Szabadtéri tető-mozi és egy prominens űrhajós vendég a kor „brutál modern” hétszintes hoteljében.

Kedves László Könyvműhelye gondozásában tavaly megjelent Salgótarján modern építészete 1945-1990 című hiánypótló sétakönyv 2023-ban az OCTOGON online-ra költözik: minden hónapban egy, a szerző, Hartmann Gergely és a kiadó-szerkesztő Kedves László által kiemelt salgótarjáni épületet mutatunk be – Gulyás Attila nagyszerű fotóival – egy precízen kigondolt ritmus mentén, kezdve a legikonikusabbal, a Karancs Szállóval.

 

A modern Salgótarján legikonikusabb épülete már messziről jelzi a város központját. Az 1964-ben átadott hotel látványos állásfoglalás egy új, a korábbiaktól gyökeresen eltérő léptékű, minőségű és esztétikájú jövő mellett. A vakolatlanul hagyott, brutalista nyersbeton felületek amellett, hogy viszonylag olcsó kivitelezést tettek lehetővé, egyértelmű esztétikai döntés eredményei. Ilyen léptékben a legelső nyersbeton épület itthon.

Formálásának kulcselemei a mély árnyékhatások, a felületek és tömegek egymáshoz viszonyított kompozíciója. A két főhomlokzaton a teherhordó szerkezetek jelennek meg hangsúlyosan, míg az oldalhomlokzatok bütüfalát előregyártott, különböző méretű dobozelemek vonalkódszerű játéka díszíti.
 


A szálló felszereltsége vetekedett az ekkoriban elsősorban a fővárosban és a Balaton körül épült hotelek kényelmével. Hét szinten összesen 84 szobát alakítottak ki. Földszintjén az előcsarnok mellett étterem, bár és kávézó kapott helyet. Ezek belsőépítészeti kialakítása is látványos volt, a falnyi méretű kerámiaalkotásokról nem is beszélve.

Külön attrakciót jelentett a járható tető, ahol nemcsak kilátót, napozóteraszt és zuhanyzókat alakítottak ki, de egy ideig szabadtéri mozi is működött. A hotel hamar az új város szerves része lett, esküvők, mulatságok kedvelt helyszíne. A futurisztikus megjelenésű épület egyik legelső vendége nem is lehetett volna más, mint az akkor éppen Salgótarjánban tartózkodó Andrej Nyikolajev szovjet űrhajós.

A rendszerváltás után hamar bezárt a szálló. Földszintjét felaprózták különböző üzletek számára, míg a torony máig új funkcióját keresi.
 

Karancs Szálló – Salgótarján, Főtér 6.
Tervezők: Jánossy György, Hrecska József (Közti)
Épült: 1964


 

„Salgótarján építése olyan, mint egy folytatásos építészeti regény” – írta 1976-ban a Magyar Építőművészetben Kubinszky Mihály építész, építészettörténész. Ennek az épített regénynek, megvalósult utópiának egy lenyomata ez az útikalauz. Az egyes épületek, mint a regények szereplői, önmaguk jogán is érvényes, sőt kivételes egyéniségek, de a történetet az egymással való kapcsolatuk, interakcióik jelentik. Ezeket a fő- és mellékszereplőket mutatja be ez a könyv. Magát a történetet pedig az olvasó személyesen élheti át igazán sétái során, miközben bejárja ezt a kivételes és sokrétű városépítészeti együttest.

Kedves László Könyvműhelye gondozásában megjelent Salgótarján modern építészete 1945-1990 című kötet többek között az ISBN könyv+galériában is megvásárolható erre a linkre kattintva.


És hogy még inkább kedvet csináljunk a könyvhöz, olvassátok el Zöldi Anna „Tiszta Amerika” című írását az OCTOGON online-on ITT.

 



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Megyei Tanács egykori székháza | Salgótarján modern építészete 1945-1990

A Megyei Tanács egykori székháza | Salgótarján modern építészete 1945-1990

Meglehetősen gyorsan, két év alatt megépült modern alkotás, egyszerű, visszafogott díszítésekkel

Gagarin Általános Iskola | Salgótarján modern építészete 1945-1990

Gagarin Általános Iskola | Salgótarján modern építészete 1945-1990

Menő név, menő iskola! Akkoriban igazi kuriózum volt, hogy még egy tanmedence is helyet kapott az épületben.

A 13-as jelű lakóház | Salgótarján modern építészete 1945-1990

A 13-as jelű lakóház | Salgótarján modern építészete 1945-1990

π alakot formázó vasbeton keretekben, 6 lépcsőház, 192 egyforma kétszobás lakás – sikk, sakk, matt.

Hirdetés