Politikai játszma vagy valós szándék?
Kína jelenleg a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátó országa, éppen ezért volt különösen meglepő Hszi Csin-ping elnök minapi bejelentése, miszerint országa 2060-ra szeretne karbonsemleges lenni. A politikus hozzátette, hogy várhatóan 2030-ig elérik a csúcsot a szén-dioxid emisszió tekintetében, 2060-ra pedig megvalósulhat a karbonmentes Kína. Az azonban, hogy milyen eszközökkel érnék el mindezt, egyelőre nem került napvilágra.
Az elmúlt évtizedben jelentős nemzetközi nyomás nehezedett Kínára az emisszió csökkentését illetően, amelyben azonban az ázsiai ország sokáig nem akart lépni. A helyzet akkor vált forróvá, amikor a világ több országa, köztük az Európai Unió tagállamai is kilátásba helyezték a szén-dioxid vámok bevezetését, ha nem történik végre változás. Ezért is volt meglepő, de régóta várt bejelentés az, amikor szeptember végén
Hszi Csin-ping, az ENSZ New York-i Közgyűlésén fontos iránytűnek nevezte a 2012-es Párizsi Egyezményt, amely hozzájárulhat egy élhetőbb világ megteremtéséhez.
Sokan úgy vélik azonban, hogy ez a bejelentés nem más, mint geopolitikai helyezkedés. Hszi Csin-ping egy olyan pillanatban jelentette be azt, amit a világ régóta hallani akart, amikor az USA nem tekinthető a klímavédelem élharcosának (a Trump adminisztráció ki akar lépni a Párizsi Egyezményből, ezt hivatalosan is jelezték az ENSZ felé még 2019-ben), így a megüresedett helyre gyorsan lecsapott Kína, jelezve ezen a színtéren is, hogy a világ vezető ereje szeretne lenni. Ezt a véleményt némileg alátámasztja az is, hogy a kínai elnök egyelőre nem árult el részleteket arról, milyen eszközökkel szeretnék elérni a karbonsemlegességet, ellenben Li Shuo, a Greenpeace China tanácsadója úgy véli, mindezeket hamarosan megtudhatjuk a következő ötéves tervből, amely a környezeti kérdéseket sem hagyhatja figyelmen kívül.
Egyelőre nehéz akár elképzelni is, hogy Kínának sikerülhet ez a vállalás. Az egész kínai gazdaság a szén-dioxid kibocsátáson alapszik, beleértve a közlekedést, az élelmiszeripart és az energiafogyasztást is.
Ott van azonban a másik oldal is, miszerint a tiszta energia terén vezető szerepet tölt be, Kína gyártja a legtöbb elektromos autót a világon.
Ha valóban teljes a politikai elköteleződés a környezetvédelem mellett, akkor elérhető a karbonsemlegesség, de mindez attól is függ, hogy a kínai közvélemény mennyire követeli meg a Kommunista Párttól, hogy valós döntéseket hozzon a környezetvédelem terén.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
