzi szervezésből adódó lehetőséget – a kötelező egyórás napi séta helyszínéül ne az udvar, hanem az egyik lapostető szolgáljon, ahonnan némi átlátás nyílik a bástyafal fölött. A megbízó elfogadta a javaslatot, és így ez a megoldás szintén a jobb pszichés közérzetet szolgálja.

A fentiek jól illusztrálják, milyen nem mindennapi igényekre kellett a tervezőknek építészetileg is hiteles választ adniuk, amellett, hogy pontról pontra megfelelnek a szigorú biztonsági és egészségügyi előírásoknak is. Szerkezeti szempontból külön kihívást jelentett, hogy az egész épület, minden tartó- és határoló szerkezet monolit vasbetonból készült, ami azt jelentette, hogy az utolsó villanyvezeték helyét is előre kellett már terv szinten rögzíteni. A precíz kiviteli terveknek köszönhető, hogy művezetés nélkül is a tervező és megbízó teljes megelégedésére készült el az épület, amely a büntetés-végrehajtás első olyan intézménye, ahová a személyzet szívesen jár dolgozni, és eddig a raboktól sem érkezett panasz.

Építész-tervező szemszögből pedig olyan ház született, amely bizonyos értelemben rácáfol a funkciójára, kívül-belül minőségi környezetet teremt. Ha nem venné körbe négy méter magas tömör fal, az épület láttán senkinek nem jutna eszébe fogságra és tömlöcre asszociálni, és ez esetben az építészeti „csúsztatás” kifejezetten érdem. Az irodaházra emlékeztető külső, a semleges, de esztétikus enteriőr, az épület előtt kialakított köztér a település lakói számára is befogadhatóvá tette a valószínűleg nem önként választott dicsőséget, hogy városuk büszkesége Európa első börtönkórháza.

Tervezés: 2018 – 2019
Kivitelezés: 2019 – 2020
Bruttó alapterület: 8000 m2

Generáltervező: MG Építész műterem kft.
Felelős tervező: Dr. Márkus Gábor
Építész vezető tervező: Borsay Attila
Építész tervezők: Simó Nikolett, Bene Péter, Plébán Lívia, Győri Johanna, Bálint Brigitta, Pabián Zsófia, Németh-Zelenai Orsolya, Horváth Bence, Müller Ákos, Léstyán Bence
Belsőépítészet: Ignácz Erika

Generálkivitelező: WHB kft.
Műszaki ellenőr: Eperjesi Imre, BMSK Zrt.

Beruházó: BVOP


További képek a cikk végén található galériában!
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Egy hónap alatt elkészült a torinói konténerkórház

Egy hónap alatt elkészült a torinói konténerkórház

A nyílt forráskódú projektet Carlo Ratti és Italo Rota építészek tervezték.

Kórház lesz a cardiffi stadionból

Kórház lesz a cardiffi stadionból

Kétezer férőhellyel.

Mobil konténerkórház épül Kiskunhalason

Mobil konténerkórház épül Kiskunhalason

Hétfőn kezdődik a 150 fő befogadására alkalmas intézmény építése.

Hirdetés