Hirdetés

Szabadtéri tető-mozi és egy prominens űrhajós vendég a kor „brutál modern” hétszintes hoteljében.

Kedves László Könyvműhelye gondozásában tavaly megjelent Salgótarján modern építészete 1945-1990 című hiánypótló sétakönyv 2023-ban az OCTOGON online-ra költözik: minden hónapban egy, a szerző, Hartmann Gergely és a kiadó-szerkesztő Kedves László által kiemelt salgótarjáni épületet mutatunk be – Gulyás Attila nagyszerű fotóival – egy precízen kigondolt ritmus mentén, kezdve a legikonikusabbal, a Karancs Szállóval.

 

A modern Salgótarján legikonikusabb épülete már messziről jelzi a város központját. Az 1964-ben átadott hotel látványos állásfoglalás egy új, a korábbiaktól gyökeresen eltérő léptékű, minőségű és esztétikájú jövő mellett. A vakolatlanul hagyott, brutalista nyersbeton felületek amellett, hogy viszonylag olcsó kivitelezést tettek lehetővé, egyértelmű esztétikai döntés eredményei. Ilyen léptékben a legelső nyersbeton épület itthon.

Formálásának kulcselemei a mély árnyékhatások, a felületek és tömegek egymáshoz viszonyított kompozíciója. A két főhomlokzaton a teherhordó szerkezetek jelennek meg hangsúlyosan, míg az oldalhomlokzatok bütüfalát előregyártott, különböző méretű dobozelemek vonalkódszerű játéka díszíti.
 


A szálló felszereltsége vetekedett az ekkoriban elsősorban a fővárosban és a Balaton körül épült hotelek kényelmével. Hét szinten összesen 84 szobát alakítottak ki. Földszintjén az előcsarnok mellett étterem, bár és kávézó kapott helyet. Ezek belsőépítészeti kialakítása is látványos volt, a falnyi méretű kerámiaalkotásokról nem is beszélve.

Külön attrakciót jelentett a járható tető, ahol nemcsak kilátót, napozóteraszt és zuhanyzókat alakítottak ki, de egy ideig szabadtéri mozi is működött. A hotel hamar az új város szerves része lett, esküvők, mulatságok kedvelt helyszíne. A futurisztikus megjelenésű épület egyik legelső vendége nem is lehetett volna más, mint az akkor éppen Salgótarjánban tartózkodó Andrej Nyikolajev szovjet űrhajós.

A rendszerváltás után hamar bezárt a szálló. Földszintjét felaprózták különböző üzletek számára, míg a torony máig új funkcióját keresi.
 

Karancs Szálló – Salgótarján, Főtér 6.
Tervezők: Jánossy György, Hrecska József (Közti)
Épült: 1964


 

„Salgótarján építése olyan, mint egy folytatásos építészeti regény” – írta 1976-ban a Magyar Építőművészetben Kubinszky Mihály építész, építészettörténész. Ennek az épített regénynek, megvalósult utópiának egy lenyomata ez az útikalauz. Az egyes épületek, mint a regények szereplői, önmaguk jogán is érvényes, sőt kivételes egyéniségek, de a történetet az egymással való kapcsolatuk, interakcióik jelentik. Ezeket a fő- és mellékszereplőket mutatja be ez a könyv. Magát a történetet pedig az olvasó személyesen élheti át igazán sétái során, miközben bejárja ezt a kivételes és sokrétű városépítészeti együttest.

Kedves László Könyvműhelye gondozásában megjelent Salgótarján modern építészete 1945-1990 című kötet többek között az ISBN könyv+galériában is megvásárolható erre a linkre kattintva.


És hogy még inkább kedvet csináljunk a könyvhöz, olvassátok el Zöldi Anna „Tiszta Amerika” című írását az OCTOGON online-on ITT.

 



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Körforgásban

Körforgásban

Gizella Loft néven született újjá az egykori Telefongyár épülete.

Föld és víz jegyében

Föld és víz jegyében

Cseh tervező döngölt földből épített nyaralókat Costa Ricában.

Érdekel a környezettudatos építészet? Ez a program neked szól!

Érdekel a környezettudatos építészet? Ez a program neked szól!

Január 24-én lesz a háromalkalmas beszélgetéssorozat első epizódja.

Hirdetés