Szomorúan telt a tegnap esténk, hiszen megrázó hírt kaptunk: meghalt Kerékgyártó Béla filozófus, építészetteoretikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Filozófia és tudománytörténet tanszékének docense, építész- és mérnökhallgatók generációinak meghatározó, szemléletformáló oktatója. Kerékgyártó Béla a BME Filozófia és Tudománytörténeti Tanszék nyugalmazott egyetemi docense 1949-ben született, diplomáit 1974-ben, illetve 1981-ben szerezte. 1990-ben PhD fokozatot kapott. Magáról így vallott: 


“Bölcsészként végeztem Debrecenben, illetve Budapesten. A ’90-es évek óta elsősorban építészettel, várossal és esztétikával kapcsolatos tárgyakat tanítok, főként építészeknek, de természetesen más karok hallgatóinak is. Budapest mellett Berlin, Amszterdam és Bécs építészetével és kultúrájával foglalkoztam behatóbban. Kutatásaim és publikációim is elsősorban ezekhez a területekhez kapcsolódnak. Így a modern és kortárs építészet és város elméleti és kulturális kérdései foglalkoztatnak.”

2002-2005 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas volt, 2014-ben Kotsis Iván Emlékérmet kapott, ahol Perényi Tamás méltatta.

"Mit jelentenek számunkra, alkotó építészek számára a szakmánkat elemző gondolatok? Képes-e valaki kívülről behatolni zárt világunkba úgy, hogy ne idegenként tekintsünk rá, hanem olyanra, aki megtermékenyíti munkánkat? Az építészhallgatók és doktoranduszok válasza egyértelmű: hasonló fontosságúnak látják az építészetről alkotott pontos gondolatokat, az írott szó tudományos igényű megfogalmazottságát, az alkotás örömteli, sokszor ösztönös folyamatával. De nemcsak a diákok vélekednek így: Kerékgyártó Bélát a díjra javasló nyolcvan ajánló közül, többen különböző korú építészek, akiket ugyan nem tanított Béla, mégis látják hatását szellemi közéletünkre. Ezt az elfogadottságot erősíti, hogy Kerékgyártó még csak nem is a filozófia felől közelít felénk: nem a filozófiának az építészetről alkotott következtetéseit tálalja, hanem érteni szeretné a házakat, a városokat, az alkotókat, s ezen keresztül az építészet egészét, mert csak így van esélye arra, hogy elemzése utat találjon hozzánk. Építész és nem építész gondolkodókat állít elénk, ablakot nyit a kutatás önálló világához, felmutatva annak szigorú szabályait, és egyben jelzi a kutatás és alkotás kapcsolatának fontosságát."

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretne előfizetni magazinunkra, itt teheti meg.

Kapcsolódó

A jövő névjegye - Pécsi Kutatóközpont

A jövő névjegye - Pécsi Kutatóközpont

Bachman Zoltánra emlékezünk Bojár Iván András 2012-ben megjelent írásával a PTE Kutatóközpontjáról. 

Elhunyt Bachman Zoltán

Elhunyt Bachman Zoltán

Lapzártánkkal egy időben érkezett a megrázó hír, hogy hetven éves korában, hosszú betegség után elhunyt Bachman Zoltán.

Hirdetés